Megvan, mibe fektesd a pénzed, ha beüt a válság

Az amerikai jegybank kamatemelési ciklusának negatív következményeit már most érzik a fejlődő piacok, az argentin peso vagy a török líra kiemelkedően veszélyeztetett, ezeken felül a dél-afrikai rand és a brazil reál lehet a következő dominó a sorban. A piacok túlfűtöttsége és a geopolitikai kockázatok mellett is folytatódhat azonban a kelet-közép-európai régió szárnyalása, a nagy kérdés az lesz, hogy a termelékenységbővülés lépést tud-e tartani azzal a béremelkedéssel, amit már most is látunk, különösen Magyarországon. A fejlődő piacokra leselkedő veszélyekről, a magyar gazdaság és a forint jövőjéről, és az ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségekről beszélgettünk Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő alapkezelési üzletágvezetőjével és Czifra Gábor portfóliómenedzserrel.

Eltűnt egy népszerű befektetés a magyar piacról - Háborognak az emberek

Január óta elérhetetlenné váltak többek között olyan amerikai tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) Európában, amelyek hazánkban is igen népszerűek voltak. Az ok az év elején életbe lépő új EU-s szabály, a PRIIPS, amely megtiltja bizonyos termékek értékesítését az európai piacon. Az európai szolgáltatók igyekeznek saját termékeikkel betömni az űrt, de sok ETF-et nem tudnak vagy nem éri meg nekik legyártani, az EU-nak pedig úgy tűnik, esze ágában sincs könnyítést bevezetni. Megkérdeztük a hazai brókerpiaci szereplőket az alternatív befektetési lehetőségekről, és a BÉT is elárulta, milyen újdonsággal rukkol elő ősszel.

Időzített bomba ketyeg Törökország alatt - Durva vége lesz, ha Erdoganék nem lépnek gyorsan

Törökország alacsony devizatartaléka, illetve jelentős egy éven belül lejáró külső adóssága miatt ki van szolgáltatva a külföldi befektetők kegyének, ezért Recep Tayyip Erdogan államfőnek és a kormánynak a politikai bizalom helyreállítására kellene helyeznie a hangsúlyt. Ha ez nem sikerül, akkor a JP Morgan elemzői szerint szélsőséges esetben közel két évtizede nem látott súlyos recesszióval nézhet szembe rövidesen az ország. A labda a török vezetés térfelén pattog, az idő pedig ellenük dolgozik, hiszen a rövid lejáratú adósságtömeg időzített bombaként ketyeg a gazdaság alatt.

Új őrület tombol a kínai bankok körében

Elképesztő ütemben elkezdték szórni a strukturált betéteket a kínai bankok, mivel a szabályozói terhekkel, a fintechszektorral és az alacsony kamatmarzsokkal küszködve már elég nehézkesen tudnak bevételhez jutni - írja a Wall Street Journal.

Levegőhöz jutottak Erdoganék, de a fájdalmas összeomlást így sem kerülhetik el

Hétről hétre egyre nagyobb bajban van Törökország: a hitelezésre épülő, túlfűtött gazdasági növekedési modelljük a végét járja, a kiigazítást pedig minél tovább húzzák, annál jobban fog fájni. A líra elmúlt másfél hétben látott mélyrepülése csak tetézte az ország gondjait, hiszen a török magánszektor aggasztóan nagy külső adóssággal és devizakitettséggel rendelkezik, ami az átértékelődés következtében gyakorlatilag kódolja a rendszerbe az összeomlást. A török recesszió már rövid távon elkerülhetetlennek tűnik, csak az a kérdés, hogy mennyire lesz súlyos és hosszan tartó a visszaesés. Ez Recep Tayyip Erdogan államfőn és a török kormányon múlik: az ésszerű politizálás jegyében bevállalják-e az elkerülhetetlen kiigazítást, vagy folytatják útjukat a szakadék felé.

Nyugtatja a piacot az MNB alelnöke

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke arról beszélt, hogy félrevezetőek, elnagyoltak azok az elemzések, amelyek egyes feltörekvő országok külső sérülékenységét és devizaadósságát összehasonlító elemzésekben próbálják feltárni.

Lezárult a beruházási program, új tőkepiaci akciók jöhetnek - Nagy tervei vannak az Alteónak

Az Alteo teljesítette a 2016 végén megvalósított részvénykibocsátása idején megfogalmazott céljait, a program megvalósítása során sikerült tartanunk a befektetők felé kommunikált stratégiát. De nem szeretnénk itt megállni, mert látunk növekedési potenciált Magyarországon, nem is keveset. A további befektetésekhez pedig előbb-utóbb újabb tőkebevonásra, legkésőbb 2019 végéig további kötvénykibocsátásokra és leginkább 2020-ban egy újabb részvénykibocsátásra lesz szükségünk a növekedési lehetőségek kiaknázásához - fogalmazott Ifj. Chikán Attila, a társaság vezérigazgatója a Portfolio-nak.

Magyarországon is ismert nagyágyúk bukhatják el a pénzüket a török összeomlásban

A spanyol BBVA, az olasz UniCredit, a francia BNP Paribas, a holland ING és a brit HSBC rendelkezik a legnagyobb leánybanki kitettséggel Törökország felé Európa bankjai közül. Elsősorban miattuk lenne fájdalmas (de semmiképp sem katasztrofális) Európa számára a török bankrendszer alábbiakban bemutatott sötét forgatókönyve.

Tényleg megérett a felminősítésre Magyarország?

Augusztus végéig két nagy hitelminősítőnek is lesz lehetősége felülvizsgálni Magyarország besorolását, így esélyünk lehet egy újabb felminősítésre. A napokban ezzel kapcsolatban az MNB alelnöke úgy nyilatkozott, hogy szerinte már megérett rá Magyarország. Szokatlan a küszöbön álló döntésekkel kapcsolatban ennyire egyértelmű nyilatkozatot tenni, a jelek szerint a magyar hatóságok már nagyon várják a kedvező döntéseket.

Továbbra is felhalmozásra javasolja a Concorde az Appeninnt

Lezárult az Appeninnél a SPAR-üzletek felvásárlása a közelmúltban és a társaság ma közzétette a finanszírozási struktúrát is. A Concorde elemzése szerint a hír összességében semleges, a részvényekre vonatkozó ajánlása továbbra is felhalmozás, a 12 havi célár pedig 743 forint, ami 26 százalékos felértékelődési potenciált jelent a jelenlegi árfolyamhoz képest.

CIB: meghaladja a pozitív meglepetések száma a negatívokét

Mi lesz az MNB-vel és a forinttal? Ez most a tíz legfontosabb kérdés

Hosszú évek óta először fordul elő, hogy a piac tesztelje az MNB kiállását a laza monetáris politika mellett, a forint gyengülése most máris arra késztette a jegybankot, hogy a korábbinál óvatosabban fogalmazzon - olvasható a Morgan Stanley elemzésében. Az amerikai bank szakemberei összeszedték a szerintük tíz legfontosabb kérdést, és meg is válaszolták azokat az MNB-vel kapcsolatban.

Pár ilyen hónap, és feltámadhatnak a magyar bankbetétek nagy riválisai

Lassult a pénzpiaci alapok vagyonkiáramlása, ebben nagy szerepe lehet a hozamgörbe rövid végén is látható hozamemelkedésnek. Ettől még a hozamkörnyezet továbbra is alacsony, így a pénzpiaci alapok kétharmada nem is tudott pozitív teljesítményt felmutatni az első félévben. Amelyiknek viszont sikerült, többet hozott, mint az éven belüli bankbetétek, igaz, ehhez többnyire az kellett, hogy forinttól eltérő devizában fektessen be. Ha folytatódik a hozamok emelkedése, a pénzpiaci alapok évek óta tartó nyűglődése is véget érhet.

Bekövetkezett, amitől mindenki tartott: odacsaptak régi befektetési kedvencünknek

Az általunk megvizsgált 65 hazai kötvényalap alig több mint egytizede tudott pozitív féléves hozamot felmutatni az idei első félévben, ezek is csak azért, mert befektetési politikájuk szerint nem csak magyar kötvényeket válogathatnak a portfólióba. Bekövetkezett tehát az, amire számítani lehetett: a globális és a magyar piacon is meginduló kötvénypiaci hozamemelkedés odavágott a kötvényalapoknak. Mindezt a gyenge hozamok mellett az értékesítési számok is bizonyítják: a januárt kivéve minden hónapban tőkekivonás jellemezte a kategóriát.

Akár 10% fölötti hozam: az ingatlan az új arany?

Miközben a kötvények már szinte semmit nem hoznak, a részvénypiacok pedig extrém volatilisek, az ingatlanalapok valósággal tarolnak: volt olyan ingatlanalap, amely alig fél év alatt 8% körül hozott, éves időtávon pedig simán látni látni 10% körüli hozamokat is. Nem véletlen, hogy a befektetők két kézzel öntik a pénzt az ingatlanpiaci befektetésekbe: a befektetők befizetései 137 milliárd forinttal növelték az ingatlanalapok vagyonát.

Amiről senki nem beszél: 330-as eurónál százmilliárdokkal több EU-pénzt költhet Magyarország

Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.