A rezsi lett az új értékmérő az ingatlanpiacon: milliókat lehet spórolni, és még a lakás értéke is nő

Átalakulóban a budapesti ingatlanpiac: az energiahatékonyság mára elsődleges piaci szemponttá vált, különösen a fővárosi újépítésű lakáspiacon, ahol az átlagos négyzetméterárak az 1,7 millió forintot is meghaladhatják. 

Az elmúlt évek energiaáringadozásai rávilágítottak arra, hogy egy lakás valódi költsége nem a vételárnál, hanem a következő évtizedek fenntartási kiadásainál dől el”

- mondta el a Portfolio-nak a téma kapcsán Hüse István, az Indotek Group fejlesztési igazgatója. 

A szakember szerint a trendet a szigorodó szabályozói környezet is erősíti, hiszen az új épületeknek ma már a "közel nulla energiaigényű" (NZEB) szabványnak és legalább "A" energetikai besorolásnak kell megfelelniük.

A fenntartható városfejlesztés egyértelműen a barnamezős, rozsdaövezeti projektek irányába mutat, mert ezek a beruházások nem újabb zöldterületeket vesznek igénybe, hanem a városszövet régóta elhanyagolt, alulhasznosított területeit újítják meg. Az ilyen fejlesztések országos szinten is prioritást élveznek, amit kedvezőbb gazdasági feltételek (például áfa-visszaigénylési lehetőség) támogatnak, és komplex városfejlesztési vállalásként a környék egészének infrastrukturális és minőségi megújulását hozzák magukkal.

Nyáron hűt, télen fűt, valamint melegvíz ellátást is biztosíthat a geotermikus energia

Hüse István kiemelte: a modern, alacsony rezsijű otthonok egyik legfontosabb célja a külső energiaforrásoktól való függőség minimalizálása.  

Ennek jelenleg az egyik leghatékonyabb és legstabilabb eszköze a geotermikus energia hasznosítása talajszondás hőszivattyús rendszerek segítségével. Ez a technológia a Föld mélyebb rétegeinek állandó, 8-12 fokos hőjét használja ki, télen fűtésre, nyáron hűtésre optimalizálható, és a leghidegebb napokon is megbízhatóan működik. Ideális esetben 1 kWh villamos energiából 4-5 kWh hőenergia állítható elő az automatikusan szabályozható rendszer segítségével. További előny, hogy a geotermikus rendszer képes lehet a teljes fűtés-hűtés mellett akár a használati melegvíz előállítására is, tervezhető költségek és minimális karbantartási igény mellett.

A kiszámítható és alacsony rezsijű otthonok ezért ma jelentős értékelőnyt élveznek – különösen a fővárosban, ahol a rekordmagas négyzetméterárak miatt a vásárlók érzékenyebbé váltak a teljes élettartamköltségre. Hüse István szerint az ilyen fejlesztésre jó példa a dél-budai barnamezős beruházásként, a Rezideo márkához kapcsolódóan megvalósuló Revital Park, ahol a modern fűtési-hűtési rendszerek és a tetőfelületekre telepített napelemes rendszerek integrált alkalmazása akár 40–60 százalékos megújulóenergia-arányt eredményezhet az épületeknél. Ez drasztikusan mérsékli a piaci energiaár-ingadozásoknak való kitettséget, és stabil, tervezhető rezsiszintet biztosít a lakóknak.

“Egy tipikus, 55-60 m²-es, újépítésű budai lakás esetében a hagyományos távfűtéses vagy gázos rendszerű lakás éves fűtés- és használati melegvíz-költsége a jelenlegi, támogatott rezsiárak mellett is körülbelül 80-90 ezer forint. Ezzel szemben egy jól megtervezett, talajszondás hőszivattyúval fűtött-hűtött, "A" besorolású, alacsony energiaigényű lakásnál ugyanez az összeg 20 ezer forint alatti szintre szorítható le, vagyis ma, a rezsicsökkentett környezetben is évi 60-70 ezer forint megtakarításról beszélhetünk” - emelte ki a szakember. 

A helyzet még kedvezőbb lehet, ha a támogatások szűkülnek és a távhő- vagy gázárak a valós piaci szintekhez közelítenek, egy hagyományos rendszerű lakás éves fűtés- és melegvíz-költsége akár 150-180 ezer forintra is emelkedhet.

A geotermikus rendszerű lakásnál eközben az éves kiadás továbbra is jóval alacsonyabb marad, így a vásárló akár 100-120 ezer forint megtakarítást is realizálhat évente.

A rezsi megtakarítások lakásérték felárat is jelentenek: a 60-70.000 forintos éves megtakarítás nagyságrendileg 20.000 Ft/lakás m² felárat indokol (4%-os reál diszkontráta alkalmazása mellett), míg a 100-120.000 forintos megtakarítás már 33-40.000 forint felárat jelentene.

Zöldtetők, esőkertek, üvegezett erkélyek védenek a klímaváltozás ellen

Emellett a nagyvárosi környezetben ma már a zöldfelület nem pusztán esztétikai kérdés, hanem a hősziget-hatás csökkentésének egyik legfontosabb eszköze, különösen Budapest egyre növekvő nyári hőterhelése mellett.

A Rezideo fokozott figyelmet fordított Revital Park tervezésénél a klímaadaptív megoldásokra: a fővárosi átlagnál szélesebb épületközök biztosítják a megfelelő átszellőzést, a zöldfelület a korábbi ipari területhez képest hatszorosára növekszik, míg az esőkertek, a zöldtetők, valamint a háromszintes növényállomány érezhetően javítják a mikroklímát, hűtik a környezetet és természetes árnyékolást nyújtanak az extrém hőhullámok idején.

Az épületek kialakítása – a homlokzati árnyékolástól, az üvegezett erkélyeken át a zöldfelületi hőpufferig – tovább mérsékli a nyári hőterhelést, ami nemcsak fenntarthatóbbá teszi a lakókörnyezetet, hanem érzékelhetően csökkenti a hűtési igényt is, így további rezsimegtakarítást eredményez a forró hónapokban.

A cikk megjelenését az Indotek Csoport támogatta.

Címlapkép forrása: Indotek

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ