Gyorstalpaló az öröklési szabályokhoz

Amennyiben az örökhagyó után leszármazó nem maradt, akkor a túlélő házastárs és az elhunyt szülei örökölnek. Ebben az esetben a házastárs örökli az elhunyttal közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, a hagyaték többi részén pedig a házastárs és az elhunyt szülei akként osztoznak, hogy a hagyaték felét az elhunyt házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik. Ha az elhunytat csak egy szülő élte túl, akkor az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az elhunyt házastársa örököl. Amennyiben az elhunytnak se leszármazója nem volt, se szülő nincs már életben, akkor az elhunyt házastársa egyedül örököl. Abban az esetben, ha az elhunytnak leszármazója és házastársa nincs, akkor az örökhagyó szülei örökölnek.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára is alkalmazni kell. Bejegyzett élettársi kapcsolatban élők esetében tehát ugyanazokat az öröklési szabályokat kell alkalmazni, mint a házastársak esetében.
Amennyiben az örökhagyó után érvényes és hatályos végrendelet maradt, úgy az öröklés rendjét az határozza meg. A végintézkedési szabadság azt jelenti, hogy az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Ha az örökhagyó a végrendeletében csak a hagyatékának meghatározott részéről rendelkezik, akkor a hagyaték többi részére a törvényes öröklés szabályai alkalmazandóak.
