Utolérte Trumpot Biden átka – Az ukrajnai béke sem mentené meg a Fehér Ház urát?

Miközben a külpolitikai fronton jelentős fordulatoknak lehettünk szemtanúi – elsősorban az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások terén – az amerikai belpolitika szintén egymás után szállította az izgalmakat az utóbbi hetekben. Alig ért véget a valaha volt leghosszabb kormányzati leállás, máris más uralta a címlapokat Egyesült Államok-szerte: a Jeffrey Epstein-botrányban újabb iratokat közöltek, és Donald Trump erőfeszítései ellenére továbbiak láthatnak napvilágot. Azon kívül, hogy Epstein kapcsán több pálfordulást bemutatott, Trump más meglepetésekkel is szolgált: múlt héten a Fehér Házban fogadta New York megválasztott polgármesterét, a szocialista Zohran Mamdanit, a heves indulatokra számító sajtó kérdéseire pedig rendkívül kedélyes hangulatban válaszoltak. Az elnök pártját ugyanakkor baljós jelek veszik körül: a legutóbbi választások és a közvélemény-kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy lemorzsolódóban vannak azon pártfüggetlen, fiatal és latino szavazói, akiknek tavalyi győzelmét köszönheti. Mi több, a trumpista MAGA-tábor is zúgolódik az elégedetlenségtől, és nemcsak a külpolitikai törésvonalak mentén, mint például Izrael támogatása vagy Venezuela esetleges megtámadása. A viszály odáig fajult, hogy Trump egykori hű szövetségese, Marjorie Taylor Greene bejelentette lemondását. Minderról szó esett a Portfolio külpolitikai videós podcastje, a Global Insight legújabb epizódjában, melyben Szabó Ákos, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a vendégünk.

Itt az fog győzni, akinek sikerül később összeomlania – Putyin kudarca rettentheti el a szuperhatalmat a totális háborútól?

Október végén újabb fordulópontjához érkezett Donald Trump vámháborúja: az amerikai elnök kereskedelmi és gazdasági megállapodásra jutott Hszi Csin-ping kínai vezetővel. A Dél-Koreában nyélbe ütött alkut a Fehér Ház közleménye történelminek nevezte, Trump maga pedig egy tízes skálán 12-re értékelte. Dióhéjban az egyezség: az Egyesült Államok 10 százalékponttal, 47 százalékra csökkenti a Kínával szembeni vámjait, míg Peking cserébe legalább részlegesen felfüggeszti a techipar számára elengedhetetlen ritkaföldfémekre kirótt exporttilalmát, és folytatja az amerikai szójabab millió tonnás nagyságrendű felvásárlását. Az írásban nem szentesített megállapodás ugyanakkor csak egy évre szól. Ennek fényében csak átmeneti fegyverszünettel ér fel Trump és Hszi vámalkuja? Mi áll a két szuperhatalom közti globális versenyfutás hátterében, és min áll vagy bukik, hogy melyikük nyeri meg a 21. századot? Mennyire vehető komolyan Peking állítólagos ígérete, miszerint amíg Trump ül a Fehér Házban, nem támadják meg Tajvant? A Portfolio külpolitikai videós podcastjében, a Global Insight legújabb adásában ezeket a kérdéseket elemeztük szakértő vendégünkkel, dr. Matura Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.

Masszív hadműveletbe fogott Donald Trump, a célja pedig egyre egyértelműbb – Meddig húzza még Putyin nagy barátja?

Miközben a világ elsősorban Ukrajnára és a Közel-Keletre figyelt az elmúlt hónapokban, az Egyesült Államok rég nem látott horderejű katonai csapatösszevonásba és támadássorozatba kezdett az amerikai kontinens déli felén. A Trump-adminisztráció Venezuela karib-tengeri partjai után immár a Csendes-óceán térségében is csapásokat hajt végre, eddig legalább 57 "narkoterroristát", azaz állítólagos drogcsempészt megölve – bár két túlélőt visszaengedtek hazájába, ahol egyikőjüket szabadon engedték. A nemzetközi jog áthágásával vádolt Donald Trump ugyanakkor nyíltan elismerte, hogy a CIA ténykedik a bő olajtartalékkal megáldott országban, és eszkalációval fenyegetett: az Egyesült Államok hamarosan akár szárazföldi akcióra is sort keríthet a Nicolás Maduro vezette Venezuelában. De mennyire valósak a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos vádak, amelyek miatt Maduro 50 millió dolláros vérdíjat érdemelt Washingtontól? A drogcsempészet elleni fellépés csak kifogás arra, hogy megdöntsék a baloldali elnök önkényes uralmát? Miért vetemedhet Trump hasonlóra, és hogy jön mindehhez María Corina Machado, aki elhappolta előle az idei Nobel-békedíjat? A Portfolio külpolitikai videós podcastjében, a Global Insight legújabb adásában Dr. Soltész Béla egyetemi docenst, az ELTE Globális és Fejlődéstanulmányok Tanszékének tanszékvezetőjét kérdeztük.

Olyan fegyvert adhat Trump Zelenszkij kezébe, amellyel sarokba szoríthatja Vlagyimir Putyint

Donald Trump és Vlagyimir Putyin augusztus 15-i alaszkai megbeszélését széles körben úgy értelmezték nyugati szakértők, hogy az amerikai elnök komoly diplomáciai gesztust gyakorolt orosz kollégája felé. Azóta viszont mintha 180 fokos fordulatot vett volna a Fehér Ház politikája: Trump "papírtigrisnek" nevezte a Kreml vezetőjét, akit pár héttel korábban még vörös szőnyeggel fogadott, és arról beszélt, hogy Ukrajna akár a teljes területét visszaszerezheti Oroszországtól. Mindeközben csak élénkült a találgatás Washingtonban arról, hogy Trump akár Tomahawk rakétákat bocsáthat Volodimir Zelenszkij rendelkezésére. Moszkva mindezt persze nem venné túl jó néven, ahogy azt is tagadja, hogy köze lenne az európai kedélyeket borzoló drónincidensekhez, melyek kapcsán "hibrid háborút" emlegetnek a kontinens vezetői. Fordulópontot jelentenének a Tomahawkok a háborúban? Megvalósulhat az európai "drónfal"? Végleg elillant a békepillanat? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Portfolio új külpolitikai videós podcastjének adása, a Global Insight legelső epizódja.