Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

Itt van a fordulat, amitől mindenki rettegett: új szakaszba léphet az iráni háború

Immár egy hónapja áll lángokban a Közel-Kelet, a február 28-án kitört háború már több ezer halálos áldozatot követelt, elsősorban Iránban és Libanonban. A múlt héten pakisztáni közvetítéssel állítólag egyeztetni kezdett Washington és Teherán, Irán azonban tagadja a diplomáciai kapcsolatfelvételt. Miközben a Fehér Ház sajtóértesülések szerint Mohammed Bager Galibaf iráni házelnököt szemelte ki potenciális tárgyalópartnernek, Donald Trump tovább növelte az amerikai katonai jelenlétet a térségben, amire Galibaf paprikás üzenettel reagált. Folytatódik tehát a találgatás arról, hogy Trump szárazföldi akcióra készülhet Iránban, a Harg-sziget elfoglalásán túl felmerült az iszlám köztársaság dúsított uránkészletének elrablása is. Mindeközben a jemeni húszi lázadók első alkalommal lőttek ki ballisztikus rakétát Izraelre, és szintén fokozódik Jeruzsálem Hezbollah elleni offenzívája Libanonban, egyes izraeli miniszterek az ország déli részének végérvényes bekebelezését helyezték kilátásba. Milyen mérleget vonhatunk a háború eddigi lefolyásából? Irán rakétái tényleg fenyegetést jelentenek Európára is? A belpolitikai nyomás hatására mikor mondhatja azt Trump, hogy elég volt? Hamarosan enyhülhet a feszültség, vagy épp ellenkezőleg, újabb eszkalációra kell számítani, mielőtt diplomáciai megoldás születhetne? Minderről Szalai Mátét, a Budapesti Corvinus Egyetem és a hollandiai Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük a Global Insight legfrissebb adásában.

Falba ütközött Trump mesterterve: itt van a fordulat – Ki nyeri meg a háborút?

18. napja dúl az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen, harmadik hete folynak intenzív harcok a Közel-Keleten. Miután már-már ellehetetlenült a tankerhajók áthaladása a Hormuzi-szoroson, Donald Trump nemzetközi koalíció életre hívását szorgalmazta, hogy biztosítsák a kulcsfontosságú világgazdasági útvonal hajózhatóságát. Az Egyesült Államok európai és csendes-óceáni partnerei, valamint Kína azonban nem mutatkozott valami lelkesnek Trump kezdeményezése iránt. A Fehér Ház sajtóértesülések szerint azt mérlegeli, hogy amerikai elitalakulatok szállják meg az iráni olajexport 90%-át bonyolító Harg-szigetet. Közben Izrael azt állítja: egy hétfői légicsapásban megölték Irán nemzetbiztonsági tanácsának vezetőjét, Ali Laridzsánit és az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokát, Golamreza Szolejmánit, illetve helyettesét. Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Németország közös nyilatkozatban szólított fel deeszkalációra, óva intve Izraelt egy nagyszabású libanoni offenzívától. Egy második Irakba rángatta bele Trump az amerikai haderőt? Újfent fontos, de hálátlan szerephez juthatnak a kurdok? Ukrajna pórul jár, míg Oroszország profitál a közel-keleti konfliktusból? És mi a helyzet Kínával? A Global Insight új adásában minderről szót ejtünk Wagner Péterrel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával, akit az iráni háború tágabb geopolitikai összefüggéseiről kérdeztünk.

Elszabadult a háborús pokol: lefejezte a rezsimet Izrael és Amerika – Van kiút a pusztításból?

Megtörtént, amiről hetek óta keringett a szóbeszéd a Közel-Keleten: hiába a még múlt héten is zajló atomtárgyalások, Izrael és az Egyesült Államok szombaton katonai támadást indított Irán ellen. Az amerikai-izraeli hadművelet Donald Trump második ciklusának eddigi legkiterjedtebb és legelsöprőbb beavatkozása, mely keretében számos iráni kulcsfigurát, köztük a legfőbb vezetőt, Ali Hámenei ajatollahot is megölték. Teherán válaszul több mint egy tucat térségbeli országra mért csapásokat, többek közt Nagy-Britannia egyik ciprusi támaszpontjára, de legutóbb az Egyesült Államok szaúd-arábiai nagykövetségét is támadta az iszlám köztársaság. Sajtóértesülések szerint az Öböl-menti országok emiatt máris a háború lezárása mellett lobbiznak Washingtonnál. A konfliktusba a libanoni Hezbollah fegyveresei is becsatlakoztak, Izrael a szárazföldi offenzívát sem zárja ki ellenük. Miközben a világgazdaság egyik ütőerének számító Hormuzi-szoros lezárásáról érkeznek hírek, és Amerika újabb rakétázáporral fenyeget, iráni oldalon több száz civil és több mint ezer katonai áldozatról tudni, de hat amerikai katona és egy tucat izraeli ugyancsak életét vesztette, ahogy az olajmonarchiákban is estek civil áldozatok. Tényleg még hosszú hetekig a pusztítás lehet az úr a Közel-Keleten? Mi az amerikai-izraeli támadás pontos célja, és az mennyire kivitelezhető? A Global Insight legfrissebb, kivételesen délelőtt megjelenő adásában Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük az iráni háború okairól és következményeiről, valamint arról, hogy meddig tarthat és szélesedhet a konfliktus.

Saját sírját ássa Európa: súlyos válságok után jöhet a várt fordulat – De mi lesz Magyarországgal?

Brexit, koronavírus-járvány, orosz-ukrán háború, energiaválság, átható versenyképességi problémák, Trump vámháborúja és Grönland fenyegetése – a listát még folytathatnánk, hisz nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi éveket krízisről krízisre evickélve töltötte az Európai Unió. Ahogy azonban mondani szokás, az európai integrációt rendszerint éppen az ilyen válságok hajtják előre. A Mercosurral és Indiával kötött szabadkereskedelmi alkukat, a felfegyverzési hitelprogramot, a hétéves költségvetés reformját, valamint a tőkepiaci unió és a virtuális, "28. tagállam" tervét mind-mind tekinthetjük a masszív gazdasági és geopolitikai kihívásokra adott válaszadási kísérletnek. Közben kontinens-szerte újramelegítettek olyan elképzeléseket is, mint a többsebességes Európa – azaz magállamok és a periférián maradó többiek –, egy európai elnöki szuperpozíció létrehozása vagy egy közös katonai "légió" felállítása.  De hogyan határozhatja meg Európa jövőjét a német és francia álláspontok közti ellentét, illetve a Friedrich Merz és Giorgia Meloni között kibontakozó "románc"? És melyik pályán lehet Magyarország helye egy koncentrikus körök alkotta unióban? A Global Insight legfrissebb adásában erről beszélgettünk dr. Fejérdy Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával és Vígh Zoltán uniós szakpolitikai elemzővel, volt brüsszeli tudósítóval.

Megindította Trump a pusztító armadát: küszöbön a totális háború – Komoly fordulat jöhet

Az utóbbi hetekben ismét forrtak az indulatok a Közel-Keleten. Miután Iránban súlyos vérontásba torkolltak a kormányellenes demonstrációk, Donald Trump megüzente a tiltakozóknak: tartsanak ki, mert "közel a segítség". Az amerikai elnök később elmondta: a USS Abraham Lincolnnal az élen nagyobb armada tart a térségbe, mint ami Venezuelánál állomásozott. A tavaly nyári után az Egyesült Államok újabb katonai beavatkozásának rémképe riadalmat keltett a régió országaiban, Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah regionális háborúra figyelmeztetett. Közben az Európai Unió terrorszervezetté nyilvánította az iráni Forradalmi Gárdát, amire válaszul Teherán az uniós tagállamok hadseregeinek osztotta ki ugyanezt a bélyeget, és bekérette azok nagyköveteit. A tetőfokára hágó feszültség ugyanakkor enyhülni látszik, miután Irán az atomtárgyalások újranyitását helyezte kilátásba az amerikaiakkal. Sajtóértesülések szerint a felek pénteken Isztambulban találkoznak. Végleg alábbhagyott az iráni tüntetéshullám? Megúszta az iszlám köztársaság Donald Trump fenyegetéseit? Van esély a társadalmi békére és az amerikai-iráni megegyezésre? A Global Insight legújabb adásában erről kérdeztük N. Rózsa Erzsébetet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az ELTE KRTK Világgazdasági Intézet munkatársát, a Közel-Kelet szakértőjét.

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

Eddig húzhatja még Putyin a háborút – Ukrajnát és Európát is faképnél hagyja Trump?

Feltűnő lendületet vettek az orosz-ukrán háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések. Az amerikai delegáció hatszor ült tárgyalóasztalhoz az ukránokkal két hét leforgása alatt, miközben Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Donald Trump veje, Jared Kushner múlt héten Moszkvában egyeztetett Vlagyimir Putyinnal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "konstruktív, habár nem könnyű" egyeztetésekről számolt be, tegnap pedig a brit, francia és német vezetőkkel ült össze Londonban. Az eredetileg 28 pontos, amerikai-orosz béketervet Washington kezdetben 19-re faragta le Kijev közreműködésével, a hírek szerint pedig az európaiak és az ukránok hamarosan egy új, 20 tételes javaslattal állhatnak elő. Oroszország közben szüntelenül nyomul előre a kelet-ukrajnai fronton, mi több, Putyin bejelentette a stratégiai fontosságú donyecki erődváros, Pokrovszk elfoglalását. Odahaza csak tetézi Zelenszkij problémáit, hogy bizalmi körét egy súlyos korrupciós botrány rázta meg múlt hónapban. Minderről beszéltünk a Portfolio külpolitikai videós podcastjében, a Global Insight legújabb epizódjában, melyben Ács Bence, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a vendégünk.

Utolérte Trumpot Biden átka – Az ukrajnai béke sem mentené meg a Fehér Ház urát?

Miközben a külpolitikai fronton jelentős fordulatoknak lehettünk szemtanúi – elsősorban az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások terén – az amerikai belpolitika szintén egymás után szállította az izgalmakat az utóbbi hetekben. Alig ért véget a valaha volt leghosszabb kormányzati leállás, máris más uralta a címlapokat Egyesült Államok-szerte: a Jeffrey Epstein-botrányban újabb iratokat közöltek, és Donald Trump erőfeszítései ellenére továbbiak láthatnak napvilágot. Azon kívül, hogy Epstein kapcsán több pálfordulást bemutatott, Trump más meglepetésekkel is szolgált: múlt héten a Fehér Házban fogadta New York megválasztott polgármesterét, a szocialista Zohran Mamdanit, a heves indulatokra számító sajtó kérdéseire pedig rendkívül kedélyes hangulatban válaszoltak. Az elnök pártját ugyanakkor baljós jelek veszik körül: a legutóbbi választások és a közvélemény-kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy lemorzsolódóban vannak azon pártfüggetlen, fiatal és latino szavazói, akiknek tavalyi győzelmét köszönheti. Mi több, a trumpista MAGA-tábor is zúgolódik az elégedetlenségtől, és nemcsak a külpolitikai törésvonalak mentén, mint például Izrael támogatása vagy Venezuela esetleges megtámadása. A viszály odáig fajult, hogy Trump egykori hű szövetségese, Marjorie Taylor Greene bejelentette lemondását. Minderról szó esett a Portfolio külpolitikai videós podcastje, a Global Insight legújabb epizódjában, melyben Szabó Ákos, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a vendégünk.

Itt az fog győzni, akinek sikerül később összeomlania – Putyin kudarca rettentheti el a szuperhatalmat a totális háborútól?

Október végén újabb fordulópontjához érkezett Donald Trump vámháborúja: az amerikai elnök kereskedelmi és gazdasági megállapodásra jutott Hszi Csin-ping kínai vezetővel. A Dél-Koreában nyélbe ütött alkut a Fehér Ház közleménye történelminek nevezte, Trump maga pedig egy tízes skálán 12-re értékelte. Dióhéjban az egyezség: az Egyesült Államok 10 százalékponttal, 47 százalékra csökkenti a Kínával szembeni vámjait, míg Peking cserébe legalább részlegesen felfüggeszti a techipar számára elengedhetetlen ritkaföldfémekre kirótt exporttilalmát, és folytatja az amerikai szójabab millió tonnás nagyságrendű felvásárlását. Az írásban nem szentesített megállapodás ugyanakkor csak egy évre szól. Ennek fényében csak átmeneti fegyverszünettel ér fel Trump és Hszi vámalkuja? Mi áll a két szuperhatalom közti globális versenyfutás hátterében, és min áll vagy bukik, hogy melyikük nyeri meg a 21. századot? Mennyire vehető komolyan Peking állítólagos ígérete, miszerint amíg Trump ül a Fehér Házban, nem támadják meg Tajvant? A Portfolio külpolitikai videós podcastjében, a Global Insight legújabb adásában ezeket a kérdéseket elemeztük szakértő vendégünkkel, dr. Matura Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.