Sorsfordító évek jönnek: a Nyugat tátott szájjal aludta végig az új világhatalom felemelkedését

A világ két legnagyobb hatalmú embere fogott kezet múlt héten Washingtonban. Donald Trump kiterítette a vörös szőnyeget Hszi Csin-ping kínai elnöknek, akit a Fehér Házban ünnepi fanfárral, katonai bemutatóval és légi parádéval fogadtak. Miközben egyre nő az aggodalom a mesterséges intelligencia szélsebes fejlődése miatt, a világ két élen járó AI-nagyhatalmának gálavacsorájára az amerikai techipar színe-java is meghívást kapott. A pompára ugyan nem lehetett panasz, de a csúcs nyilvános, konkrét eredményeit a várakozásoknak megfelelően egy díszszalvétára is fel lehetne firkantani: az amerikai és kínai döntéshozók január 10-ig meghosszabbították a tavaly kötött vámháborús fegyverszünetet, megállapodtak a vámok kölcsönös mérsékléséről mintegy 60 milliárd dollár értékű termékre vonatkozóan, és döntöttek egy "AI-forródrót" létrehozásáról is. Az olyan égető geopolitikai ellentétek kapcsán, mint az iráni háború vagy Tajvan, azonban látszólag még ennyi eredményt sem tudtak felmutatni. De vajon Trump tényleg elmenne odáig, hogy amerikai fegyvereket szállítson a legnagyobb riválisának, Kínának? És meddig tartható fenn a két szuperhatalom közötti törékeny stratégiai egyensúly?   A Global Insight legfrissebb adásában többek közt erről is beszélgettünk Matura Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.

Üres frázisokkal nem lehet megvédeni Európát – Ítéletet mond Putyinról a sínylődő hátország

Újabb százezreket küldhet háborúba Vlagyimir Putyin? Miközben fokozódik a drónháború és Ukrajna egyre védtelenebb az orosz rakétatámadásokkal szemben, a hétvégén törvényhozási választást tartanak Oroszországban, méghozzá az elsőt a totális háború 2022-es kitörése óta. Hosszú ideje hallani arról a híreszteléseket, hogy a szabadnak és demokratikusnak aligha nevezhető voksolás után a Kreml újabb katonai mozgósítást rendelhet el, de tényleg meglépheti Putyin? Németországban mindeközben a lipcsei repülőtér elleni hibrid támadás borzolta a kedélyeket, amely elkövetésével a berlini kabinet Moszkvát vádolta meg. Kijev számára ugyanakkor minden korábbinál gyötrelmesebb kihívást jelenthet a közelgő tél átvészelése. Miután Donald Trump diplomatái nemrég az orosz, majd első ízben az ukrán fővárosban is megfordultak, mekkora az esély arra, hogy még a zord időjárás beállta előtt diplomáciai áttörés születik?  A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legutóbbi adásában többek közt erről is beszélgettünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával, a posztszovjet térség szakértőjével.

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

Csak a Nyugat ábrándja, hogy Ukrajna fordított az erőviszonyokon? Komoly diadalt ünnepel Moszkva

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt pénteken bejelentette, teljesen elfoglalták Donyeck megye egyik utolsó, kulcsfontosságú ukrán erődvárosát, Kosztyantinyivkát. Ukrajna cáfolta, hogy a város elesett volna. Moszkva ezután rövid, a városra korlátozott tűzszünetet ajánlott Kijevnek, hogy el tudják szállítani az elesett katonák holttesteit. Az ukránok azonban visszautasították a tűzszüneti javaslatot, mert csapdának vélték. Mindeközben úgy tűnik, mintha Donald Trump kisebb ukránpárti fordulatot vett volna a G7-csúcstalálkozón. Ennek fényében a Kreml egyre hangosabban méltatlankodik, hogy Washington látszólag felrúgta "Anchorage szellemét", azaz a tavalyi alaszkai megállapodásukat. Az amerikai elnök már megérkezett a NATO ankarai csúcstalálkozójára, amely keretében holnap Volodimir Zelenszkijjel is leül tárgyalni. A nagy hatótávolságú, Moszkvát és Szentpétervárt sem kímélő csapások fokozásával Ukrajna tényleg átvette a kezdeményezést a háborúban, ha az orosz haderő még mindig lassan, de biztosan lépked előre a Donbászban? Hogyan értelmezzük a balti államok által hangoztatott veszélyt, hogy Putyin a NATO elleni katonai akcióra készülhet? És mikor dönthet úgy az orosz elnök, hogy lezárja a háborút? A Global Insight legújabb epizódjában Demkó Attilával, az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatójával beszélgettünk.

Seperc alatt kapitulált Donald Trump – Veszélyes idők jönnek, mégis hogy nyert ekkorát Irán?

Úgy látszik, lecsengőben van az Egyesült Államok és Izrael négy hónappal ezelőtt kirobbantott háborúja Irán ellen. Washington és Teherán múlt szerdán szándéknyilatkozatot írt alá, mely egyebek mellett tartalmazza a harcok lezárását – Libanont is beleértve –, a Hormuzi-szoros megnyitását és a tengeri blokád feloldását, az Irán elleni szankciók eltörlését és egy 300 milliárd dolláros alap létrehozását az iszlám köztársaság újjáépítésére. Teherán vállalja, hogy nem fejleszt és nem szerez be atomfegyvert, de a közel-keleti proxihálózatáról és rakétaképességeiről nem szól a dokumentum. A feleknek 60 napjuk van egy végleges alku nyélbeütésére, Irán azonban kilátásba helyezte, hogy az időablak lejártával átkelési díjat szedhet be a szorosban. Az amerikai-izraeli hadművelet eredeti célkitűzéseinek fényében egyesek Donald Trump kapitulációjaként értelmezik a feltételeket, melyeket Izraelben sem fogadtak kitörő örömmel. Amerikai és iráni diplomaták a hétvégén Svájcban ültek asztalhoz, és habár az első tárgyalási forduló után "biztató előrelépésről" számolt be J. D. Vance amerikai alelnök, Trump újabb fenyegetéscunamit zúdított Iránra. Kimondhatjuk, hogy Irán megnyerte a háborút? Felboríthatja Izrael libanoni hadművelete a tartós tűzszünetet? Visszájára sült el Trump háborúja, hisz megerősödve jöhet ki a konfliktusból az iszlám köztársaság vezetése? A Global Insight vadonatúj adásában minderről beszélgettünk Csiki Varga Tamással, az SV/SD Consulting elemzőjével és az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával.

Megfordult a széljárás, lépéselőnyben Kijev – Teljesen kicsúszik az irányítás Putyin kezei közül?

Az utóbbi hetekben Oroszország és Ukrajna vezetői egyaránt rendre elejtettek olyan mondatokat, amelyek a háborús pusztítás belátható időn belüli végét sugallták. A nyugati sajtóban mindeközben egyre nagyobb teret hódít az a narratíva, hogy Ukrajnának sikerült megfordítania a harctéri széljárást. A DeepState ukrán megfigyelőcsoport frissen megjelent jelentése szerint májusban Kijev több területet szerzett vissza, mint amennyit Moszkva elfoglalt, amire egészen 2023 óta nem volt példa. A katonai elemzők ezzel párhuzamosan azonban arról is beszámoltak, hogy a donyecki Kosztjantinyivka városát szorongatja az orosz haderő. Az állítólagos harctéri fordulattól nem függetlenül arról kezdtek suttogni Berlinben, Párizsban és Londonban, hogy a háború ötödik évében Európának ideje lenne tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyinnal. De mik erre az esélyek? Nehezedik akkora belpolitikai és gazdasági nyomás Putyinra, hogy lezárja a háborút? És tényleg végérvényesen a Nyugat felé fordulhat egy másik posztszovjet állam, nevezetesen Örményország is, ahol most tartottak választást? A Portfolio Global Insight legfrissebb epizódjában erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel.

Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?

Magyar Péter már a választási kampányban arra tett ígéretet, hogy győzelme esetén Varsóba, majd Bécsbe fog vezetni az első útja miniszterelnökként. A Tisza Párt elnöke a fővároson kívül végül Krakkót és Gdańskot is érintette a múlt heti körútján Lengyelországban, ahol elmondta, új fejezetet nyitnak a két nemzet ezeréves múltra visszatekintő barátságában. Miután Donald Tusk lengyel kormányfővel egyeztetett, Magyar Péter leszögezte: erős Európához erős Közép-Európa kell. Noha az utóbbi időben máshová tolódott a magyar diplomácia fókusza, az új miniszterelnök kiállt a Visegrádi Együttműködés felélesztése és lehetséges kibővítése mellett, mi több, rögtön meg is hívta Budapestre a szlovák, cseh és lengyel kormányfőket június végére. Van esély új életet lehelni a visegrádi négyekbe? És hogyan alakulhat a jövőben Magyarország külpolitikája, különös tekintettel a környező országokkal ápolt kapcsolatokra? Min áll vagy bukik az új irányvonal sikere? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatóját.

Elárulta Putyint saját bizalmasa? – Rendkívüli dolog történt a Kreml falai közt

Szombaton katonai parádéval ünnepelték Moszkvában a náci Németország felett aratott második világháborús győzelmet, az idei felvonulás azonban más volt, mint az elmúlt években: az orosz hadsereg jóval visszafogottabb bemutatóval jelentkezett, így tankok és rakétaindító rendszerek ezúttal nem dübörögtek a Vörös téren. Az ünnepi alkalomból Vlagyimir Putyin háromnapos tűzszünetet hirdetett az orosz-ukrán háborúban, bár ez csupán a nagyobb horderejű csapások elmaradását jelentette, a fronton változatlanul folytatódtak a harcok. Volodimir Zelenszkij közlése szerint ez idő alatt mindenesetre az ukrán erők szintén tartózkodtak a mélységi támadásoktól. Az orosz elnök mindeközben megpendítette, hogy közel lehet a háború vége, sőt, a vele jó kapcsolatot ápoló Gerhard Schröder volt német kancellár nevét is bedobta, mint aki európai részről tárgyalhatna a háborús rendezésről. De mit olvashatunk ki azokból az egyre kétségbeejtőbb számokból, amelyek napvilágot láttak az orosz gazdaság állapotáról? És elképzelhető, hogy egy orosz oknyomozó portál értesüléseinek megfelelően Putyin tényleg egy áruló által kifundált merénylettől retteg a Kreml falain belül? A Global Insight legutóbbi adásában sok más mellett erről is beszélgettünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával, a posztszovjet térség szakértőjével.

Íme Donald Trump következő háborúja: már készen vannak a tervek – Bármikor megindulhat a leszámolás

Nicolás Maduro venezuelai elnök január eleji elrablása, majd amerikai bíróság elé állítása óta állandó beszédtémává vált, hogy az immár "Donroe-elvként" emlegetett külpolitikai doktrína jegyében legközelebb Kubára vethet szemet az Egyesült Államok elnöke. Donald Trump több ízben hangot adott annak, hogy a karibi szigetország a következő a listáján, az "összeomlóban lévő" kommunista rezsim felett pedig "barátságos" eszközökkel, de akár más módon is kész átvenni a hatalmat. Miguel Díaz-Canel kubai elnök erre válaszul kijelentette, Havanna készen áll a harcra, ha ez bekövetkezne. Az amerikai szankciók, fenyegetések és a súlyos humanitárius válság közepette ugyanakkor nemrég Kuba megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat Washingtonnal. Sajtóhírek szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter és a 94 éves Raúl Castro unokája, "Raulito" között számos "eszmecsere" zajlott a jövőről, miközben Kubában is a "Delcyt keresik", utalva az ügyvivő elnökre, aki Maduro utódjaként Amerika-barátabb irányba fordította Venezuelát. De hogyan fogta harapófogóba Trump a szigetországot, és amerikai oldalról tényleg nem zárhatjuk ki a katonai beavatkozást sem? Milyen jövő várhat Kubára? A Global Insight legutóbbi epizódjában erről beszélgettünk Vogel Dávid Latin-Amerika-szakértővel.

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.