tanár iskola tanító pedagógus szomorú
KRTK blog

Hogy hatott a COVID-19 járvány az egyéni pszichés állapotra, jóllétre? Kikre kell fokozottan figyelni?

Kövesdi Andrea
|
Hadházi Éva
|
Kutatásunkban az egyéni reziliencia potenciálra (a lelki ellenállóképességre), mint védőfaktorra koncentrálunk. A reziliencia potenciál komplex működésmód, mely a személyes erőforrásokkal együtt a nehéz életkörülmények ellenére (például magas stresszhatás) is hozzájárul a helyreálláshoz. Eredményeink szerint eddig a magyar lakosok eltérő mértékben, de reziliens módon reagáltak a COVID járvány kihívásaira, azonban a különböző csoportok között jelentős eltérést találtunk. A kifáradás, majd a kimerülés lehetőségével kell számolni azokban a csoportokban, ahol magas a stresszszint és alacsony a reziliencia potenciál. Ma úgy látjuk, a kifáradás és a kimerülés megállítása és az erőforrások támogatása sürgető feladat, hogy a kiégés súlyos állapota elkerülhető legyen. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a COVID járvány nem ért véget, ahogy annak negatív hatásai sem.

Az egyéni reziliencia védő szerepe az egészség helyreállításában

A COVID-19 járvány váratlanul érte a világot, hatása globális és hosszan elhúzódó, ami a krízis, de inkább a katasztrófa jelenségével írható le. A járványidőszakban átélt élmények súlya az ember lelki apparátusának talán legnagyobb kihívást jelentő témái; az élet és a halál. A lakosság jelentős része ma is gyászol (előfordul, hogy több személyt is). A gyász komplex lélektani folyamat, mely folyamatban a gyászoló személyt egyrészt az eltávozott szerettével kapcsolatos érzések foglalják le, másrészt éli tovább saját életét – ideális esetben az egészsége megőrzésével.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség olyan képesség, miszerint minden ember képes produktívan dolgozni és aktívan részt venni annak a közösségnek a társadalmi életében, amelyben él. A COVID-19-járvány megjelenése alapvetően az egészséges életmód körülményeit kérdőjelezte meg, hiszen a feltartóztathatatlanul terjedő járvány, az óvintézkedésként alkalmazott szükséges karantén és egyéb megszorítások csorbították, vagy egyenesen ellehetetlenítették a megszokott produktivitást a munkában, és az aktivitást a társas- és szociális életben. A kutatók meglátása szerint az egészség és jóllét állapota az egyéni képességek, az életút során megjelenő élettani, társadalmi és környezeti kihívások dinamikus egymásra hatásának függvénye. A jóllét több formáját ismerjük, a pszichológiai jóllét és a szubjektív jóllét metszéspontjában a személy áll, aki aktívan részt vállal jólléte formálásában. A személyes célokat megfogalmazó és megvalósító személyek elégedettebbek az életükkel.

A COVID hosszan elhúzódó járványhatása (gyász, komplex és magas stressz hatása) makro- és mikroszociális következmények által fiziológiai és pszichológiai szinten egyaránt érinti az egyént, és jóllétének meghatározó tényezőjévé vált. Az életünket befolyásoló kisebb változások is stresszel járnak, azonban a halálos fenyegetést jelentő vírusfertőzés komoly stresszhatásnak számít, olyan globális szintű fenyegetettség, amire az emberiségnek megoldást kell találnia. Az alapvető változások viszonylag hosszú időn keresztül kívánták meg az emberektől a folyamatos alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez (így például home office, digitális oktatás) a saját erőforrások mozgósításával.

A magas stressz rövid és hosszútávú hatása mentális-és fizikai egészégromláshoz vezethet. A fizikai kimerülés és a mentális kimerülés eltérő folyamat, míg az elsőt egy kiadós alvással lehet orvosolni és a szervezet viszonylag hamar regenerálódik, addig a lelki kimerülés kipihenése hosszabb időt vesz igénybe és nagyban függ a személy örömképességétől, a feltöltődést jelentő élményektől, a támogató környezettől. A helyreállást segíti minden olyan tevékenység, amely a személy boldogságát, öröm érzését biztosítja vagy a hatékonyság érzését adja. A lelki folyamatok egyensúlyát és az egészség megtartását a személyt érő veszélyeztető (stressz) és a védő tényezők (társas támogatás, reziliencia) dinamikus kölcsönhatása befolyásolja.  A reziliencia (lelki ellenállóképesség, rugalmas adaptáció) nehéz életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodás. A reziliencia egy védőfaktor a stressz negatív hatásával szemben és hozzájárul a nehéz, traumatikus élethelyzetet követő helyreálláshoz.

Kinek és milyen veszélyekkel kell szembenézni?

Vizsgálatunkban kérdőíves módszerrel gyűjtöttük az adatokat személyes megkereséssel. A reprezentatív, 1000 fős mintavétel eredményeit röviden foglaljuk össze, azzal a reménnyel, hogy hozzájárulunk a tudatos egészségmagatartáshoz és a járvány okozta egyensúlyvesztésből a helyreálláshoz. A koronavírus-járvány kitörése és az ezzel járó korlátozások 2020 márciusában sokként hatottak az emberekre. A mindennapi életet megváltoztató hirtelen és jelentős változás a teljes lakosságot érintette, ami emelkedett stressz szinttel járt, nemtől, kortól és iskolai végzettségtől függetlenül.

Magas stressznek kitett csoportok

A nők, a 18-29 éves korosztály és a legalacsonyabb iskolai végzettségű személyek éltek át leginkább magas stresszt a járvány időszakban.

A fiatal felnőtteknek (18-29 éves) a védő faktorok (reziliencia, társas támogatás) a legkevésbé állnak rendelkezésre. A szerzők korábbi tanulmányában a szülők és a serdülők átélt stressz szintjét hasonlították össze, ahol a serdülő lányok bizonyultak a leginkább veszélyeztetettnek a stressz negatív hatásaival szemben. Az idő előrehaladtával a magas veszélyeztető tényező (stressz) a mentális erőforrások kifáradásával, kimerülésével jár (egyebek mellett állandó fáradtság érzés, levertség, megnövekedett időmennyiség a szokásos feladatok elvégzéséhez, gyakran jelentkező megbetegedések, kevés öröm, ingerült állapot állandósulása), melynek leghatékonyabb kezelése a megelőzés. A megelőzéssel a kiégés elkerülhető, melynek veszélye jelen körülmények között fenn áll. 2021 végén, bár még volt védekezéshez szükséges erőforrása a lakosságnak, ez már jelentős eltérést mutat a mélyebb elemzés során.

Milyen védőfaktorokat alkalmazak a nők és a férfiak járvány idején?

A védőfaktorok közül a férfiak inkább a reziliens megoldásokat, míg a nők a társas támogatást alkalmazzák. Mindkét támogató faktor jól alkalmazható a stressz negatív hatásaival szemben. A társas támogatás a magasabb iskolai végzettségűek körében jellemző. A magasabb társas támogatás hozzájárul a magasabb reziliencia potenciálhoz. A védőfaktorok megerősítésével (társas támogatás, reziliencia) megelőzhető a magas stressz okozta érzelmi kimerülés.

Mi tehetünk a lelki egészségünk helyreállítása érdekében?

Az eredmények alapján megfogalmazzuk a legfontosabb beavatkozási formákat az egészségmegőrzésre vagy annak helyreállítása érdekében. Az eredmények és a megoldási javaslatok részletesen olvashatók az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete által kiadott Fehér Könyvben.

  • Életvitel szinten a stresszcsökkentés hatékony módja az életmódváltás, a sporttevékenység, a relaxáció és meditatív technikák rendszeres alkalmazása. Ezekkel a beavatkozásokkal az általános stressz szint csökkenthető abban az esetben, ha a mindennapi életünk részévé válik. Érdemes szakemberek segítségét kérni, abban az esetben, ha életmódváltozásra szánjuk el magunkat.
  • Személyes célok kitűzése (melyeknek nem a mértéke a meghatározó) és megvalósítása hozzásegít a hatékonyságérzés növeléséhez, az optimizmus és az öröm átéléséhez, melyek a reziliencia potenciált támogatják.
  • A nők kitettségét a stressznek több szintű támogatással, kezeléssel fontos orvosolni, mivel az érzelmi kifáradás a személyes szint mellett jelentősen befolyásolja a családok életét, beleértve a párkapcsolatok minőségét, és veszélyezteti a gyermek neveléshez szükséges érzelmi biztonságot. A nők lelki kimerülése az egész család érzelmi életét alapjaiban érinti, a nő/édesanya érzelmi állapotának insatbilitás/érzelmi távolsága nem egy, hanem két vagy három (akár több) személy lelki stabilitását, jóllétét befolyásolja.
  • A 18-29 éves fiatalok esetében a stresszkezelési technikák, a face-to-face közösségi kapcsolódás lehetőségének növelése és a végzettségnek megfelelő munkalehetőségek biztosítása jelenthet a helyreálláshoz segítséget.
  • A protektív tényezőket nélkülöző személyek esetében komplex pszichés ellátórendszert (pszichiátria, pszichoterápiás rendelők), a szociális támogatórendszer biztosítása (többszíntű szociális háló) és a közösségi élet facilitálása a társszakmák összefogásával megerősítő hatású.
  • A reziliencia potenciál növelése hozzájárul a mentális egészség megtartásához, ezért javasolt egy rezilienciafókuszú többlépcsős program kidolgozása hozzáértő szakemberek bevonásával.

ÖSSZESSÉGÉBEN A JÁRVÁNY MENTÁLIS EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT NEGATÍV HATÁSA MÉRHETŐ, LÉLEKTANI ÉRTELEMBEN A KIFÁRADÁSRA HÍVJA FEL A FIGYELMET, MEGELŐZÉSRE ÉS BEAVATKOZÁSRA VAN SZÜKSÉG.

A lelki fáradtság a munkavégzést a társadalmi-és családi élet minőségét meghatározza. A személyes egészségtudatos szemlélet és az egészségügyi ellátórendszer megszervezése és a fókuszált segítségnyújtás együttes jelenléte szükséges a lelki fáradtság kezelésére és a védőfaktorok megerősítésére. Mindez napjainkban sürgető feladat. Jelen írás kereteit meghaladja annak részletezése, hogy a szülők lelki egészsége miként hat a felnövekvő generáció lelki egészségére. A reziliencia potenciál (lelki ellenállóképesség) növelése hozzájárul a mentális egészség megőrzéséhez és helyreállításához a COVID-19-járvány időszakában, melynek hosszútávú hatásai a következő generációk mentális egészségét is meghatározzák.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Kövesdi Andrea, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, Reziliens Fejlődés-Pozitív Kutatócsoport, egyetemi adjunktus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Hadházi Éva, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, Reziliens Fejlődés-Pozitív Kutatócsoport, egyetemi docens

Törő Krisztina, Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Intézet, Reziliens Fejlődés-Pozitív Kutatócsoport, egyetemi adjunktus

Címlapkép: Getty Images

tőzsde részvény
Mol Dunai Finomító Dufi benzinkút kőolajfinomító
cser-palkovics andras
zaporizzsjai-atomeromu-ukrajna

Holdblog A pénz valódi értéke

(Archívumunkból 2019)   Értékalapú befektetőként törekednünk kell arra, hogy olcsó eszközöket tartsunk a portfóliónkban....

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
anyamaszkbaba