Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága nem támogatta kedden az Európai Bíróság április 30-ai ítéletében érintett ügyvéd, Marczingós László parlamenti bizottsági felszólalását és az egykori devizahitelesek helyzetének áttekintésére létrehozandó parlamenti vizsgálóbizottság felállításának a szándékát sem.
Az Európai Unió Bíróságának C-630/23 ítélete kapcsán a magyar állam szervei, egyes bankok, jogi képviselői és a sajtó az EUMSz 169. cikke (A fogyasztói érdekek érvényesülésének előmozdítása és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében az Unió hozzájárul a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogaik megerősítéséhez) súlyos megsértésével, szándékosan félretájékoztatják a fogyasztókat és az állampolgárokat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében azt jártuk körbe, hogy mit jelent Magyarország számára a BYD bejelentése, miszerint Budapestre helyezi európai központját. Vendégünk Túry Gábor, a HUN-REN Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa volt. A második részben a vállalati és a lakossági hitelezés helyzetéről kérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét. Emellett szóba került az a friss európai bírósági döntés is, amely sok devizahitelesben újra reményt ébreszthetett.
Az Európai Unió Bírósága („EUB”) a C-630/23. számú ügyben hozott AxFina ítélete ismét felkavarta a 2011-12 óta húzódó devizahiteles perekkel kapcsolatos indulatokat. Az adósokat képviselő ügyvédek – az EUB devizahitelekkel kapcsolatos ítéletei után már-már szokásosan –beharangozzák az összes fogyasztói devizahitel- és devizakölcsönszerződés megsemmisítését, és az eredetileg folyósított összegen felüli törlesztések bankok általi visszatérítését. Az online lapok gazdasági rovatai e véleményt bombasztikus szalagcímekben visszhangozzák. Számos devizakölcsönnel kapcsolatos perben képviseltünk magyarországi bankokat magyar bíróságok és az EUB előtt. Ezzel a háttérrel szükségesnek látjuk az AxFina ítélettel kapcsolatos jogi helyzet higgadtabb, szakmaibb értékelését.
Bár az Európai Bíróság nagy visszhangot kiváltó döntést hozott április végén az egykori devizahitelek ügyében, amelyről itt számoltunk be részletesen, továbbra sem egyértelmű, milyen lehetőségei vannak az egykori devizahiteleseknek, és milyen procedúrára készülhetnek, akik bemennének elszámolni a deviza alapú hitelt nyújtó bankjukba. A Pénzcentrum olvasóinak Szabó Bianka Ilona ügyvéd nyújtott erről eligazítást.
Az Európai Bíróság friss döntése nem rajzolja át alapvetően a magyar devizahitelesek helyzetét, Lengyelországba viszont épp az ottani devizahiteles bizonytalanság miatt nem lép be az OTP – mondta a hvg.hu-nak a bank elnöke.
Az Európai Bíróság múlt heti devizahiteles ítéletének a lehetséges hatásai az OTP Csoportot nem érintik érdemben - közölte a legnagyobb magyar hitelintézet szerkesztőségünkkel erről szóló cikkünk megjelenése után. Az MNB szűkszavúan kommentálta a döntést, míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy mai sajtótájékoztatón úgy vélte, már lezárt perek is újraindulhatnak, a kérdés az, előzetesen tájékoztatták-e a lakosságot a kamat- és árfolyamkockázatokról a bankok.
Az elmúlt évtized talán legnagyobb „devizahiteles” bírósági győzelmét hozta egy svájci frank alapú lízingszerződés ügyében az Európai Bíróság ítélete közvetlenül a hosszú hétvége előtt. A döntés szerint úgy kell helyreállítani az eredeti állapotot, mintha a tisztességtelen árfolyamkockázati kikötés nem is létezett volna, ez a teljes szerződés semmissé tételét jelentheti, amennyiben erre vonatkozó szándékát az adós kifejezetten kinyilvánítja. A hitelező jogalap nélkül gazdagodott, aminek az összegét vissza kell térítenie a konkrét ügyben. Az Európai Bíróság úgy látja, felülvizsgálatra szorulhat az elmúlt évtized bírósági gyakorlata az április 30-ai döntés után, csakhogy a devizahitelesek számára nem sok babér termett 2015 óta a bíróságokon, így most még nehéz elképzelni, miként fog ez végbemenni.
Gyakran belefuthatunk a közösségi oldalakon azokba a kommentekbe, amelyek a túlzott eladósodottságtól és emiatt a devizahiteles válság „megismétlődésétől” féltik a magyar családokat. Annyi igaz, hogy a héten is kiderült: soha nem látott összegben vettek fel hitelt a háztartások az elmúlt egy évben. Csakhogy ez kizárólag a nominális számok szintjén érvényes kijelentés, inflációval korrigálva merőben más megállapításra jutunk. Sőt, relatív eladósodottsági mutatóink alapján a hitelpiacunk alulfejlett, a hitelfelvétel egy viszonylag szűk réteg kiváltsága, a túlzott eladósodásnak össztársadalmi szinten a közelében sem vagyunk. Mutatunk most erről 10 ábrát, a témával Hitelezés 2025 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes regisztrálni a szakmai eseményre.
Kilenc év után először veszteséget jelentett a negyedik negyedévre a Raiffeisen Bank International. A 926 millió eurós negyedéves mínusszal együtt 1,157 milliárd euró lett a bankcsoport tavalyi konszolidált eredménye, miután az orosz leánybanknál zajló peres ügy, a lengyel devizahiteles perek és a fehérorosz leánybank eladása egyszerre sújtotta az eredményszámokat. A bevételek szerényen emelkedtek, és a tavalyi 9,4% után ismét mintegy 10% idén a menedzsment célkitűzése a tőkearányos megtérülésre vonatkozóan. A bank részvénypiaci megítélése hétfőn nagyot zuhant, miután a Bloomberg az orosz hadseregnek szállítói orosz ügyfeleiről számolt be.
Nagy esemény történt 2015. február 1-jén, vagyis kereken 10 évvel ezelőtt: 1,9 millió devizaalapú hitelszerződést forintosítottak és számoltattak újra a bankokkal tisztességtelennek minősített szerződési feltételeik miatt. Az elszámolás során példátlan összeget, 734 milliárd forintot kellett kifizetniük vagy elengedniük a bankoknak, a 256,5 forintos árfolyamon lebonyolított, szerencsésen időzített forintosítással pedig sikerült elkerülni az először 300, majd mára 400 forint fölé kúszó frankárfolyamot, annak minden gazdasági és társadalmi következményével együtt. Ha nincs a forintosítás, az átlagos frankhitel törlesztőrészlete ma nem 160%-a, hanem 270%-a lenne a kezdetinek. Egy tipikus, 10 millió forintos frankhitel máig visszafizetett összege pedig 13,1 millió forintról 22,8 millióra kúszott volna fel, ezt sikerült 19,6 millió forinton megállítani.
Az egy évvel korábbitól 14%-kal elmaradó, 758 millió eurós adózás utáni nyereséggel zárta a harmadik negyedévet a Raiffeisen Bank International. A társaság számait megviselték a lengyel devizaalapú jelzáloghitelekhez kapcsolódó peres ügyek, amelyek miatt 493 millió eurós céltartalékot kellett elszámolnia az osztrák bankcsoportnak, 2024-re vonatkozó tőkearányos megtérülés (ROE) előrejelzését pedig az eddigi 10%-ró 7,5%-ra csökkentette a menedzsment. Oroszországban legalább jól halad a kitettség csökkentése.
A Raiffeisen Bank International mintegy negyedével csökkentette oroszországi hitel- és betétállományát, miután az Európai Központi Bank felszólította a bankot, hogy csökkentse az országban fennálló kitettségét – írja a Bloomberg. Mindeközben 10%-ról 7,5%-ra csökkentette a főbb piacai konszolidált saját tőke megtérülésére vonatkozó 2024-es célját.
Július végén történelmi csúcsközelben zárt az arany árfolyama, és emiatt minden idők legmagasabb, 6,8 milliárd euró értékű, aranytartalékával rendelkezett a Magyar Nemzeti Bank – derült ki a jegybank szerdai előzetes adatközléséből. A statisztika egyúttal arra is rámutatott, hogy részben azért ugorhattak meg áprilisban a jegybank devizakövetelései, mert akkor hívta le csendben a magyar állam a kínai devizahitelt, aztán a devizakövetelések júliusig tovább nőttek, és kilencéves csúcson, 34,5 milliárd eurón zártak. Mindezekkel együtt a jegybank július végi nemzetközi tartalékai (47,4 milliárd euró) csak hajszálnyira maradtak el a történelmi csúcstól.
Magyarország nem tervez több devizakötvény kibocsátását az idén, de ha a likviditáskezeléshez szükséges, akár 1 milliárd euró értékben is bocsáthatnak ki eurókötvényeket még - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerdán a Reuters hírügynökségnek.
Kijött a Commerzbank második negyedéves gyorsjelentése, amelyben a vártnál erősebb profitszámról jelentett a bank.
Hírfolyamunk folyamatosan frissül.
A hírszerzés szerint évekre elegendő készletük van.
Korábban ez elképzelhetetlen lett volna a háborúban álló országban.
Új szakaszba lép az IDF.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
