Hogyan törjünk ki az alacsony fizetés csapdájából?
KRTK blog

Hogyan törjünk ki az alacsony fizetés csapdájából?

Elekes Zoltán, KRTK, Umeå University
Az alacsony bérű foglalkoztatás sokakat érint az európai munkaerőpiacokon, a hosszú távú karrier és bérmobilitás szempontjából pedig sokszor zsákutcának bizonyul. Két, Svédországra vonatkozó, adminisztratív adatokon alapuló kutatás alapján ebben az írásban amellett érvelek, hogy a munkatársi kapcsolathálózatok, illetve a helyi munkaerőpiacok foglalkozási szerkezetének sajátos diverzifikációja segítenek az alacsony bérű foglalkoztatásból való kiszabadulásban.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az európai munkaerőpiacok gyakori jellemzőjévé vált az alacsony bérű foglalkoztatás, amely egyúttal aggodalmakat vet fel ezeknek a munkahelyeknek a minőségével, illetve a fiatalabb munkavállalók hosszú távú karrier kilátásaival kapcsolatban. Az alacsony bérű foglalkoztatott elterjedt definíciója szerint olyan foglalkoztatott, akinek a keresete az adott évben nem érte el a nemzeti medián kereset 60%-át - ennek a jelenségnek a hosszú távú hatásaival kapcsolatban sokféle hatással számolhatunk. Egyrészt, ezek a munkahelyek lehetőséget teremtenek a tartós munkanélküliséggel járó hátrányok elkerülésére. Másrészt azonban az alacsony bérű foglalkoztatás sokszor tartósnak bizonyul, így az érintett munkavállalók számára további karrierjük és bérszínvonaluk számára zsákutcát jelenthet. Míg számos kutatás vizsgálta az egyéni jellemzők szerepét az alacsony bérű foglalkoztatásban, illetve a további bérmobilitásban, jóval kevesebbet tudunk azokról a vállalati és térségi tényezőkről, amelyek megkönnyíthetik az alacsony bérű foglalkoztatásból történő kiszabadulást.

A HUN-REN KRTK ANET Lab és a svédországi Umeå University kutatóinak együttműködésében folytatott kutatómunka során két ilyen kontextuális tényező szerepét tártuk fel. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy a magasan képzett munkatársakkal kialakított társas kapcsolatok a munkahelyeken elősegítik-e az alacsony bérű foglalkoztatásból történő kiszabadulást. Másrészt vizsgáltuk, hogy a helyi munkaerőpiac foglalkozási szerkezetének időbeli változása miként bővíti, vagy éppen szűkíti a magasabb bérű foglalkozásokba történő átmenet lehetőségeit. Ezekben a kutatásokban svédországi adminisztratív adatokat használtunk, amelyek a teljes svédországi népességet lefedték, illetve lehetővé tették az alacsony bérű foglalkoztatottak, munkahelyeik, munkatársaik és a helyi munkaerőpiac szerkezetének időbeli nyomon követését.

A munkatársi kapcsolathálózatok szerepe

A munkatársi kapcsolatok lényegesek a tudásáramlás szempontjából, mivel a munkavállalók mobilitása révén olyan összeköttetések jönnek létre vállalatok között, amelyeken keresztül információátadás történik. Az egyén ezeken a csatornákon keresztül értesülhet például álláslehetőségekről, vagy releváns szakmai hírekről. A vállalatok számára ezek a csatornák szintén fontosak, mivel könnyítik a legjobb gyakorlatokkal vagy a piaci környezettel kapcsolatos információkhoz való hozzáférést. Ráadásul ezek a tudásáramlási csatornák olyan cégek között is megnyílnak, amelyek között közvetlen munkaerő áramlás nem valósult meg (például két, korábban együtt dolgozó munkavállaló más-más cégnél dolgozik tovább). Nem véletlen, hogy a munkavállalók sokaságát lefedő, sűrű munkatársi kapcsolathálózatok javítják a térségek és vállalatok termelékenységét.

Kutatásunkban a munkahelyi társas kapcsolatokra a munkavállalók széles körét lefedő adminisztratív adatokból következtettünk. Ehhez egy, kollégáink által fejlesztett, módszerbeli újításra támaszkodtunk (lásd itt és itt). Ez a módszer arra a, társadalmi kapcsolathálózatok esetében jól ismert jelenségre épít, hogy a hasonló egyének között nagyobb valószínűséggel alakul ki kapcsolat (társas homofília). Az adminisztratív adatokban több munkavállalói tulajdonság megfigyelésén keresztül becslést tudtunk adni arra, hogy különböző munkavállaló-párok között, például életkor vagy nem szerinti hasonlóságuk alapján, milyen valószínűséggel jöhet létre társas kapcsolat. Ennek ismeretében pedig össze tudtuk számolni, hogy egy-egy munkavállaló a munkahelyén milyen erős becsült kapcsolatokkal rendelkezik általában, illetve specifikusan a magasan képzett kollégákhoz.

Eredményeink szerint annak a relatív gyakoriságát, hogy egy alacsony bérű munkavállaló a következő évben már nem alacsony bérűnek számító munkát végez, növeli, ha több becsült kapcsolattal rendelkezik magasan képzett munkatársakhoz a munkahelyén belül (1. ábra). Például 1-4 összesített becsült kapcsolaterősséggel rendelkező munkavállalók esetében ez az arány 41%, míg a 20-nál nagyobb kapcsolaterősség esetében már 60%. Többváltozós statisztikai modellek segítségével számos egyéni, vállalati és térségi tulajdonságra kontrollálva még mindig azt találtuk, hogy a képzett munkatársakhoz fűződő becsült társas kapcsolatok hiánya esetén 2% ponttal kisebb volt az alacsony bérű munkából való kiszabadulás valószínűsége a referencia kategóriához képest (1-4 kapcsolat). 10-20 és 20-nál nagyobb becsült kapcsolaterősség esetén 5%-, illetve 7% ponttal nőtt ez a valószínűség a referenciához képest.

További modellek segítségével azt is megnéztük, hogy milyen potenciális magyarázatok állhatnak a mögött, hogy a magasan képzett munkavállalók jelenléte és a hozzájuk fűződő társas kapcsolatok elősegítik a bérmobilitást. Egyrészt, a képzett munkaerő fokozza a vállalatok termelékenységét és a belső bérnövekedést. Ez a tényező valóban hatással bírt, ugyanakkor nem írta felül a munkatársi kapcsolatok hatását. Másrészt, lehetséges, hogy a jól- és a kevésbé képzett munkaerőt kombináló vállalatok esetében a béregyenlőtlenség befolyásolja az alacsony bérűek bérmobilitását. Erre vonatkozóan azonban nem találtunk bizonyítékot. Végül elképzelhető, hogy a bérmobilitás azért következik be, mert a munkavállaló egy magasabb áltagos bérszinttel jellemezhető vállalathoz megy át. Erre vonatkozóan szintén nem találtunk bizonyítékot, amely tovább erősíti a munkatársi kapcsolatok jelentőségére vonatkozó megállapításainkat.

Ezek az eredmények egyrészt aláhúzzák, hogy érdemes a magasabb képzettség elérését nem csupán egyéni befektetésként értékelni, amely kizárólag a képzésen átesett egyén számára kínál megtérülést.

Láthatóan még a jellemzően kiszolgáltatottabb munkaerő-piaci helyzetben lévő alacsony bérű munkavállalók esetében is előnyökkel jár a munkahelyi társas kapcsolatokon keresztül megvalósuló tudásátadás. Másrészt az álláskeresést, illetve a szakmai gyakorlat megszerzését támogató szakpolitikák kialakításakor, különösen a pályakezdők esetében, érdemes a potenciális munka- illetve gyakorlati helyeket az alapján is értékelni, hogy azok milyen lehetőséget kínálnak a jól képzett munkatársaktól való tanulásra, illetve az egyéni karrier fejlődését támogató kapcsolathálózat kialakítására. (A tanulmány teljes terjedelmében angolul itt olvasható.)

A térségi szerkezetváltozás szerepe

A vállalati, illetve vállalaton belüli hálózatok szerepe mellett lényeges kérdés, hogy milyen lehetőségeket és korlátokat teremt az alacsony bérű foglalkoztatottak számára a helyi munkaerőpiac szerkezete és annak időbeli változása. Egyrészt, a munkavállalói mobilitás könnyebb olyan foglalkozások között, amelyekben hasonló szakértelemre és képességekre van szükség (bővebben lásd itt). Másrészt, egy alacsony bérű foglalkozáshoz szakértelmi követelmények tekintetében hasonló másik foglalkozás gyakran maga is alacsony bérszinttel jellemezhető. Emiatt lényeges, hogy a helyi munkaerőpiacokon megjelenő, illetve visszaszoruló foglalkozások hogyan befolyásolják azoknak a foglalkozásoknak a körét, amelyek hidat képezhetnek a jellemzően alacsony, illetve magas(abb) bért kínáló foglalkozások között.

20 éves időtávon a helyi iparágak és foglalkozások akár harmada is kicserélődhet, amely érdemben befolyásolhatja a helyben megvalósuló bérmobilitás lehetőségét. Az utóbbi évtizedekben több fejlett gazdaság esetében dokumentálták a bérszerkezet polarizálódását, amennyiben új munkahelyek nagyobb ütemben keletkeztek a béreloszlás alján és tetején, szemben a béreloszlás középső tartományát jelentő foglalkozásokkal. Mivel az egyes térségekben jellemzően olyan gazdasági tevékenységek jelennek meg (tűnnek el), amelyek erősebben (gyengébben) kapcsolódnak munkavállalói szakértelem tekintetében a már jelen lévőkhöz, a térségek gazdasági szerkezetének megváltozása egyaránt erősítheti és gyengítheti is az alacsony és magasabb bérű foglalkozások közötti átmenet lehetőségét. Polarizált helyi munkaerőpiacokon például ez a kapcsolódó regionális gazdasági diverzifikáció tovább fokozhatja az egyenlőtlenségeket.

Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy az alacsony bérű munkavállalók jelenlegi foglalkozásához szakértelem tekintetében kapcsolódó és magas(abb) bért kínáló foglalkozások bővülése a helyi munkaerőpiacon javítja-e a bérmobilitás esélyét. Ehhez 2005 és 2012 között vizsgáltuk a svéd helyi munkaerőpiacok hálózati szerkezetét. Ezek a (szakértelmi közelségi) hálózatok kisebb, gyengébb növekedéssel jellemezhető térségekben (mintánkban például Åsele) jóval ritkábbak, mint közepes, jelentős növekedéssel rendelkező térségekben (mintánkban például Umeå), vagy mint nagyvárosi térségekben (mintánkban például Stockholm) (2. ábra). Ebben önmagában az az általános megfigyelés tükröződik, hogy a nagyobb térségek foglalkozási portfóliója szélesebb.

Az eredményeink egyrészt azt mutatják, hogy ahogy a foglalkozásokhoz kapcsolódó, magasabb bért kínáló foglalkozások helyi koncentrációja növekszik, úgy egyik évről a másikra minden térségtípusban nagyobb az alacsony bérű foglalkoztatásból történő elmozdulás relatív gyakorisága (3. ábra).

Vagyis egy olyan gazdasági szerkezetbeli változás, amely szakértelmi követelményeiben kapcsolódik a már helyben jelen lévőkhöz, egyúttal pedig magasabb bért kínál, bővíti a munkavállalók lehetőségét a bérmobilitásra – illetve ez a lehetőség realizálódik is.

Másrészt, a kapcsolódó, magasabb bért kínáló foglalkozások növekvő helyi koncentrációja egyre nagyobb mértékben jár együtt a bérmobilitással, ahogy egyre központibb és városiasabb térségeket vizsgálunk. Különösen nagy ez a prémium a nagyvárosi térségek esetében (13% relatív gyakoriság). Ugyanakkor, a kapcsolódó foglalkozások koncentrációjának alacsony szintje minden térségtípus esetében hasonlóan alacsony bérmobilitással jár együtt (1-2%). Vagyis a nagyvárosi térségekben is előfordul olyan, hogy egy alacsony bért kínáló foglalkozás mellett nincsenek hasonló szakértelmet igénylő, magasabb bérű foglalkozások. Ezekben a térségekben is izolálódhatnak az alacsony bérű foglalkoztatottak ebben a foglalkozástípusban. A nagyvárosi térségek előnye tehát elsősorban a kapcsolódó, magasabb bért kínáló foglalkozások kiemelkedő koncentrációjában jelenik meg. Ezek a megfigyelések tovább erősítik a nagyvárosi térségekre vonatkozó, polarizációval kapcsolatos aggodalmakat.

Többváltozós statisztikai modellek segítségével kontrollálva egyéni, vállalati és térségi jellemzőkre, szintén azt figyeltük meg, hogy a hasonló szakértelmet igénylő, magasabb bért kínáló foglalkozások térségi koncentrációjának növekedése bérmobilitással jár együtt. Ennek a tényezőnek a nagysága meghaladta a foglalkoztatási rátáét és a népsűrűségét, ugyanakkor elmaradt az egyéni jellemzők, mint például az életkor hatásától. Vagyis térségi kontextuális tényezőként fontos az alacsony és a magas(abb) bért kínáló foglalkozások között hidat képző foglalkozások jelenléte, ugyanakkor az egyéni jellemzők szerepét nem írja felül.

Ezek alapján a hely-alapú fejlesztéspolitika (lásd például intelligens szakosodás) - még leszakadó térségek esetében is - rendelkezik némi mozgástérrel a helyi munkaerőpiac fejlesztésére.

Így például a foglalkoztatási struktúra (tudatos) diverzifikációja olyan munkakörök megjelenését is eredményezheti, amelyeken keresztül bővül az alacsony bérű foglalkoztatottak lehetőségeinek köre magasabb bért kínáló, szakértelmükhöz kapcsolódó foglalkozásokban dolgozni. Ilyen módon könnyebb például a technológiai változás által indukált szerkezetváltozáshoz történő munkaerő-piaci alkalmazkodás, nagyléptékű átképzési programok nélkül is. Ez pedig végső soron hozzájárul a térségeken belüli jövedelemkülönbségek és polarizáció mérsékléséhez. Tény ugyanakkor, hogy a leszakadó térségekben, legalábbis a svéd minta alapján, az alacsony bérű foglalkozásokból való kiszabadulás lehetőségét gyakran elsősorban a helyi iparági specializációval összefüggő vállalkozóvá válás hordozza, szemben a (nagy)városi térségekkel. Ez pedig térségenként eltérő aktív munkaerő-piaci szakpolitikai eszköztárat és mozgásteret jelent.

A tanulmány teljes terjedelmében angolul itt olvasható.

Elekes Zoltán a HUN-REN KRTK tudományos munkatársa és az Umeå University kutatója.

A cikk a szerző véleményét tükröz, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Getty Images

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Magyar üzletlánc saját márkás terméke is felkerült a szégyenlistára
Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Ez is érdekelhet
atlasz marokko