Kevesen gondolnák: a dohányzás a környezetre is ártalmas, nem csak a testünkre (x)

A dohányzás egészségre gyakorolt súlyosan káros hatása ma már közismert. Számos légúti, daganatos, vagy szív- és érrendszeri betegség hátterében a dohányzás áll, amely nagyarányú halálozási rátához és lényegesen rövidebb élettartamhoz vezet.

Kevéssé közismert ugyanakkor a dohányzás környezetre gyakorolt ártalmas hatása, jóllehet ez a tényező is lassan bekerül a köztudatba.

A környezeti szempont

Mindez újabb érv lehet a dohányzás abbahagyása mellett, és sokak számára a felelősebb dohányzási gyakorlat kialakítása. Kevésbé ismert, hogy a hagyományos, égéssel járó dohánytermékeknek meglepően magas a szén-dioxid kibocsátása. Az égés során a füstben rengeteg káros anyag jön létre, mely a dohányzóra, annak szűkebb és tágabb környezetére egyaránt ártalmas. A cigaretta égese során a füstben keletkező több ezer vegyi anyag közül 93-ról már megállapították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Sokan nem tudják, de ezek az anyagok felelősek elősorban a dohányzáshoz köthető megbetegedésekért is.

A dohányzás minden formája káros és számos betegség kialakulásáért felelős, ám mivel jelentős a szén-dioxid kibocsátása, a környezetkárosító hatása sem elhanyagolható. Egyedül a leszokással szüntethetőek meg 100%-ban a dohányzás környezeti és egészségügyi ártalmai.

Az a legjobb megoldás mind az egészségünk, mind pedig a környezet szempontjából, ha végleg felhagyunk a dohányzás minden formájával.

Átgondoltabban is lehet

Ha valamilyen okból mégis folytatjuk a cigarettázást, akkor igyekezzünk ezt kevésbé ártalmas módon tenni. A dohányzás felelőssége kapcsán ismert a kiskorúak védelmének és a passzív dohányzás elkerülésének fontossága, ám viszonylag kevesebb szó esik a cigarettázásról, mint a hulladéktermelés egyik okáról.

Manapság az eldobált cigarettacsikk az egyik legelterjedtebb ember okozta szennyező anyag.

Bár sokan tévesen úgy hiszik, hogy a dohánytermékek szűrői is könnyen lebomló papírból készülnek, valójában a szűrők anyaga cellulóz-acetát, egy módosított cellulózból készült bioműanyag. Ez a hagyományos műanyagokhoz képest tényleg rövidebb idő alatt lebomlik, de a filterek így is nagy mértékben hozzájárulnak a világszerte tapasztalható mikroműanyag-szennyezéshez. A szűrők emellett számos más anyagot – kormot, kátrányt, nehézfémeket, arzént. – is tartalmaznak, amelyek az eldobott filterekből folyamatosan beoldódnak a talajba, illetve a felszíni vizekbe.

Rendkívül fontos lenne tehát a tudatosság erősítése ezen a téren is, figyelve a dohányzás ilyen jellegű környezeti ártalmaira. Ha valaki nem szokik le a dohányzásról, az egyik fontos dolog, amit mégis megtehet a környezete védelmében, ha a csikkeket mindig a megfelelő hulladékgyűjtőbe helyezi. Persze a hulladéktermelés csökkentésének legjobb módja itt is a megelőzés – ha nem dohányzunk, nem terheljük a környezetet a csikkekkel sem.

A csikk, mint hulladék

Fontos megjegyezni, hogy már önmagában a hulladék mögött is jelentős széndioxid-kibocsátás áll. A dohánytermékek élettartamát végigkíséri az üvegház-gázok kibocsátása, hiszen a gyártás, a logisztika, maga a használat, különösen a hagyományos, égéssel és füsttel járó dohányzás egyaránt széndioxid környezetbe juttatásával jár.

A hulladék kezelése, ártalmatlanítása lényegesen kedvezőbb a környezetre nézve, mint a szertedobált filterek hatása, ám még ez a folyamat is széndioxid-kibocsátással jár.

Összességében elmondható, hogy a hulladékmennyiség csökkentése a klímavédelem egyik legkézenfekvőbb módja, aki nem dohányzik, az – legalábbis ennek révén – sem széndioxiddal, sem műanyaggal nem szennyezi a környezetét, és még az egészségét sem károsítja.

Az egyszer használatos műanyagtermékek, így a dohánytermékek szűrői esetében a tudatosságnövelés érdekében az Európai Unió 2021. júliustól minden tagállamban kötelező jelölést vezet be.

Így például a cigarettás dobozokon is (és minden egyéb szűrőt tartalmazó dohányterméken) feltűnik a „műanyagot tartalmazó szűrő” figyelmeztetés, egy rajzos piktogram kíséretében. A szűrő önmagában nem változik, azonban figyelmeztető jelölés kerül rá a szabályozói elvárásoknak megfelelően. A jelölés célja az, hogy tájékoztassa a felnőtt fogyasztókat arról, hogy ezeket a termékeket nem szabad eldobni, hanem a környezet védelme érdekében a megfelelő hulladékgyűjtőkbe kell elhelyezni.

Szerencsére a dohányzás egyre inkább visszaszorulóban van a fejlett országokban, a szenvedély rabjai közül egyre többen döntenek úgy, hogy felhagynak a káros szokásukkal, és ebben a kétségkívül nehéz küzdelemben mind többen járnak sikerrel. A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már azoknak is van lehetőségük az ártalmak csökkentésre, akik valamiért mégsem szoknak le. Ők tájékozódhatnak a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes alternatívákról, amelyek használata során nincs égés, így kevesebb káros anyag kerül a levegőbe. Ráadásul ezen technológiák egy részénél nem keletkezik csikk sem vagy az eszköz újrahasznosítható életciklusa végén.

Ugyanakkor nem ismertek még a füstmentes technológiák hosszú távú hatásai, de azt biztosan tudjuk, hogy ezek sem veszélytelenek.

Ezen technológiák használata esetében is jelen van például a nikotin, ami erős függőséget okoz és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát.Az is megfigyelhető, hogy a dohányzás mellett kitartók körében is egyre erősödik a környezettudatosság, és a széndioxid-kibocsátásra, valamint a műanyag hulladék visszaszorítására egyaránt odafigyelnek. De az ártalmakat csak egyetlen módon lehet elkerülni: ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- és nikotin tartalmú terméket.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft. (x)

Fotó: Getty Images