A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.
Bő egy évvel ezelőtt tört be a COVID-19 járvány Magyarországra. Az első eseteket 2020. március 4-én, az első halálesetet pedig március 16-án regisztrálták. Azonban a nemzetközileg növekvő esetszámok miatt már 2020 február végén erősen a köztudatba került a pandémia, amit a kormányzati kommunikáció és a koronavírussal kapcsolatos Google keresések intenzívvé válása is mutatott (1. ábra). Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már február 26-án azt nyilatkozta, hogy “… kicsi az esély, hogy el tudjuk kerülni a megbetegedéseket”.
Március 11-én a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, betiltotta a tömeges rendezvényeket, és elrendelte az egyetemek bezárását, majd pedig március 13-án a miniszterelnök bejelentette – március 16-ai hatállyal – a távoktatást az általános és középiskolákban is. Szintén március 16-án a külföldi utazók előtt – néhány kivétellel – lezárták a határokat és betiltották a nyilvános rendezvényeket. Március 28-án kijárási korlátozást vezettek be, a lakóhelyet csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehetett elhagyni. A korlátozásokat áprilistól kezdve fokozatosan enyhítették, majd 2020. június 18-án megszűnt a veszélyhelyzet.
Társszerzőnkkel írt tanulmányunkban a járvány kitörésekor megfigyelhető gyógyszervásárlási láz időzítését, mértékét és jövedelemmel való összefüggését vizsgáltuk Magyarországon. Járási (a fővárosban kerületi) szintű havi és napi, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) származó, részletes gyógyszerkategóriákra vonatkozó vásárlási adatokat használtunk, ezekhez a KSH TSTAR településstatisztikai adatbázisából hozzárendeltük a járások átlagos egy főre jutó adóköteles jövedelmét, és az így kapott adatokat elemeztük panelregressziós modellekkel.
Főbb eredményeink alapján a vásárolt gyógyszermennyiség (a terápiás napok számában [DOT – days of therapy] mérve) több mint 30%-kal nőtt 2020 márciusában, a lezárások bejelentésének hónapjában,
röviddel utána azonban visszatért a sokk előtti szintjére, a gyógyszertári látogatások gyakorisága pedig lecsökkent. A pánikvásárlási reakció lényegesen erősebb volt a gazdagabb járásokban.
Ezek a megállapítások szinte minden gyógyszerkategóriára érvényesek. Illusztrációként a 2. ábra bal panelje mutatja a vérnyomáscsökkentők egy lakosra jutó vásárolt mennyiségének havi alakulását 2017 januárja és 2020 júliusa között a járások gazdagabb illetve szegényebb 50%-ában. Látható, hogy „szokásos” időben a gazdagabb járásokban – lévén ott a lakosság egészségesebb – jóval kevesebb vérnyomáscsökkentő fogy, mint a szegényebb járásokban, ez a különbség azonban lényegében eltűnt 2020 márciusában, amikor a gazdagabb járásokban a szegényebbekhez képest még kiugróbb volt a fogyasztás. Az ábra jobb panelje pedig azt mutatja, hogy a vásárlók száma a mennyiségnél kevésbé emelkedett márciusban, utána viszont lényegesen erősebben esett vissza. A lezárások alatt jóval ritkábban mentek az emberek gyógyszertárba – főleg a gazdagabb járásokban, ahol a betegek jobban megengedhették maguknak a gyógyszerfelhalmozást.
Végezetül, a 3. ábra mutatja a vérnyomáscsökkentők napi forgalmát 2020 első félévében a gazdagabb és a szegényebb járásokban, valamint a két forgalom – logaritmikus skálán számított – különbségét. Azon túl, hogy tisztán látszik a vásárlások megugrása a hónapok 12. napja környékén – amikor a nyugdíjakat és egyéb nyugdíjszerű juttatásokat folyósítják –, témánk szempontjából az az érdekes, hogy a gazdagabb járásokban a szegényebbekhez képest már február legvégén, az első komolyabb hírek hatására megugrottak a vásárlások, majd pedig március 13-16-án jött a kimagasló roham mindkét járástípusban.
Háromféle mechanizmus is okozhatja azt, hogy a gazdagabb járások lakói hamarabb és nagyobb mértékben vásárolták fel a gyógyszereket.
- Egyrészt közvetlenül a magasabb jövedelem miatt ezt könnyebben megtehették;
- másrészt jobban elérhetőek voltak számukra az egészségügyi szolgáltatók (tudjuk, hogy átlagosan közelebb van hozzájuk gyógyszertár és kevesebb a betöltetlen háziorvosi praxis);
- harmadrészt pedig több információjuk volt a járványról (például mert nagyobb körükben az internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya).
Bármelyik ok is legyen a háttérben, a gyógyszerek pánikfelvásárlása káros hatással lehet a szegényebb társadalmi csoportokra, mert egyes gyógyszerekből időszakosan hiány alakulhat ki, valamint ők kevésbé engedhetik meg maguknak a fertőzés szempontjából kockázatos gyógyszertári látogatások ritkítását.
Elek Péter a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem,
Bíró Anikó a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet munkatársa.
Címlapkép: Getty Images
