Az előzetes kereskedési adatok alapján a kőolajárak több mint 3%-kal emelkedhetnek ma, miután Izrael iráni földgázlétesítményeket támadott meg, fokozva a közel-keleti energiaellátás zavarától való félelmeket - jelentette a Cnbc.
A múlt héten az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások némileg csalódást keltő eredménnyel zárultak, miközben a hét közepe után már egyre sűrűsödtek az olyan hírek, amelyek a közel-keleti helyzet gyors romlása felé mutattak. Pénteken aztán Izrael megtámadta Iránt, amelynek hatására a befektetők a biztonságos eszközök felé vették az irányt. Ezen a héten minden bizonnyal a közel-keleti háború fogja mozgatni a piacokat, azonban adat fronton is izgalmas hetünk lesz. Amerikai, brit, japán és kínai kamatdöntés is érkezik olyan helyzetben, amikor bármelyik pillanatban a feje tetejére állhatnak a makrogazdasági kilátások. Emelett pedig egy fontos ECOFIN ülés is lesz pénteken, amelyen nagyon fontos energetikai és kereskedelmi kérdések is előkerülhetnek.
Szombat éjszaka újabb iráni válaszcsapás érte el Izraelt: tíz ember meghalt, húsz eltűnt, kétszáz megsérült. Izraeli támadások során találatot kapott az iráni védelmi minisztérium épülete (vélhetően válaszként Teherán hasonló tegnapi akciójára) illetve egy olajdepó. Mindkét fél elhúzódó háborúra készül. A szakértők attól tartanak, hogy Irán elzárhatja a fosszilis tüzelőanyagok szállításában kulcsfontosságú Hormuzi szorost. A nap folyamán az izraeli légierő súlyos támadásokat mért Teheránra, Irán pedig ballisztikus rakétákat lőtt ki Izrael államra. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legfontosabb híreivel.
Az olaj világpiaci árának további emelkedése várható miután Izrael a hétvégén az iráni energia infrastruktúrát támadta – vélik a Bloomberg által megkérdezett elemzők. Pénteken már jelentősen, több mint 10%-kal drágult a nyersanyag, de a jelek szerint itt még nincs vége.
Akár 20 forinttal is emelkedhet az üzemanyagok literenkénti ára a jövő hét elején – mondta az RTL Híradónak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője. A szakember szerint még nagyobb drágulással kellene szembe nézni, ha Irán meglépné a Hormuzi-szoros lezárását, de szerinte ez nem valószínű.
A péntek hajnalban kitört iráni-izraeli háború hatásai Magyarországig érnek – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte, hogy a mai reggelt ezért gazdasági megbeszéléssel nyitották, este pedig azzal zárták.
Az izraeli légicsapások és Irán válaszlépései jelentős mozgásokat idéztek a piacokon, a befektetők az opciós piacokon is védelmi pozíciókat építettek ki a fokozódó bizonytalanság miatt - foglalta össze az első piaci reakciókat a Bloomberg.
Oroszország visszaadta vasárnap Ukrajnának 1200 további elesett katona holttestét, így júniusban Ukrajna összesen több mint 4800 elesett katonája holttestét kapta vissza - közölte a hadifogolycseréért felelős koordinációs szervezet.
Péntek hajnalban bénító csapás érte Iránt az izraeli titkosszolgálatok jól előkészített akciója során: a katonai vezérkar és az atomtudósok zöme gyakorlatilag egy órás intervallumon belül szörnyet halt a Moszad dróntámadásai miatt. A légvédelmet hasonló módon semlegesítették, kicsivel ezután átfogó légicsapás érte Iránt, felcsaptak a lángok a repterek, rakétabázisok, nukleáris létesítmények körül. Bár az első órákban talán úgy tűnt, Izrael gyorsan térdre kényszerítheti riválisát, egyre inkább úgy fest, hogy el fog húzódni az Irán és Izrael közti, immár teljes körű háború. Nézzük meg, mi lehet a konfliktus kimenetele.
Ukrajna június 1-jei támadása az oroszországi légi támaszpontok ellen máris egy új konvencionális megállapítást eredményezett: az olcsó drónok elavulttá tették a drága, emberek által vezetett harceszközöket (tankok, repülőgépek, hajók), amelyek sokáig meghatározták a világ "fejlett" hadseregeit. Ez a nézet azonban hiányos, és talán veszélyesen félrevezető. Napjaink drónhadviselése kijózanító tanulságokkal szolgál, amelyek messze túlmutatnak a drága, hagyományos fegyverek sebezhetőségén; valamint a mesterséges intelligencia drónhadviselésbe történő közelgő integrációja a jelenlegi állapotokat kifejezetten elavultnak fogja feltüntetni.
Az Európai Unió május 6-án bejelentett intézkedéscsomagja felgyorsítaná az orosz energiahordozóktól való leválást, ami Magyarország számára több szempontból is kihívást jelent. Bár a technikai feltételek egy része adott, a régiós ellátási útvonalak kapacitáskorlátai és az alternatív forrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága nehezítheti az átállást. Az interjúban Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energiapolitikáért felelős államtitkára a gáz- és olajimport jelenlegi helyzetéről, az atomenergia szerepéről és a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó fejlesztésekről is beszél.
Ukrán dróntámadás érte az oroszországi Tatárföld régiót, a támadás egy halálos áldozatot követelt és tizenhárom sebesültet eredményezett a helyi kormányzó közlése szerint - írja a Reuters.
Oroszország éjszaka csapást mért a kremencsugi olajfinomítóra, amely üzemanyagot szállít az ukrán erőknek a Donbasz régióban. Elfoglalták emellett Malinyivka falut is, miközben az ukránok Andrijivkát vették be - írja a Reuters. A Financial Times vasárnapi jelentése szerint egy Boeing által használt épület súlyosan megrongálódott egy nemrégiben végrehajtott nagyszabású orosz légitámadásban Kijevben.
Tűz ütött ki az iráni Dél-Pars gázmezőn, amelyet állítólag izraeli dróntámadás okozot - jelentette a CNN. A támadás azért jelentős, mert Jeruzsálem korábban jelezte: csak végszükség esetén fordulnak az iráni energetikai infrastruktúra ellen.
Több nemzetközi forrás is arról számol be, hogy az izraeli légicsapásokra reagálva Irán komolyan elgondolkozott azon, hogy lezárja a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát, a Hormuzi-szorost - írja a Guardian.
Tovább fokozódik a feszültség a Közel-Keleten, Izrael péntek hajnalban súlyos légicsapásokat mért Iránra, célba véve az iszlám köztársaság nukleáris programjához köthető létesítményeket. Az iráni állami média szerint a támadások során meghalt Hosszein Szalami, a Forradalmi Gárda főparancsnoka, valamint két vezető nukleáris tudós is életét vesztette. A támadások hatására meredeken emelkedik az olaj ára, esnek a tőzsdék, és gyengül a forint.
A brit külügyminisztérium pénteken ismertetett becslése szerint az ukrajnai háború kezdete óta csaknem 450 milliárd dollár bevételtől fosztották meg Oroszországot a nemzetközi szankciók.
Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke péntek délután bejelentette, hogy Izrael nem kívánja támadni Irán politikai vezetőit. Azt is elmondta Jeruzsálem, hogy egyelőre az iráni olajinfrastruktúrát sem fogják lőni, de ez még változhat.
Donald Trump amerikai elnöknek a kritikus ásványkincsek megszerzésére irányuló törekvése úgy tűnik, hogy megnyithatja az utat a következő nagy "aranyláz" előtt – azonban most a kincset nem a hegyoldalakban, hanem az óceán fenekén kell keresni. Az amerikai vezetés célja, hogy ellensúlyozza Kína ásványi erőforrások terén szerzett elsöprő fölényét, ezért Trump áprilisban aláírt egy átfogó elnöki rendeletet, amely felgyorsítja a mélytengeri bányászatot az Egyesült Államokban és a nemzetközi vizeken egyaránt. Ami a legizgalmasabb: a mélytengeri bányászatot végző vállalatok részvényével lehet kereskedni az amerikai tőzsdéken, ezzel a hazai befektetők számára is megnyílik a lehetőség, hogy kivegyék a részüket a következő aranylázból.
Az INA horvát olajipari vállalat pénteki közgyűlésén 120 millió euró (48,4 milliárd forint) osztalék kifizetéséről döntött, ez részvényenként 12 euró (4846 forint) - közölte a vállalat.