macska rezsi
KRTK blog

Mire mentünk a rezsicsökkentéssel?

Weiner Csaba
Szép Tekla, Miskolci Egyetem
Nyolcadik éve minden hónapban láthatjuk a számlákon narancssárga alapon kiemelve, hogy mennyit takarítottunk meg a rezsicsökkentéssel. A lakosság ma már az élet természetes velejárójaként tekint a hatósági energiaárakra, a kormány pedig hosszú távon is fenntartaná a rezsicsökkentést. A 2013–2014-es kormányzati kampány már a múlté, a program azonban továbbra is hangsúlyos helyet foglal el a politikai diskurzusban. Érdemes ezért mérleget vonni: a program indokoltságától a szakpolitikai kontextuson át a pozitív és negatív hatásokig.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A 2010-es évek elején a rezsiköltség központi téma volt Magyarországon. Ez egyáltalán nem meglepő. A háztartások többet költöttek rezsire, mint élelmiszerre és alkoholmentes italokra, sokaknak hónapról hónapra komoly nehézséget jelentett a számlák befizetése, megugrott a hátralékos fogyasztók száma. A 2008–2009-es gazdasági válságot követően 2012-ben ismét csökkent a GDP, magas volt a munkanélküliségi ráta, sokakat terhelt a devizahitel. A jelenleginél is alacsonyabb volt az életszínvonal, és magasabb a szegénységi ráta, valamint az energiaszegénységben élők aránya. A háztartási energia ára az inflációt meghaladó mértékben nőtt. Vásárlóerő-paritáson mérve 2010-ben Magyarországon volt a legmagasabb az áram és a földgáz ára az EU-ban. Eközben a lakosság jellemzően elavult, alacsony energiahatékonyságú épületekben élt (bár ez a probléma továbbra is megoldatlan).

Három ponton lehetett beavatkozni a háztartási energiára fordított kiadások magas arányának mérséklése érdekében: a szabadon elkölthető jövedelmek növelésével, az energiaárak csökkentésével és a lakóépületek energiahatékonyságának javításával. A három ponton a kormányzati eszköztár és a várható hatások időtávja természetesen nagyon eltérő. A leggyorsabban és leglátványosabban a hatósági árakkal lehetett a helyzeten változtatni, noha a kormány mindhárom ponton tett valamilyen lépést. A rezsicsökkentés indulásakor kevesebb, mint másfél év volt hátra Magyarországon a 2014. áprilisi parlamenti választásig, amely végül jelentős részben erről szólt.

A 2013–2014-ben végrehajtott program számottevő árcsökkenést idézett elő: összességében durván negyedével esett a földgáz, az áram és a távhő ára, de 10%-kal mérséklődött a PB-gáz ára is. Az általunk vizsgált energián kívül a rezsicsökkentés a víz-, a szemétszállítási és a kéményseprőipari díjakat érintette. Az árcsökkentések mindenkire egyformán vonatkoztak, nem tettek különbséget a fogyasztók között a jövedelmek alapján.

A 2018. áprilisi parlamenti választás előtt a kormány újabb rezsicsökkentésről döntött. Az úgynevezett 2018-as téli rezsicsökkentés különbözött a közben futó programtól. Csak a fűtésre vonatkozott, és végül nemcsak a vezetékes gázt és távfűtést használó fogyasztók, hanem a fával, a szénnel és a PB-gázzal fűtők is bekerültek a körbe. Az egyszeri, 12 ezer forint értékű támogatást jóváírással, természetben vagy készpénzben teljesítették – attól függően, hogy az önkormányzatnál volt-e vezetékesgáz- és távhőszolgáltatás, illetve a fogyasztó milyen tüzelőanyagot használt. Azoknak, akik természetben kapták meg, jelentkezniük kellett a tüzelőanyagért. Sokan azonban ezt nem tették meg. Ráadásul itt a teljesítési határidő is későbbi volt, vagyis a fogyasztók később jutottak hozzá a tüzelőanyaghoz.

A 2013–2014-es állami beavatkozás megfelelő szakpolitikai háttér nélkül valósult meg, az energiapolitikát csak később igazították hozzá a megváltozott helyzethez. 2010–2012-ben az egyik fő cél a legalsó jövedelmi tizedekbe tartozók helyzetének a javítása volt, és nem volt szó a rezsicsökkentéshez hasonló intézkedésről az energiapolitikai dokumentumokban. Sőt, a potenciális negatív hatásokat hangsúlyozták. Mindez különösen a 2012-ben elfogadott nemzeti energiastratégiára igaz. Később a stratégiaalkotók megpróbálták utolérni a meglévő intézkedéseket, így 2013 után az árak csökkentése (és maga a program) egyre erőteljesebben jelent meg a különböző stratégiákban, tervekben. A hatósági árcsökkentés igazolását keresték, és ezáltal az energiaszegénység kérdése egyre hangsúlyosabbá vált. Tetten érhető ez a 2015-ös harmadik nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervben és a nemzeti épületenergetikai stratégiában is. A 2020-as nemzeti energiastratégia és nemzeti energia- és klímaterv (NEKT) egyik legfőbb célkitűzése a rezsicsökkentés eredményeinek a fenntartása. Az Európai Bizottság a 2019-es NEKT-tervezet értékelésekor kérte a kormányt, hogy ismertesse az energetikai támogatások kivezetésére irányuló meglévő és tervezett intézkedéseket, és a Nemzetközi Energiaügynökség egyik fő ajánlása szintén az, hogy az adminisztratív módon meghatározott végfelhasználói árakat szüntessék meg. A kormány végül a végső NEKT-ben annyit jelentett ki, hogy szükségessé válhat a villamos energia, a földgáz és a távhő hatósági árszabályozásának koncepcionális átalakítása. Ezen túlmenően a Bizottság az energiaszegénység kérdését átfogóan kezelő stratégia kialakítását is kérte. Magyar oldalról erre az egyértelmű válasz a rezsicsökkentés volt, amely deklaráltan ezt a problémát hivatott kezelni.

A rezsicsökkentés ma már nemcsak a nemzeti stratégiai dokumentumokban jelenik meg, hanem uniós szinten is meghatározza a kormány hozzáállását a stratégiai ügyekhez.

Így például 2019 júniusában a kormány arra hivatkozva blokkolta – Lengyelországgal, Csehországgal és Észtországgal közösen – az EU 2050-ig elérendő karbonsemlegességi célkitűzését, hogy ezzel a rezsicsökkentési program került volna veszélybe, és nem tudná megvédeni a lakosságot az áremelkedéstől.

A rezsicsökkentésnek számos következménye van. Ezek egy része számszerűsíthető. Ilyen a lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatás. Ez az úgynevezett árhatás, amelynek a megállapítása azért különösen fontos, mert az időjárással korrigált lakossági energiafelhasználás a 2012–2014-es csökkenést követően 2015–2017-ben újra emelkedett (1. ábra). Számításaink szerint az árhatás 2011 és 2012 között erősen negatív volt, vagyis erősen csökkentően hatott a lakossági energiafelhasználásra. Ez megfelel a közgazdasági várakozásoknak: a magasabb árak a kereslet mérséklődését idézik elő. A helyzet azonban 2013-ban teljesen megváltozott: az árhatás erőteljesen pozitív lett. 2016-ban és 2017-ben viszont ismét negatív volt, de csak kisebb mértékben. Feltételezésünk szerint a háztartások beépítették a várakozásaikba az alacsonyabb energiaárakat, és az energiafogyasztás egy magasabb egyensúlyi szinten stabilizálódott. Összességében a rezsicsökkentés 2013 és 2017 között 18,9 petajoule (PJ) pótlólagos energiafogyasztást eredményezett (2013–2015 között 29,4 PJ-t). Ez nem elhanyagolható mennyiség, hiszen az időjárási adatokkal korrigált 2017. évi lakossági energiafelhasználás 273,4 PJ volt (a 2013-as 272,9 PJ).

1. ábra: A lakossági energiafelhasználás alakulása Magyarországon, 2010–2018 (PJ). Forrás: Enerdata, Eurostat.

Természetesen ebben az időszakban hatékonyságjavulás is bekövetkezett: folytatódott a háztartási gépek cseréje, a lakóépületek felújítása, például a szigetelés, a nyílászárócsere, a fűtési rendszerek modernizálása. Változott továbbá a lakossági energiafelhasználás szerkezete. A földgáz az első számú energiaforrás, amit a tűzifa és a villamos energia követ. A legnagyobb ingadozások a tűzifa és a vezetékes gáz felhasználását jellemezték, 2014 és 2018 között a tűzifa részaránya csökkent, a gázé nőtt. A legtöbb energiát fűtésre fordítjuk. A fűtés több mint felét adja a gáz, de ebben még nincs benne a távfűtéshez elégetett gázmennyiség. A gázzal és a tűzifával szemben a szén részesedése ma már nagyon kicsi a fűtésben, illetve a teljes lakossági energiafelhasználásban. A NEKT – új szakpolitikai intézkedések révén – a jövőben érezhetően mérsékelné a gázfelhasználást mind az egyedi, illetve központi fűtés, mind pedig a távfűtés esetében, de a NEKT tovább csökkentené a lakossági fatüzelést is.

A rezsicsökkentett gázárakat előbb az orosz importpartnertől, a Gazpromtól kapott kedvezmények támogatták, majd a piaci árak is erőteljes esésnek indultak. Olyannyira, hogy az importáraknak köszönhetően számottevően lehetne csökkenteni a lakossági gázárakat. Erre azonban nem került sor. A kormány érve, hogy a változatlan gázárak előnye a kiszámíthatóság, és különben is a szabad piac szereplői lényegében nem élnek jobb árajánlattal. Emlékezetes, hogy amikor 2018-ban a német E.ON a szabályozott áraknál olcsóbban kezdte árulni a gázt, erőteljes kormányzati ellenállásba ütközött.

Miközben a gáz ára csökkent, a tűzifa és a szén ára emelkedett. A nem vezetékes gázzal és központi fűtéssel fűtőket azonban csak az áram- és PB-gáz-árral, valamint a 2018-as téli rezsicsökkentéssel támogatták. Csakhogy a tűzifa és a szén felülreprezentált az alacsony jövedelmű háztartásokban. A 2018-as téli program nem keverendő össze a szociális tűzifával, aminek növekvő költségvetése is szerénynek tekinthető. Pedig a fűtési támogatások fontosak az egészség és a környezet szempontjából is: nagyon komplex következményekkel járnak.

A rezsicsökkentés kezdete óta változott a háztartások fogyasztási kiadásainak a szerkezete (2. ábra). Míg 2000-ben a lakásfenntartás és háztartási energia elnevezésű kiadási főcsoport 17,7%-ot képviselt, addig 2010-re már több mint 25%-ot. Eközben a háztartások élelmiszerre és alkoholmentes italokra arányaiban egyre kevesebbet költöttek: 2000-ben még kiadásaik 27,8%-át fordították ezekre, 2010-ben viszont már csak a 22,8%-át. Az arányváltozás a két kiadási főcsoport között elsősorban azzal magyarázható, hogy a háztartások stagnáló vagy csökkenő bevételek esetén az élelmiszerkiadásaikat fogták vissza azzal, hogy olcsóbb termékekre váltottak. Ezzel szemben a lakásfenntartási és energiakiadások rövid távon lényegesen rugalmatlanabbak (bár hosszú távon is csak korlátozottan rugalmasak). 2013 után az arányok fordulni látszanak, 2017-ben ismét az élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított kiadások alkotják a legjelentősebb kiadási tételt (24,7%-kal), a lakásfenntartás és háztartási energia részaránya 20%-ra esett vissza.

2. ábra: A magyarországi háztartások egy főre jutó éves kiadásai lakásfenntartásra és háztartási energiára, valamint élelmiszerre és alkoholmentes italokra, 2010–2017 (Ft). Forrás: KSH.

Számításaink szerint a rezsicsökkentés közel 600 milliárd forintot hagyott a háztartásoknál 2013 és 2017 között. A különböző mutatók a jövedelmek és a fogyasztás növekedését, a szegénység és az energiaszegénység mérséklődését tükrözik ebben az időszakban, bár a mélyszegénység esetében jelentős mértékben a statisztikai számbavételnek volt köszönhető a javulás. Megjegyzendő, hogy ezek az eredmények is viszonylagosak: a többi visegrádi ország jobban áll az adott mutatókat illetően. Ráadásul a program ellenére növekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek hazánkban. Ugyanakkor a negatív hatásokat felvonultató lista ennél hosszabb. A rezsicsökkentés legaggasztóbb következményei az energiahatékonyság és energiatakarékosság terén keresendők. De a program rontja a megújulók versenyképességét, mérsékeli az energiaszektor beruházásait és magasabb árakat eredményez a nem háztartási fogyasztók számára (mivel ebben a szegmensben próbálják megtéríttetni a költségeket). Ha pedig nő a lakossági energiafogyasztás és csökkennek az energiaszektor beruházásai, akkor romlik az ellátásbiztonság.

A lakosság a legjelentősebb energiafelhasználó, és itt lehetne elérni a legnagyobb energiamegtakarítást is. A kormány azonban a 2015-ös lakossági energiafelhasználási előrejelzését 2018-ban érezhetően megemelte (3. ábra). Ez meglehetősen sokatmondó. A legnagyobb energiamegtakarítási potenciál a lakóépületekben van, különösen az úgynevezett Kádár-kockákban. Ennek ellenére elég rövid a listája annak, amit eddig kormányzati szinten tettek. Ráadásul az eddigi támogatási rendszer kiszámíthatatlan volt, ami sok esetben a beruházások elhalasztását vonta maga után. Közben viszont a felújítások költségei nőttek. A NEKT-ből látható, hogy a lakosság nem számíthat a várt (épületenergetikai) támogatási programra, miközben a kormány jelentős csökkenést tervez a lakossági energiafelhasználásban 2030-ra, és az energiahatékonysági beruházásoknak számos mérhető, nagyon komoly hatása van. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mitől csökkenne a háztartási szektor energiafelhasználása a jövőben. A támogatott energiaárak nem erre ösztönöznek, komoly támogatási programok nincsenek kilátásban, a lakosság energiatudatossága még mindig nem megfelelő, az életszínvonal (jövedelmek) emelkedése pedig nem elegendő az energiahatékonysági felújítások tömegessé válásához.

3. ábra: A magyar kormány lakossági energiafelhasználási előrejelzései 2020-ra (PJ). Forrás: KRTK-szerkesztés.

A fentiekből jól látható, hogy a rezsicsökkentés valós problémára adott válasz volt, de nagyon ellentmondásos, és sok kérdést vet fel. A pozitív hatások hatékonysága is kérdéses: egyrészt ezek a hatások is korlátozottak voltak (például az energiaszegénység csökkentésében), másrészt a piaci folyamatok részben maguk is elvégezték a munkát (mint a gáz esetében). Különösen két területen vannak kérdéseink. Az egyik az igazságosság. A rezsicsökkentés mindenkit érintett, de nagyon különböző mértékben. Ám miközben a szegények fűtőanyagainak árai emelkedtek, éppen a szegényeket támogatták korlátozottan. Ráadásul eközben a tűzifa révén a szegények hozzájárulnak Magyarország európai uniós megújulóenergia-felhasználási céljaihoz. Kézenfekvő kérdés, hogy mennyire jó ötlet a tehetősebbeket finanszírozni, miközben a legszegényebbek csak korlátozottan részesülnek a rezsicsökkentésből. Nem lenne jobb a jövőben inkább célzottan csak a rászorulókat támogatni, és közben hangsúlyt helyezni az energiahatékonyságra?

A másik terület ez utóbbi: az energiafelhasználás. Számításaink szerint a rezsicsökkentés komoly hatással bírt a lakossági energiafelhasználásra. Az első néhány évben jelentősen megemelte azt, azonban nagyjából három év után kifulladt az árhatás. A program a fogyasztói szokásokat már nem befolyásolja, a lakosság az élet természetes velejárójaként tekint rá. A kormányzati kommunikáció eredményeként a háztartások nincsenek felkészülve egy esetleges áremelkedésre. A hatósági árak rendszere viszont nem fog örökké tartani. Bár a lakossági energiatakarékosság és energiahatékonyság terén jelentős a potenciál és ambiciózusak a hosszabb távú kormányzati célok, a lakosság a keletkező pénzbeli megtakarítást nem energetikai fejlesztésekre fordítja, az állami támogatás pedig minimális erre. A rezsicsökkentési program csupán elfedi a meglévő problémákat, és nem ad valós választ azokra. A lakossági épületállomány modernizációja, az energiahatékonyság fejlesztése, a megújuló energiaforrások széles körben történő elterjedése hosszú éveket, talán évtizedeket vesz majd igénybe. Minél tovább halogatjuk ezeknek a mélyebb, strukturális problémáknak a kezelését, annál drágább és fájdalmasabb lesz a megoldás.

A cikk alapját egy 2020 tavaszán megjelent műhelytanulmány adja, amely további részletekkel szolgál a rezsicsökkentésről.

Weiner Csaba a KRTK Világgazdasági Intézet kutatója

Szép Tekla a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet oktatója

A cikkben szereplő következtetések a szerzők véleményét tükrözik, nem tekinthetők a Portfolio álláspontjának.

Címlapkép: Getty Images

orbán viktor parlament
Koronavírus
Az iráni külügyminisztert meghívták a Fehér Házba
A bankokat rettegésben tartó orosz hackerek valójában nem is oroszok
Egyre nagyobb bajban van Nagy-Britannia
nagorno karabakh
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Compliance szakértő

Compliance szakértő
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
fehérorosz zászló