Hogy hatott a COVID-19 járvány az egyéni pszichés állapotra, jóllétre? Kikre kell fokozottan figyelni?
KRTK blog

Hogy hatott a COVID-19 járvány az egyéni pszichés állapotra, jóllétre? Kikre kell fokozottan figyelni?

Kövesdi Andrea
|
Hadházi Éva
|
Kutatásunkban az egyéni reziliencia potenciálra (a lelki ellenállóképességre), mint védőfaktorra koncentrálunk. A reziliencia potenciál komplex működésmód, mely a személyes erőforrásokkal együtt a nehéz életkörülmények ellenére (például magas stresszhatás) is hozzájárul a helyreálláshoz. Eredményeink szerint eddig a magyar lakosok eltérő mértékben, de reziliens módon reagáltak a COVID járvány kihívásaira, azonban a különböző csoportok között jelentős eltérést találtunk. A kifáradás, majd a kimerülés lehetőségével kell számolni azokban a csoportokban, ahol magas a stresszszint és alacsony a reziliencia potenciál. Ma úgy látjuk, a kifáradás és a kimerülés megállítása és az erőforrások támogatása sürgető feladat, hogy a kiégés súlyos állapota elkerülhető legyen. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a COVID járvány nem ért véget, ahogy annak negatív hatásai sem.
krtk blog

A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az egyéni reziliencia védő szerepe az egészség helyreállításában

A COVID-19 járvány váratlanul érte a világot, hatása globális és hosszan elhúzódó, ami a krízis, de inkább a katasztrófa jelenségével írható le. A járványidőszakban átélt élmények súlya az ember lelki apparátusának talán legnagyobb kihívást jelentő témái; az élet és a halál. A lakosság jelentős része ma is gyászol (előfordul, hogy több személyt is). A gyász komplex lélektani folyamat, mely folyamatban a gyászoló személyt egyrészt az eltávozott szerettével kapcsolatos érzések foglalják le, másrészt éli tovább saját életét – ideális esetben az egészsége megőrzésével.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség olyan képesség, miszerint minden ember képes produktívan dolgozni és aktívan részt venni annak a közösségnek a társadalmi életében, amelyben él. A COVID-19-járvány megjelenése alapvetően az egészséges életmód körülményeit kérdőjelezte meg, hiszen a feltartóztathatatlanul terjedő járvány, az óvintézkedésként alkalmazott szükséges karantén és egyéb megszorítások csorbították, vagy egyenesen ellehetetlenítették a megszokott produktivitást a munkában, és az aktivitást a társas- és szociális életben. A kutatók meglátása szerint az egészség és jóllét állapota az egyéni képességek, az életút során megjelenő élettani, társadalmi és környezeti kihívások dinamikus egymásra hatásának függvénye. A jóllét több formáját ismerjük, a pszichológiai jóllét és a szubjektív jóllét metszéspontjában a személy áll, aki aktívan részt vállal jólléte formálásában. A személyes célokat megfogalmazó és megvalósító személyek elégedettebbek az életükkel.

A COVID hosszan elhúzódó járványhatása (gyász, komplex és magas stressz hatása) makro- és mikroszociális következmények által fiziológiai és pszichológiai szinten egyaránt érinti az egyént, és jóllétének meghatározó tényezőjévé vált. Az életünket befolyásoló kisebb változások is stresszel járnak, azonban a halálos fenyegetést jelentő vírusfertőzés komoly stresszhatásnak számít, olyan globális szintű fenyegetettség, amire az emberiségnek megoldást kell találnia. Az alapvető változások viszonylag hosszú időn keresztül kívánták meg az emberektől a folyamatos alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez (így például home office, digitális oktatás) a saját erőforrások mozgósításával.

A magas stressz rövid és hosszútávú hatása mentális-és fizikai egészégromláshoz vezethet. A fizikai kimerülés és a mentális kimerülés eltérő folyamat, míg az elsőt egy kiadós alvással lehet orvosolni és a szervezet viszonylag hamar regenerálódik, addig a lelki kimerülés kipihenése hosszabb időt vesz igénybe és nagyban függ a személy örömképességétől, a feltöltődést jelentő élményektől, a támogató környezettől. A helyreállást segíti minden olyan tevékenység, amely a személy boldogságát, öröm érzését biztosítja vagy a hatékonyság érzését adja. A lelki folyamatok egyensúlyát és az egészség megtartását a személyt érő veszélyeztető (stressz) és a védő tényezők (társas támogatás, reziliencia) dinamikus kölcsönhatása befolyásolja.  A reziliencia (lelki ellenállóképesség, rugalmas adaptáció) nehéz életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodás. A reziliencia egy védőfaktor a stressz negatív hatásával szemben és hozzájárul a nehéz, traumatikus élethelyzetet követő helyreálláshoz.

Kinek és milyen veszélyekkel kell szembenézni?

Vizsgálatunkban kérdőíves módszerrel gyűjtöttük az adatokat személyes megkereséssel. A reprezentatív, 1000 fős mintavétel eredményeit röviden foglaljuk össze, azzal a reménnyel, hogy hozzájárulunk a tudatos egészségmagatartáshoz és a járvány okozta egyensúlyvesztésből a helyreálláshoz. A koronavírus-járvány kitörése és az ezzel járó korlátozások 2020 márciusában sokként hatottak az emberekre. A mindennapi életet megváltoztató hirtelen és jelentős változás a teljes lakosságot érintette, ami emelkedett stressz szinttel járt, nemtől, kortól és iskolai végzettségtől függetlenül.

Magas stressznek kitett csoportok

A nők, a 18-29 éves korosztály és a legalacsonyabb iskolai végzettségű személyek éltek át leginkább magas stresszt a járvány időszakban.

A fiatal felnőtteknek (18-29 éves) a védő faktorok (reziliencia, társas támogatás) a legkevésbé állnak rendelkezésre. A szerzők korábbi tanulmányában a szülők és a serdülők átélt stressz szintjét hasonlították össze, ahol a serdülő lányok bizonyultak a leginkább veszélyeztetettnek a stressz negatív hatásaival szemben. Az idő előrehaladtával a magas veszélyeztető tényező (stressz) a mentális erőforrások kifáradásával, kimerülésével jár (egyebek mellett állandó fáradtság érzés, levertség, megnövekedett időmennyiség a szokásos feladatok elvégzéséhez, gyakran jelentkező megbetegedések, kevés öröm, ingerült állapot állandósulása), melynek leghatékonyabb kezelése a megelőzés. A megelőzéssel a kiégés elkerülhető, melynek veszélye jelen körülmények között fenn áll. 2021 végén, bár még volt védekezéshez szükséges erőforrása a lakosságnak, ez már jelentős eltérést mutat a mélyebb elemzés során.

Milyen védőfaktorokat alkalmazak a nők és a férfiak járvány idején?

A védőfaktorok közül a férfiak inkább a reziliens megoldásokat, míg a nők a társas támogatást alkalmazzák. Mindkét támogató faktor jól alkalmazható a stressz negatív hatásaival szemben. A társas támogatás a magasabb iskolai végzettségűek körében jellemző. A magasabb társas támogatás hozzájárul a magasabb reziliencia potenciálhoz. A védőfaktorok megerősítésével (társas támogatás, reziliencia) megelőzhető a magas stressz okozta érzelmi kimerülés.

Mi tehetünk a lelki egészségünk helyreállítása érdekében?

Az eredmények alapján megfogalmazzuk a legfontosabb beavatkozási formákat az egészségmegőrzésre vagy annak helyreállítása érdekében. Az eredmények és a megoldási javaslatok részletesen olvashatók az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete által kiadott Fehér Könyvben.

  • Életvitel szinten a stresszcsökkentés hatékony módja az életmódváltás, a sporttevékenység, a relaxáció és meditatív technikák rendszeres alkalmazása. Ezekkel a beavatkozásokkal az általános stressz szint csökkenthető abban az esetben, ha a mindennapi életünk részévé válik. Érdemes szakemberek segítségét kérni, abban az esetben, ha életmódváltozásra szánjuk el magunkat.
  • Személyes célok kitűzése (melyeknek nem a mértéke a meghatározó) és megvalósítása hozzásegít a hatékonyságérzés növeléséhez, az optimizmus és az öröm átéléséhez, melyek a reziliencia potenciált támogatják.
  • A nők kitettségét a stressznek több szintű támogatással, kezeléssel fontos orvosolni, mivel az érzelmi kifáradás a személyes szint mellett jelentősen befolyásolja a családok életét, beleértve a párkapcsolatok minőségét, és veszélyezteti a gyermek neveléshez szükséges érzelmi biztonságot. A nők lelki kimerülése az egész család érzelmi életét alapjaiban érinti, a nő/édesanya érzelmi állapotának insatbilitás/érzelmi távolsága nem egy, hanem két vagy három (akár több) személy lelki stabilitását, jóllétét befolyásolja.
  • A 18-29 éves fiatalok esetében a stresszkezelési technikák, a face-to-face közösségi kapcsolódás lehetőségének növelése és a végzettségnek megfelelő munkalehetőségek biztosítása jelenthet a helyreálláshoz segítséget.
  • A protektív tényezőket nélkülöző személyek esetében komplex pszichés ellátórendszert (pszichiátria, pszichoterápiás rendelők), a szociális támogatórendszer biztosítása (többszíntű szociális háló) és a közösségi élet facilitálása a társszakmák összefogásával megerősítő hatású.
  • A reziliencia potenciál növelése hozzájárul a mentális egészség megtartásához, ezért javasolt egy rezilienciafókuszú többlépcsős program kidolgozása hozzáértő szakemberek bevonásával.

ÖSSZESSÉGÉBEN A JÁRVÁNY MENTÁLIS EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT NEGATÍV HATÁSA MÉRHETŐ, LÉLEKTANI ÉRTELEMBEN A KIFÁRADÁSRA HÍVJA FEL A FIGYELMET, MEGELŐZÉSRE ÉS BEAVATKOZÁSRA VAN SZÜKSÉG.

A lelki fáradtság a munkavégzést a társadalmi-és családi élet minőségét meghatározza. A személyes egészségtudatos szemlélet és az egészségügyi ellátórendszer megszervezése és a fókuszált segítségnyújtás együttes jelenléte szükséges a lelki fáradtság kezelésére és a védőfaktorok megerősítésére. Mindez napjainkban sürgető feladat. Jelen írás kereteit meghaladja annak részletezése, hogy a szülők lelki egészsége miként hat a felnövekvő generáció lelki egészségére. A reziliencia potenciál (lelki ellenállóképesség) növelése hozzájárul a mentális egészség megőrzéséhez és helyreállításához a COVID-19-járvány időszakában, melynek hosszútávú hatásai a következő generációk mentális egészségét is meghatározzák.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Kövesdi Andrea, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, Reziliens Fejlődés-Pozitív Kutatócsoport, egyetemi adjunktus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Hadházi Éva, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, Reziliens Fejlődés-Pozitív Kutatócsoport, egyetemi docens

Törő Krisztina, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, Reziliens Fejlődés-Pozitív Kutatócsoport, egyetemi adjunktus

Címlapkép: Getty Images

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Így alakul péntektől a benzin ára
Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Könyv

A Sikeres Kereskedő - Vételi és eladási pontok, stratégiák, tőzsdepszichológia

Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.

Ez is érdekelhet
tanuló iskolaelhagyó magányos magány egyedül