Meghaladta a konszenzust az áremelkedés júliusi üteme, a nyugdíjasok inflációja pedig tovább gyorsult. Az előző év azonos időszakához képest már 4,3% a pénzromlás üteme. A nyugdíjas érdekképviseletek csalódottak, mert bár tudják, hogy novemberben ezt kompenzálni fogja a költségvetés, de addig is hitelezik az államot.
A koronavírus-járvány alakulását és a világgazdasági fellendülés menetét nem lehet biztosan előre látni, azonban azt igen, hogy a nemzetközi kereskedelemre maradandó hatást gyakorol a járvány. A Boston Consulting Group (BCG) elemzése szerint a legvalószínűbb, hogy a nemzetközi kereskedelemi forgalom volumene 2020-ban akár 20 százalékkal is csökkenhet a tavalyi szinthez képest és csupán 2023-ra térhet vissza a 2019-es szintre. A koronavírus-járvány az egyik legnagyobb csapás a nemzetközi kereskedelemre a nagy gazdasági világválság óta.
Folytatja az eszközvásárlást az Európai Központi Bank, júliusban 85 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket az euróövezet jegybankja. A programról ma már kevés szó esik, pedig a bevezetésével egycsapásra sikerült megoldani a déli tagállamok finanszírozási nehézségeit - az olasz kötvénytulajdonosok minden bizonnyal csak néhány lépésre voltak a pániktól és a tömeges tőkekivonástól. A program mindemellett nem alkalmas arra, hogy hosszútávon kezelje a válságot, ahhoz sokkal átfogóbb intézkedésekre van szükség. Amit azonban a legfontosabb az EU új eszközéről elmondani, az a bevezetés módja és az azt követő fogadtatás, amely pontosan memgutatja, hogy egy vitatott és unortodox eszköz miképp válik konvencionális válságkezelő megoldássá a szemünk láttára.
Ha járványhelyzet nem adott volna elég nagy sokkot a hazai ingatlanpiacnak, akkor a rozsdaövezeti lakásprogram és a rövid távú lakáskiadás korlátozása már biztosan felborítja az erőviszonyokat. Arról nem is beszélve, hogy a bizonytalanság és a kivárás miatt se a vevők, se az eladók többsége nem tudja, hogy mit csináljon. Vegyek gyorsan? Eladjak később? Kiadjam hosszú távra? Várjak még a bejelentésekig? Ingatlanba fektessek egyáltalán? Milyenbe? Ezek és még jó néhány téma előkerült, amikor Vincze Edittel, az OC Investment Solutions ügyvezetőjével és Nagy Tiborral, üzletfejlesztési vezetővel beszélgettünk. Rövid válasz nem lesz a kérdésekre, a hosszúból viszont kiderül, hogy milyen ingatlanba érdemes most fektetni, de szó lesz az airbnb-s szabályozás hatásairól, a city logisztika berobbanásáról, az újlakás-piacon megjelenő alkudozókról, és arról is, hogy sok befektető belátta, hogy a pénzük megtartására az ingatlanpiac a legbiztonságosabb szegmens.
Már látszanak a válság első jelei az OTP működésén, negyedéves alapon már csökkent a nettó kamatbevétel, valamint a nettó díj- és jutalékbevétel, több operációban gyenge volt az értékesítési tevékenység, a teljesítő hitelállomány stagnált, a hitelportfólió minősége már mérsékelten romlott, ezek ellenére azonban a működési eredmény az előző negyedévhez képest már javult (itt azért az egyéb bevételek megugrása segített), és a bankcsoport úgy ért el az események fényében igen impresszív, az elemzői várakozásoknál magasabb profitot a második negyedévben, hogy a kockázati költségek még mindig magas szinten állnak. Továbbra is válságállónak tűnik az OTP, az árfolyam elmúlt hetekben látott alakulása nem ezt tükrözi.
A Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdet a Digitalizációs igazgatóság, Digitalizációs politika és szabályozási főosztályán junior elemző/elemző munkakör betöltésére
A ruházati cikkek vásárlása és az éttermek forgalma is visszatért a koronavírus előtti szintre Magyarországon, az utazásra és a szórakozásra költött összegek azonban még messze elmaradnak attól – mutatják az Erste Bank ügyfeleinek bankkártyás költéseit mutató második negyedéves adatok, amelyek összességében erős visszapattanást tükröznek. A barkácscikkeknek kifejezetten jót tett a karantén, az elektronikai cikkek vásárlásra pedig alig volt érezhető a hatása.
Minimális, 27 millió forintos nyereséggel zárta az év első felét a magyar Erste Bank 17 milliárd forintos, elővigyázatosságból megképzett kockázati költség mellett úgy, hogy a piaci átlagnál jóval magasabb hitelnövekményt könyveltek el, a babaváró hitel különösen jól szerepel a banknál. Bár jobb a működési környezet, mint tavasszal, óriási bizonytalanságot látnak továbbra is.
Az ázsiai tőzsdék felemásan teljesítettek hétfőn, a hangulatot javította, hogy a vártnál jobban alakult a kínai feldolgozóipar beszerzési menedzserindexe. Az európai börzék raliztak hétfőn, miután a vártnál kedvezőbb makrogazdasági adatok érkeztek, a magyar tőzsde viszont mérsékelt eséssel zárt. Az Egyesült Államokra ráragadt a nyugat-európai bizakodó hangulat, így a fő indexek ott is emelkedéssel zártak. Elsősroban a tech papírok teljesítettek jól.
A GDP-adatokra még várni kell a jövő hétig, de a napokban is jönnek fontos adatok a júniusi gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban, melyekből már nagyjából összeállhat a kép. Közben fél szemmel a költségvetési hiányra is érdemes lesz figyelnünk, hiszen már az első félévben komoly deficitet halmozott fel a büdzsé.
Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy a korábbi éveknél lényegesen nagyobb bizonytalanság övezi 2021-et. Ennek ellenére a kormány nagyon mérsékelt költségvetési tartalékokkal készül a következő évre, és az utolsó pillanatban még jól meg is vágta a puffert, mert másból már nem tudott osztogatni.
Több mint duplájára nőtt a Monzo, az egyik legismertebb fintechbank éves vesztesége és azt is közölte a pénzintézet, hogy a koronavírus-pandémia miatt bizonytalanná vált a működésük.
A 95,3 milliós eurós elemzői várakozásoktól elmaradó, 58,5 millió eurós adózás utáni eredményről számolt be ma reggel közzétett gyorsjelentésében az Erste Group. Ez egyúttal a második negyedéves profit hatodára zsugorodását jelenti egy év alatt, mögötte elsősorban a hat éve nem látott, 614 millió eurós céltartalék-képzés áll a koronavírus miatt. A magyar leánybank hasonló okból 14 millió eurós adózás utáni veszteséget könyvelt el.
Az értékvesztési szintek számításához szükséges minimumelvárásokat szabott meg az MNB, ugyanakkor rugalmasabbá is tette az értékvesztéssel kapcsolatos prudenciális elvárásait az IFRS 9 makrogazdasági információs és hitelkockázati sztenderdjeiről szóló vezetői körlevelének módosításával - közölte a jegybank. A hitelintézeti piac szereplői július 27-től legkésőbb jövő év végéig élhetnek a módosító eszközökkel, amelyek célja a koronavírus miatti veszélyhelyzet hatásainak mérséklése.
A héten egy sor fontos adat érkezik, kiemelkednek az európai és az amerikai GDP-statisztikák, melyek képet adhatnak a második negyedévről, ami a szakemberek szerint a legrázósabb lehetett a világgazdaság számára. A magyar adatra még egy kicsit várni kell, de viszonyítási alapot kapunk a héten. Emellett a Fed kamatdöntését érdemes kiemelni, miközben az amerikai járvány még mindig tombol.
Egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a Portfolio Prémium Banki felmérése alapján nem okozott különösebb fennakadást a koronavírus-válság. Egyre nehezebb viszont bekerülni a milliomosklubba: egyre több a limitemelés a szolgáltatóknál, a „tagsághoz” havi szinten már legalább 400 ezres fizetés kell. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, ügyfelekből viszont a K&H gyűjtött a legtöbbet fél év alatt.
Kormányválságok sora alakult ki Szlovákiában, miután az idén hatalomra kerülő kormány tagjairól sorra derül ki, hogy diplomamunkájukat másolták. Előbb a parlament elnöke, péntek hajnalban pedig a miniszterelnök elleni bizalmi szavazás miatt ült össze a parlament, végül mindkét politikus a helyén maradt. A kormánykoalíciót előzetesen az elemzők egy jobboldali, piacpárti fordulatot vártak, valamint a jogállami normák helyreállítását. Pedig előre lehetett látni, hogy a koalíció tagjai egyenként és együtt sem rendelkeznek koherens gazdaságpolitikai vízióval, a koronavírus pedig csak rontott a helyzeten. Pedig valamilyen reformokra szükség lenne, mert az ország gazdasága nem diverzifikált, túlságosan nyitott, emiatt a koronaválság is nagyobb visszaesést hoz, mint a régió többi országában.
Varga Mihály arról beszélt, hogy még nagyobb lehet az idei válság Magyarországon, mint ahogy a kormány gondolta. Mindeközben a gazdaságpolitika másik fő aktora, az MNB továbbra is GDP-növekedést vár. Az MNB-n kívül senki sem gondolja, hogy idén nőhet a magyar gazdaság.