"Fogalmunk sincs arról, hogy egy új építésű épületnek mekkora karbonlábnyoma van"

Ha most költözne az irodája, milyen irodaházba költözne? – tette fel a közönségnek a kérdést Bősze Szilvia, fenntarthatósági tanácsadó, EU környezet- és klímapolitikai szakértő, ESG tanácsadó, Freelancer. A közönségben ülők többsége egyértelműen az A kategóriát választaná, jóllehet miután ez egy addicionális tényezőként jelenik meg a piacon, ennek a legnagyobb a károsanyag-kibocsátása, hiába kedvezőbb az üzemeltetése. De mik a személyes preferenciák? Mennyire erősödik az igény a fenntartható irodák felé?

A Market már 3,5 éve menedzsment és marketing szintjén is foglalkozik a fenntarthatósággal és sokszor már a bérlők is különböző minősítéseket várnak el, ami a fejlesztőt és a kivitelezőt is meghatározza. Sokszor egyszerűbb egy zöldmezős épületet felhúzni, mint egy régi épületet lebontani, amiben a szabályozásoknak is szerepe van. Az alapanyag, a beszállítói láncok lerövidítése és az építés folyamatában tudunk a fenntarthatóságért tenni, de a különböző szereplők összefogása nélkül ez nem fog menni – mondta el Báthory Balázs, vezérigazgató-helyettes, innováció és stratégiai fejlesztések, Market Építő Zrt.

Az ingatlanpiac paradox helyzetben van, mert mindenki a profitra törekszik, a fenntarthatóság viszont ezzel szembe megy. Akkor fognak ezzel a gazdasági szereplők komolyan foglalkozni, ha ehhez szabályozási szinten is megfelelő útmutatót kapnak. A fenntarthatóság alapja, hogy tudjuk mérni a kibocsátást, és a bérlőket is edukáljuk ehhez. Meg kell határozni a célokat és a szabályozásokat és ezt a saját portfóliónkhoz igazítani, hogy elindulhassunk a fenntarthatóság útján – emelte ki Gereben Mátyás MRICS, országmenedzser, CPI Hungary.

Az új, Magyar Építészetről Szóló Törvényt nemrég tárgyaltra a kormány, hetek kérdése és a normaszöveg társadalmasítása is megkezdődik. Ez tulajdonképpen egy értékvédő, minőségpárti zöld törvény, ami az épített környezet védelméért és az építészeti minőség emeléséért jön létre. A minisztérium a törvény normaszövegét a nyilvánosság elé tárva, több mint 5000 kommentet beépítve alkotta meg - hangsúlyozta Perényi Lóránt, építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium.

Fogalmunk sincs arról, hogy egy új építésű épületnek mekkora karbonlábnyoma van. Ezek után hogyan beszélhetünk arról, hogy hogyan tudjuk jobbá tenni a világot?

Először a saját tevékenységünket kellene felülvizsgálni. Az elmúlt 20 évben nem megfelelő, rossz épületeket építettünk, mert hiányzik a tudás ahhoz, hogy jó épületeket tudjunk építeni. A tervezők nagy része nem érti a folyamatot, mert nincs jelen az ilyen fórumokon.

Az üzemeltetőket is már rég be kellett volna vonni a tervezésbe.

Mi nem akarunk részt venni a green washing-ban, nem vállalunk BREEAM very good alatti épületeket – hangsúlyozta Dr. Reith András PhD, tudományos főmunkatárs – Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar, CEO – ABUD Advanced Building & Urban Design.

A bérlők körében jelenleg még kisebb az odafigyelés a fenntarthatóságra. A szabályozások mellett a társadalmi hozzáállás is fontos, hogy az egyénben is felmerüljön az igény a fenntarthatóság iránt, és ne csak a gazdasági tényezők motiválják őket. A cégeket most a rövidtávú célok és haszonszerzés motiválja. A fenntarthatóságra való tényleges odafigyelés akkor fog megtörténni, ha lesz egy generációváltás, mert az X generáció nagy része nem veszi komolyan a klímaváltozást. A látható változásokhoz még nagyjából 10 év szükséges – mondta el Szij Csaba, vezérigazgató-helyettes, B+N Referencia Zrt.

Galéria57 képProperty Investment Forum 2023

Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio