A fenntarthatóság gyökeresen átalakítja a vállalatirányítást (x)

Az IFUA Green Controlling Díj a legjobb gyakorlatokat jutalmazza.

Az Európai Unió mind a 27 tagországa kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-ig az Unió klímasemlegessé válik, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását megszünteti. Ennek a vállalásnak a részeként 2030-ra célul tűzték ki, hogy ezeknek a gázoknak a kibocsátását 55%-ra mérséklik az 1990-es szinthez viszonyítva.

Az Európai Bankhatóság publikálta a hitelintézetek Environmental (környezet), Social (társadalom) and Governance (irányítás) (angol rövidítés: ESG) kockázatmenedzsmentjével kapcsolatos ajánlását. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is közzétette a Zöld ajánlását, amelynek egyik fontos célja a hitelintézetek üzleti döntéseiben a fenntarthatósági szempontok érvényesítése.

A fenti példák mutatják, hogy a kormányok és a szabályozó hatóságok a fenntarthatósági szempontok érvényesítését egyre inkább elvárják a gazdasági szereplőktől. A vásárlók és a munkavállalók is egyre nagyobb nyomást helyeznek a vállalkozásokra, hogy fenntartható termékeket állítsanak elő és a működésük zöld legyen. Vagyis a fenntarthatóság rövidesen már nem egy olyan tényező, amivel egy vállalkozás meg tudja különböztetni magát versenytársaitól, hanem alapvető elvárás lesz.

Mit fog ez jelenteni a vállalatirányításban? Röviden: jelentős átalakulást. Jelenleg a vállalatirányítási rendszerünk pénzügyi eredmény fókuszú, megtervezzük a bevételeket, a költségeket és az eredményt. Havonta, negyedévente ezeknek a teljesülését nyomon követjük. A jövőben a fenntarthatósági szempontoknak is be kell épülniük az irányításba. Eddig egy beruházásnál azt néztük meg, mikor térül meg. A jövőben az első kérdés az lesz, hogy zöld beruházásnak minősül-e? Ha igen, akkor tesszük fel a következő kérdést, hogy milyen megtérülést produkál. Vagyis a zöld szempont a megtérülési szempont fölé rendelt cél.

Ez tehát azt jelenti, hogy ki kell egészítenünk a vállalatirányítási rendszerünket a fenntarthatósági szemponttal.  Ennek első lépése, hogy meg kell határoznunk, hogyan mérjük a fenntarthatóságot. Az Európai Unió kidolgozott egy besorolási rendszert, amely felsorolja a fenntarthatónak minősített gazdasági tevékenységeket. Ezt nevezzük EU taxonómiának. A fenntarthatóság mérésének a kiindulási pontját ez jelenti és erre támaszkodva tudjuk meghatározni és rendszeresen riportálni a fenntarthatóságot mérő mutatókat. Ez a riportálás jelenti az ESG érettség első szintjét.

A következő szint, amikor a vállalatok már a fenntarthatósági mutatókhoz kapcsolódóan célokat fogalmaznak meg és ezeknek a céloknak a teljesülését rendszeresen visszamérik. Ebben az esetben a fenntarthatóság még egy párhuzamos, független vállalatirányítási szempont. Folyamatosan nézzük a pénzügyi céljainkat és a fenntarthatóságiakat, de még nem kapcsoljuk őket össze.

A legfejlettebb szint, amikor a két szempont már összekapcsolódik. Amikor azon gondolkodunk, hogy egy terméket kifejlesszünk-e, már rögtön azt is megtervezzük, milyen üvegház-kibocsátással jár, és milyen fedezetet produkál. Folyamatosan nézzük, hogyan tudjuk a kibocsátást és a költségeket csökkenteni. Vagyis a fenntarthatósági szempont beépül a vállalatirányításba.

Ez azt jelenti, hogy át kell alakítanunk a döntéshozatalunkat, a tervezési és a riporting rendszerünket. Ez jelentős kihívás: pont ezért hoztuk létre az IFUA Green Controlling Díjat, hogy felhívjuk a figyelmet a legjobb gyakorlatokra. Az IFUA Green Controlling Díjat évente adjuk át, 2021-ben a PalletBiz nyerte, és 2022-ben is meghirdetésre kerül.  Aki úgy gondolja, hogy a fenntarthatósági szempontot integrálta a vállalatirányítási rendszerbe, az vegyen részt a pályázatunkon. A részletek a honlapunkon megtalálhatók!

(x)