Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások
KRTK blog

Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások

A COVID-19-járvány kitörése óta az általános és középiskolákat több alkalommal bezárták, melynek során a tanulók távolléti oktatás keretében, elsősorban online vettek részt az oktatásban. Cikkünkben bemutatjuk egy 2022 első hónapjaiban lezajlott kérdőíves adatfelvétel eredményeit, amiben iskolaigazgatók és pedagógusok véleményét, tapasztalatait kérdeztük a járvány oktatásra, tanulókra gyakorolt hatásairól. Az intézményvezetők és a pedagógusok szerint a jelenléti oktatásból kiesett jelentős tanítási idő a tanulók egyes csoportjai esetében nagymértékű lemaradást okozott a tantervhez képest. A hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák számára gyakran problémát okozott a távolléti oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, így ezekben az iskolákban a lemaradás különösen nagy. Célzott beavatkozások lennének szükségesek ahhoz, hogy a járvány időszaka alatt kialakult tanulási veszteségek csökkenjenek, és hosszú távú negatív hatásuk elkerülhető legyen. A nemzetközi szakirodalomra támaszkodva áttekintjük ezek lehetőségeit.
krtk blog

A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az intézménybezárások miatt kiesett tanulási idő jelentős mértékű

Kérdőíves felmérésünk egyik legfontosabb tanulsága, hogy a járvány kezdete, vagyis 2020 márciusa óta eltelt négy iskolai félévben nagyon jelentős volt a jelenléti oktatásból kiesett tanítási idő. Ebben több dolog is közrejátszott. Egyrészt az iskolák hosszú ideig zárva tartottak a kötelező lezárások idején. Az általános iskolák alsó tagozatán összesen 9 hétig, felső tagozaton 12 hétig tartottak a kötelező lezárások. A középiskolák még ennél is hosszabb ideig, 19 hétig voltak zárva, ami összességében egy teljes iskolai félévnek felel meg. Ehhez még hozzáadódtak az iskolák saját hatáskörben elrendelt lezárásai vagy ideiglenes – akár részleges, akár teljes iskolát érintő – rendkívüli tanítási szünetei. Miközben az iskolabezárások alatt távolléti oktatás zajlott, a rendkívüli tanítási szünetekben teljesen szünetelt az oktatás.

Másrészt, az iskolabezárások alatt alkalmazott távolléti oktatás nem tekinthető teljes értékűnek.

Az intézményvezetők válaszai alapján a távolléti oktatás idején az iskolák jelentős része nem tudott minden tanórát megtartani. Tehát a tényleges tanítási idő rövidebb volt, mint a jelenléti oktatás esetében. Az első ábrán a pirossal jelölt rész mutatja azon iskolák arányát, ahol minden, az órarendben szereplő közismereti órát megtartottak online. Még a lezárások utolsó időszakában is a szakképző intézmények több mint felében, a gimnáziumok körülbelül háromnegyedében, míg az általános iskolák több mint háromnegyedében nem tartottak meg minden közismereti tanórát.

Harmadrészt a tanulók gyakrabban hiányoztak a COVID-járvánnyal érintett időszakban, mint a járvány előtt, illetve egyes tanulók egyáltalán nem vettek részt a távolléti oktatásban. Az így kiesett tanítási idő mennyiségében nagy egyenlőtlenségek mutatkoztak iskolatípusok szerint. A távolléti oktatásból teljesen kimaradó tanulók aránya a szakképzésben és a felső tagozatosok körében volt a legmagasabb, a pedagógusok válaszai alapján 8-9% volt még a digitális tanrend utolsó időszakának idején is. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nagyon magas arányban oktató általános iskolákban ez az arány 18%.

A távolléti oktatás minősége nem ugyanolyan

Az iskolai felmérés másik fontos eredménye, hogy a távolléti oktatás minősége sem volt ugyanolyan, mint a jelenléti oktatásé. Ennek lényegi eleme a pedagógusok felkészültsége, vagyis eszközellátottságuk és digitális kompetenciáik. A számítógéppel való ellátottság és az internethez való hozzáférés a tanárok túlnyomó többségének nem okozott gondot. Azonban a pedagógusok digitális kompetenciái saját bevallásuk szerint hiányosak voltak, bár idővel fejlődtek. 42 százalékuk sem a járvány előtt, sem a járvány időszakában nem vett részt digitális oktatással kapcsolatos képzésen. Az igazgatók több mint kétötöde is problémának látta egyes pedagógusok digitális kompetenciáinak alacsony szintjét. Bár a pedagógusok nagy része kapott segítséget az online tanításhoz szükséges alapfeltételek biztosításához – ez alatt értjük az eszközigények kielégítését és az online oktatáshoz és kommunikációhoz szükséges szoftverek megismerését –, kevesebben kaptak segítséget az olyan speciális kérdésekben, mint az online tananyagok elérése (16%) és készítése (18%), a lemaradó tanulók elérése (16%), vagy a speciális nevelési igényű tanulók online oktatása (4%). Sőt a pedagógusok 9 százaléka saját bevallása szerint semmilyen segítséget sem kapott a távolléti oktatás megvalósításához, pedig szüksége lett volna rá.

A tanulás minőségét természetesen nemcsak a pedagógusok felkészültsége, de a tanulóké is befolyásolta. A tanulók eszközellátottsága a tanárok, igazgatók véleménye szerint gyakran nem volt megfelelő, ezért a tanulók egy jelentős részének gondot okozott az online oktatásban való részvétel. Az iskolák vagy a fenntartók nem tudtak minden rászoruló tanulónak számítógépet, laptopot biztosítani, ez különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében jelentett problémát. A tanulók otthoni internet-hozzáférését még kevésbé tudták biztosítani az iskolák.

Mindezek a tényezők oda vezettek, hogy a tanárok egy jelentős része szerint nem, vagy csak jelentősen csökkentett mértékben lehetett az előírt tananyagot megtanítani a tanulóknak a COVID-járvány ideje alatt (lásd második ábra). Ez pedig azt eredményezte, hogy a pedagógusok becslése alapján a tanulók körülbelül 30-40 százaléka halmozott fel jelentős tanulmányi lemaradásokat a 2021/2022-es tanév elejére (lásd harmadik ábra).

Tanulási veszteségeken túl mentális kihívások

Több a járvány ideje alatt készült nemzetközi tanulmány is (lásd például itt és itt) felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolabezárások következményeképp nem csak a klasszikus értelemben vett, úgynevezett akadémiai tanulási veszteségek jelentősek, de hiányoznak a tanulóknál azok a nem szakmai jellegű, személyes és szociális készségek (soft skillek) is, melyek ahhoz kellenek, hogy később sikeresek legyenek a továbbtanulásban vagy a munkaerőpiacon.

sőt, a vizsgált tanulmányok mindegyike azt is kiemeli, hogy nem hagyhatók figyelmen kívül a COVID-19-járványnak a tanulók mentális és pszichés állapotára gyakorolt negatív hatásai sem.

Az iskolabezárások és a válság jelentős stresszhelyzetet okozott a diákok számára. Egyeseket súlyos traumák is érhettek, minthogy valamelyik hozzátartozójuk elhunyt a járvány következtében. Lehetnek olyanok is, akiknek szülője, gondviselője elveszítette az állását. Sőt, nőtt a családon belüli erőszak előfordulása is körükben. Az pedig a legkevesebb, hogy többségük hosszabb-rövidebb ideig megtapasztalta a szociális izolációt (elmagányosodást).

Kérdőíves felmérésünkből kiderült, hogy ezek a jelenségek a magyar tanulókat és iskolákat sem kerülték el. A mintánkban szereplő iskolák pedagógusainak több mint egyharmada (34,2%) jelezte, hogy a járvány időszaka tanulóik legalább felének okozott mentális problémákat, fokozott stresszt. A helyzetet súlyosbítja, hogy az intézményvezetők válaszai szerint az iskolák felében (49,3%) volt legalább egy olyan tanuló, akinek szülője, gondviselője elhunyt COVID-fertőzés következtében. Sőt, az iskolák több, mint harmadában (36,7%) kettő vagy annál több tanulót is ért ilyen veszteség. Gondoljunk csak bele, milyen extra kihívásokkal kell megküzdenie egy szüleit elvesztő gyereknek, ami akár az egész osztály- vagy iskolaközösségre is kihathat! Ezt tetézte, hogy a COVID-járvány a pedagógusokat is közvetlenül érintette. Ugyancsak az igazgatók válaszai alapján az iskolák felében (49,3%) volt olyan pedagógus, aki elkapta a COVID-ot és emiatt tartósan betegállományba került, míg az iskolák 4,3 százalékában volt olyan tanár, aki COVID-fertőzés következtében hunyt el.

Külföldi jó gyakorlatok

A fentiek fényében felmerül a kérdés, hogy a mit lehetne tenni a felhalmozott tanulási veszteségek és mentális problémák kezelésére. Ehhez segítségül hívtuk a nemzetközi szakirodalomban korábban és a járvány ideje alatt megjelent tanulmányokat, szakpolitikai javaslatokat, melyek korábbi válsághelyzetek, természeti katasztrófák, háborús helyeztek, pedagógussztrájkok miatt bevezetett iskolabezárások tapasztalatait dolgozták fel.

A kutatók szerint önmagában az évismétlés, vagy az a gyakorlat, hogy teljesítménytől függetlenül tovább engedik a következő évfolyamra a tanulókat, nem csökkenti hatékonyan a felhalmozott tanulási veszteségeket.

Ahogyan az sem, ha csupán újra tanítják nekik ugyanazt a tananyagot, amit egyszer már tanítottak, de a diákoknak mégsem sikerült elsajátítaniuk. Ehelyett vannak sokkal hatékonyabb módszerek, mint például a tanulás felgyorsítása, a tananyag sűrítése. Ez azt jelenti, hogy a teljes tanterven belül prioritásokat határoznak meg aszerint, hogy melyek azok a készségek és tudáselemek, amelyekkel a tanulóknak mindenképpen rendelkezniük kell ahhoz, hogy az adott évfolyam sikeres elvégzéséhez szükséges szintet elérhessék, illetve tovább tudjanak lépni a következő évfolyamra vagy a munkaerőpiacra, és a tanítás során csak ezekre fókuszálnak. Egy másik módszer a mikrotanítás, amikor a tananyagot kisebb egységekre bontva dolgozzák fel, melyek így egyenként rövidebb idő alatt elsajátíthatók a tanulók számára. Ennek egyik speciális formája a tutorálás, amikor mindez egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. A későbbiekre nézve is hasznos lehet a hibrid oktatási forma megszervezése, ami lehetőséget ad a karanténban lévő diákoknak arra, hogy bekapcsolódjanak az iskolában megvalósuló tanórákba. Mindezekhez elengedhetetlen a pedagógusok, tanárok továbbképzése, aminek túl kell lépnie a digitális eszközök használatának egyszerű megtanításán.

További kézenfekvő lehetőség a tanítási idő meghosszabbítása. Ez történhet a tanítási napok meghosszabbításával vagy számuk növelésével, az évközi szünetek lerövidítésével vagy akár kiiktatásával, esetleg a nyári szünet lerövidítésével, kitolva a tanév végét és/vagy előre hozva a tanévkezdést. Sőt a tanulási idő meghosszabbítható a kötelező tanítási időn kívüli tanulási programok kialakításával is. Ezek akkor igazán hatásosak, ha az iskolai oktatáshoz igazítva gazdagítják, kiegészítik a tanulók tanórákon megszerzett tudását. Ide tartoznak a tanítási szünetekben szervezett felzárkóztató programok az alacsony teljesítményű tanulók számára, valamint a jól megtervezett nyári tanulási programok, melyek iskolán kívüli aktív tanulási lehetőségeket nyújtanak résztvevőiknek, gyakorlati tevékenységek segítségével. Azt ugyanakkor több tanulmány is kihangsúlyozta, hogy minden a tanulási veszteségek kezelését célzó program sikerének kulcsa, hogy egyben támogassa a tanulók mentális jóllétét is.

Ahhoz, hogy a fenti módszerek jelentős eredményekhez vezessenek, nem megkerülhető többletforrások becsatornázása az oktatásba.

Az erőforrások minél hatékonyabb felhasználása érdekében fontos az intézkedések célzottsága, és elsősorban a hátrányos helyzetű, nagyobb lemaradási kockázatú, sérülékeny tanulókra célszerű fókuszálni. Emellett minden korábbinál nagyobb szükség van arra, hogy az oktatási rendszer különböző kormányzati szintjei együttműködjenek az egészségügyi, szociális és munkaügyi rendszerrel a társadalom szövetében keletkezett sérülések gyógyítása érdekében, mivel az iskolák egyedül nem lesznek képesek erre, ehhez ugyanis túl kiterjedt a sérülés. Érdemes lehet többféle programot kipróbálni pilot (kísérleti) formában, azokat mérni és az eredmények alapján széles körben bevezetni vagy módosítani. Összességében elmondható, hogy elengedhetetlen a keletkezett lemaradások és az intézkedések folyamatos monitorozása és értékelése, utóbbihoz pedig tanulói szintű adatok gyűjtésére is nagy szükség lenne.

A kérdőíves adatfelvétel célja az volt, hogy felmérjük a COVID-19-járvány oktatásra gyakorolt hatásait a hazai általános és középiskolák körében. Kutatásunk fókuszában a tanulási lemaradás mértékének felmérése állt, de több témát is érintettünk, és külön rákérdeztük az egyes COVID-hullámok tapasztalataira. Az adatfelvétel mintája a magyarországi iskolák képzéstípus, fenntartó és az általános iskolák esetén településtípus szerinti reprezentatív mintája. Kérdőívünkre 300 igazgató és 1399 pedagógus válaszolt. A lekérdezés 2022. január 7-én kezdődött és február 28-ig tartott. A felmérés első részeredményeiből készült tanulmány az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete által kiadott Fehér könyv a COVID-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól című kötet 3. fejezetében olvasható. A kötetben szereplő elemzés a január 31-ig beérkező válaszok alapján készült, amikor még kevesebb válaszadó adatai álltak rendelkezésünkre, ezeknél súlyozás segítségével biztosítottuk a reprezentativitást. A kötet az alábbi linkre kattintva letölthető: https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/05/FeherKonyv.pdf

Holb Éva Marianna a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola és az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa

Kisfalusi Dorottya az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Getty Images

RSM Blog

A válóperes ügyvéd válaszol - a válás

A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása, a válás, a válóper, a gyermekelhelyezés kérdésköre, illetve a vál

Holdblog

Vége a luxusóra-őrületnek?

A Morgan Stanley és a LuxConsult közös, 2023-as kutatása alapján a címben feltett kérdésre a rövid válasz az, hogy közel sem. A 2022-es esztendőhöz képest... The post Vége a luxusóra-őrül

ChikansPlanet

Gyakoribbak lesznek a tornádók?

A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen befolyásolja kialakulásukat a klímaváltozás. Itth

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Így alakul péntektől a benzin ára
Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Könyv

A Sikeres Kereskedő - Vételi és eladási pontok, stratégiák, tőzsdepszichológia

Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.

Ez is érdekelhet
tanuló iskolaelhagyó magányos magány egyedül