Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - olvasható az MNB Lakáspiaci Jelentésben. Az elhalasztott kereslet nagyságrendje a százezres tranzakciószámot is elérhette, amelyen belül 40-45 ezer újlakás-tranzakcióról lehet beszélni.

Keresletet alakító tényezők

Az elhalasztott tranzakciók megjelenése 2014-ben elsőként a használt lakások piacán indított el fellendülést, ami a válság alatt lecsökkent lakásépítésekből eredően minimális nagyságú új kínálatnak volt köszönhető. Az élénkülés kezdetén a tehetősebb, megtakarításokkal rendelkező réteg kezdett elsőként vásárolni, jellemzően hitel igénybevétele nélkül, de az idő előrehaladtával fokozatosan nőtt és jelenleg is nő a hitelfelvétellel vásárlók aránya: a piaci szereplők 30-40 százalék körüli szintre becsülték a hitel igénybevétele mellett vásárlók jelenlegi arányát a közelmúltban.

A fellendülés kezdetén elsőként a legjobb helyszíneken (többnyire a fővárosban) jelentek meg a befektetők, majd az árak emelkedésének és a hozamok zsugorodásának hatására fordultak a másodlagos helyszínek (ipari- és egyetemvárosok) felé. Éppen ezért némi fáziskésés érzékelhető a befektetési szempontból elsődleges és másodlagos helyszínek fellendülése között. A befektetési céllal vásárolt lakások legtöbb esetben a bérleti piac kínálati oldalát bővítik, aminek mobilitási és turisztikai jelentősége is van.

A lakáspiacot szabályozó intézkedések kapcsán a szakemberek véleménye legtöbb esetben az volt, hogy a 2016-ban módosított Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) hatása a keresletre inkább finomhangoló jellegű volt, az érdeklődések számát jelentősen megemelte ugyan, de a megvalósult tranzakciók aránya viszonylag alacsony maradt. Egyesek szerint a CSOK hatása a családiház építésére alkalmas telkek áremelkedésében csapódott le. A szintén 2016 elejétől bevezetett, új lakások értékesítésére vonatkozó, kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs a 2019 végéig tartó ideiglenes jellege miatt előrehozott keresletet generált. A kedvezmény bevezetésének azonban nem volt érzékelhető árcsökkentő hatása a társasházi lakások esetén, mivel időközben igen nagymértékű áremelkedés történt.

A lakáspiac kínálati oldala

A lakásfejlesztési piac erőteljes fellendülése 2016-tól változást hozott a fejlesztő cégek összetételében, a szektor a megkérdezettek elmondása szerint három csoportra sorolható:

• a nagyobb, válság alatt is fejlesztő cégek
• a nagyobb, de a válság alatt ideiglenesen szünetelők
• a kisebb, úgynevezett nem szakmai fejlesztők, akik más tevékenységi területekről áttérve a gyors profitszerzés reményében léptek piacra

Jelenleg utóbbi csoport adja a fejlesztések 50 százalékát, és a megkérdezettek elmondása szerint e cégek fejlesztései minőségbeli és teljesítési kockázatokat hordoznak magukban. Előretekintve a megkérdezett piaci szereplők szerint 2018 csúcsév lehet az átadásokat tekintve, kizárólag Budapesten mintegy 8 ezer új lakást terveznek átadni. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma már 2019-től csökkenhet, aminek következtében szűkülő kínálattal szembesülhetünk.

Mindennek nagy részben az új lakások áfakulcsa körüli bizonytalanság és a munkaerő- és kapacitáshiány az oka. A lakásállomány megújulása összességében alacsony ütemben zajlik, így van még potenciál a lakáspiacban, de a kínálati oldal alkalmazkodását három főbb súrlódás is akadályozza:

• az új lakások kedvezményes áfakulcsával kapcsolatos bizonytalanság
• az építőiparban jelen lévő munkaerőhiány
• az állami beruházások és kereskedelmi ingatlanfejlesztések kapacitáselszívó hatása

Az új lakások 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsának bevezetését alapvetően kedvező intézkedésnek ítélték a szakértők, elmondásuk szerint azonban túl meredeken nőtt az új lakásfejlesztések száma 2016-ban, egy kiegyensúlyozottabb növekedés jobb lett volna.

A piac súrlódásmentes működését akadályozó tényezők közül az áfa kapcsán kialakult bizonytalanságot emelték ki fő tényezőként. Bár a jelenleg hatályos szabályozás csak ideiglenes jelleggel, 2019. év végéig biztosítja a kedvezményes adókulcs alkalmazásának lehetőségét, a piaci szereplők a kedvezményes kulcs meglétét kedvezőnek ítélték meg, és a kedvezményes időszak meghosszabbításával kapcsolatban várakozások épültek fel bennük. A kedvezményes áfakulcsot érintő szabályozási bizonytalanság miatt a fejlesztők jellemzően nem kezdenek olyan projektbe, melynek átadása átnyúlik 2020-ra, ilyen projektet csak a piac legnagyobb szereplői indítanak jelenleg. A megkérdezettek egyöntetű véleménye, hogy az áfa kérdés kapcsán egy hosszú távon érvényes döntést lenne érdemes mielőbb meghozni, mert:

• addig a legtöbb fejlesztő nem kezd új projektbe, ami a kínálat szűküléséhez vezet
• a folyamatban lévő és tervezett építkezéseket mindenki igyekszik 2019 végéig befejezni, a kivitelezői oldalon kifeszített kapacitáskihasználást eredményezve
• a 2018 közepéig várható utolsó rohamok az engedélyező hatóságokra is nagy terhet helyeznek
• a 2019. végi határidőhöz közeli átadású lakások vevői számára pedig a végső bruttó vételár összege sem egyértelmű, ami a hitelfelvételi lehetőségeiket is rontja.

Bár a munkaerőhiány még mindig az egyik legnagyobb probléma, a kivitelezői munkadíjakban tapasztalt növekedés egyre kedvezőbb feltételeket teremt arra, hogy a külföldön dolgozó magyar szakembereket a szektor visszacsábítsa. A piac szakértői szerint a munkadíjak jelenlegi szintje hozzávetőlegesen megállította az építőipari szakemberek és munkások további kiáramlását.