Hogy hatott a COVID-19 járvány az egyéni pszichés állapotra, jóllétre? Kikre kell fokozottan figyelni?

Az egyéni reziliencia védő szerepe az egészség helyreállításában

A COVID-19 járvány váratlanul érte a világot, hatása globális és hosszan elhúzódó, ami a krízis, de inkább a katasztrófa jelenségével írható le. A járványidőszakban átélt élmények súlya az ember lelki apparátusának talán legnagyobb kihívást jelentő témái; az élet és a halál. A lakosság jelentős része ma is gyászol (előfordul, hogy több személyt is). A gyász komplex lélektani folyamat, mely folyamatban a gyászoló személyt egyrészt az eltávozott szerettével kapcsolatos érzések foglalják le, másrészt éli tovább saját életét – ideális esetben az egészsége megőrzésével.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség olyan képesség, miszerint minden ember képes produktívan dolgozni és aktívan részt venni annak a közösségnek a társadalmi életében, amelyben él. A COVID-19-járvány megjelenése alapvetően az egészséges életmód körülményeit kérdőjelezte meg, hiszen a feltartóztathatatlanul terjedő járvány, az óvintézkedésként alkalmazott szükséges karantén és egyéb megszorítások csorbították, vagy egyenesen ellehetetlenítették a megszokott produktivitást a munkában, és az aktivitást a társas- és szociális életben. A kutatók meglátása szerint az egészség és jóllét állapota az egyéni képességek, az életút során megjelenő élettani, társadalmi és környezeti kihívások dinamikus egymásra hatásának függvénye. A jóllét több formáját ismerjük, a pszichológiai jóllét és a szubjektív jóllét metszéspontjában a személy áll, aki aktívan részt vállal jólléte formálásában. A személyes célokat megfogalmazó és megvalósító személyek elégedettebbek az életükkel.

A COVID hosszan elhúzódó járványhatása (gyász, komplex és magas stressz hatása) makro- és mikroszociális következmények által fiziológiai és pszichológiai szinten egyaránt érinti az egyént, és jóllétének meghatározó tényezőjévé vált. Az életünket befolyásoló kisebb változások is stresszel járnak, azonban a halálos fenyegetést jelentő vírusfertőzés komoly stresszhatásnak számít, olyan globális szintű fenyegetettség, amire az emberiségnek megoldást kell találnia. Az alapvető változások viszonylag hosszú időn keresztül kívánták meg az emberektől a folyamatos alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez (így például home office, digitális oktatás) a saját erőforrások mozgósításával.

A magas stressz rövid és hosszútávú hatása mentális-és fizikai egészégromláshoz vezethet. A fizikai kimerülés és a mentális kimerülés eltérő folyamat, míg az elsőt egy kiadós alvással lehet orvosolni és a szervezet viszonylag hamar regenerálódik, addig a lelki kimerülés kipihenése hosszabb időt vesz igénybe és nagyban függ a személy örömképességétől, a feltöltődést jelentő élményektől, a támogató környezettől. A helyreállást segíti minden olyan tevékenység, amely a személy boldogságát, öröm érzését biztosítja vagy a hatékonyság érzését adja. A lelki folyamatok egyensúlyát és az egészség megtartását a személyt érő veszélyeztető (stressz) és a védő tényezők (társas támogatás, reziliencia) dinamikus kölcsönhatása befolyásolja.  A reziliencia (lelki ellenállóképesség, rugalmas adaptáció) nehéz életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodás. A reziliencia egy védőfaktor a stressz negatív hatásával szemben és hozzájárul a nehéz, traumatikus élethelyzetet követő helyreálláshoz.

Kinek és milyen veszélyekkel kell szembenézni?

Vizsgálatunkban kérdőíves módszerrel gyűjtöttük az adatokat személyes megkereséssel. A reprezentatív, 1000 fős mintavétel eredményeit röviden foglaljuk össze, azzal a reménnyel, hogy hozzájárulunk a tudatos egészségmagatartáshoz és a járvány okozta egyensúlyvesztésből a helyreálláshoz. A koronavírus-járvány kitörése és az ezzel járó korlátozások 2020 márciusában sokként hatottak az emberekre. A mindennapi életet megváltoztató hirtelen és jelentős változás a teljes lakosságot érintette, ami emelkedett stressz szinttel járt, nemtől, kortól és iskolai végzettségtől függetlenül.

Magas stressznek kitett csoportok

A nők, a 18-29 éves korosztály és a legalacsonyabb iskolai végzettségű személyek éltek át leginkább magas stresszt a járvány időszakban.

A fiatal felnőtteknek (18-29 éves) a védő faktorok (reziliencia, társas támogatás) a legkevésbé állnak rendelkezésre. A szerzők korábbi tanulmányában a szülők és a serdülők átélt stressz szintjét hasonlították össze, ahol a serdülő lányok bizonyultak a leginkább veszélyeztetettnek a stressz negatív hatásaival szemben. Az idő előrehaladtával a magas veszélyeztető tényező (stressz) a mentális erőforrások kifáradásával, kimerülésével jár (egyebek mellett állandó fáradtság érzés, levertség, megnövekedett időmennyiség a szokásos feladatok elvégzéséhez, gyakran jelentkező megbetegedések, kevés öröm, ingerült állapot állandósulása), melynek leghatékonyabb kezelése a megelőzés. A megelőzéssel a kiégés elkerülhető, melynek veszélye jelen körülmények között fenn áll. 2021 végén, bár még volt védekezéshez szükséges erőforrása a lakosságnak, ez már jelentős eltérést mutat a mélyebb elemzés során.

Milyen védőfaktorokat alkalmazak a nők és a férfiak járvány idején?

A védőfaktorok közül a férfiak inkább a reziliens megoldásokat, míg a nők a társas támogatást alkalmazzák. Mindkét támogató faktor jól alkalmazható a stressz negatív hatásaival szemben. A társas támogatás a magasabb iskolai végzettségűek körében jellemző. A magasabb társas támogatás hozzájárul a magasabb reziliencia potenciálhoz. A védőfaktorok megerősítésével (társas támogatás, reziliencia) megelőzhető a magas stressz okozta érzelmi kimerülés.

Mi tehetünk a lelki egészségünk helyreállítása érdekében?

Az eredmények alapján megfogalmazzuk a legfontosabb beavatkozási formákat az egészségmegőrzésre vagy annak helyreállítása érdekében. Az eredmények és a megoldási javaslatok részletesen olvashatók az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete által kiadott Fehér Könyvben.

• Életvitel szinten a stresszcsökkentés hatékony módja az életmódváltás, a sporttevékenység, a relaxáció és meditatív technikák rendszeres alkalmazása. Ezekkel a beavatkozásokkal az általános stressz szint csökkenthető abban az esetben, ha a mindennapi életünk részévé válik. Érdemes szakemberek segítségét kérni, abban az esetben, ha életmódváltozásra szánjuk el magunkat.

• Személyes célok kitűzése (melyeknek nem a mértéke a meghatározó) és megvalósítása hozzásegít a hatékonyságérzés növeléséhez, az optimizmus és az öröm átéléséhez, melyek a reziliencia potenciált támogatják.

• A nők kitettségét a stressznek több szintű támogatással, kezeléssel fontos orvosolni, mivel az érzelmi kifáradás a személyes szint mellett jelentősen befolyásolja a családok életét, beleértve a párkapcsolatok minőségét, és veszélyezteti a gyermek neveléshez szükséges érzelmi biztonságot. A nők lelki kimerülése az egész család érzelmi életét alapjaiban érinti, a nő/édesanya érzelmi állapotának insatbilitás/érzelmi távolsága nem egy, hanem két vagy három (akár több) személy lelki stabilitását, jóllétét befolyásolja.

• A 18-29 éves fiatalok esetében a stresszkezelési technikák, a face-to-face közösségi kapcsolódás lehetőségének növelése és a végzettségnek megfelelő munkalehetőségek biztosítása jelenthet a helyreálláshoz segítséget.

• A protektív tényezőket nélkülöző személyek esetében komplex pszichés ellátórendszert (pszichiátria, pszichoterápiás rendelők), a szociális támogatórendszer biztosítása (többszíntű szociális háló) és a közösségi élet facilitálása a társszakmák összefogásával megerősítő hatású.

• A reziliencia potenciál növelése hozzájárul a mentális egészség megtartásához, ezért javasolt egy rezilienciafókuszú többlépcsős program kidolgozása hozzáértő szakemberek bevonásával.

ÖSSZESSÉGÉBEN A JÁRVÁNY MENTÁLIS EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT NEGATÍV HATÁSA MÉRHETŐ, LÉLEKTANI ÉRTELEMBEN A KIFÁRADÁSRA HÍVJA FEL A FIGYELMET, MEGELŐZÉSRE ÉS BEAVATKOZÁSRA VAN SZÜKSÉG.

A lelki fáradtság a munkavégzést a társadalmi-és családi élet minőségét meghatározza. A személyes egészségtudatos szemlélet és az egészségügyi ellátórendszer megszervezése és a fókuszált segítségnyújtás együttes jelenléte szükséges a lelki fáradtság kezelésére és a védőfaktorok megerősítésére. Mindez napjainkban sürgető feladat. Jelen írás kereteit meghaladja annak részletezése, hogy a szülők lelki egészsége miként hat a felnövekvő generáció lelki egészségére. A reziliencia potenciál (lelki ellenállóképesség) növelése hozzájárul a mentális egészség megőrzéséhez és helyreállításához a COVID-19-járvány időszakában, melynek hosszútávú hatásai a következő generációk mentális egészségét is meghatározzák.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images