A hibridiroda jövője a workplace „szentháromságán” múlik (x)

Ahogy világszerte, a túlfeszített és minden korábbinál nyitottabb hazai munkaerőpiacon is éles küzdelem folyik a tehetségekért. Közülük egyre többen tartoznak az Y és Z generációkhoz, akik már nem érik be a puszta fizetéssel: olyan elvárásokat fogalmaznak meg, amelyek az idősebbek esetében nem, vagy csak alig merültek fel.

Az egyik ilyen az irodai környezet, amely egyszerre kell „mindentudó” legyen, azaz maximálisan felkészítve a 21. századi munkavégzésre, és kellőképpen otthonos, feltöltve kényelmi szolgáltatásokkal. „A posztcovid munkahelyek közösségi térként működnek” – szögezi le Agócs Balázs, a JLL Magyarország workplace stratégiákért felelős igazgatója. Szerinte a hibrid világban, amikor kevesebb a fizikai találkozás, az irodának az egyéni jóllét biztosítása mellett a közösségi egészséget is támogatnia kell. Ez rugalmasan alakítható, többcélú, akár közösségi térként is működő irodabelsőt feltételez, valamint azt az irodai felszereltséget, amellyel komfortosabbá válik a munkahelyi élet, hatékony támogatást kapnak a testi és lelki egészséget szolgáló szolgáltatások.

Mindez azonban beruházást igényel a vállalatok részéről, ahogyan az iroda utólagos átalakítása is, a közös területek újratervezésével együtt. Ez a közismert, rengeteg bizonytalansággal tarkított gazdasági környezetben nehéz dilemmák elé állítja az üzleti döntéshozókat, akiknek menet közben azzal is meg kell küzdeniük, hogyan vonzzák vissza az embereket az irodákba. „A jövő irodái egyesítik a fizikai terek szolgáltatásait, a technológia vívmányait, valamint az ezeket optimálisan használó együttműködési formákat” – állítja Agócs Balázs, aki hangsúlyozza azt is, hogy a space-tech-culture „szentháromságra” építő, sikeres workplace stratégia a három terület egymásra hatása és együttes fejlesztése révén valósítható meg.

A szakember a JLL Future of Work felmérését idézi, amely szerint a vállalatok többsége már felismerte, mekkora szerepet játszik a munkahelyek kialakítása a munkavállalók elkötelezettségének és jóllétének fokozásában. Ugyanakkor még a legfejlettebb piacokon is ritkán terjed túl a gondolkodás a munkahelyi kávézón, pedig az igények nem is állnak meg a kényelmi szempontoknál.

Egyre többet nyom ugyanis a latban egy munkahely megítélésében a környezeti fenntarthatóság, különösen a fiatalabb munkavállalók szemében. Olyannyira, hogy a nehéz gazdasági helyzet és a borús kilátások miatt kivárásra és takarékosságra berendezkedő vállalatok nem is engedhetik meg maguknak, hogy engednek a zöld irány iránti elköteleződésükből. „Érzékelhető, hogy a fenntarthatóság egyre jobban beépül az irodapiac mindennapjaiba, akár az energiahatékonyság javítását célzó intézkedéseken, akár a minél alacsonyabb energiafogyasztású új épületeken, akár a fenntartható anyagok használatán keresztül” – rögzíti Agócs Balázs, aki a JLL londoni irodáját hozza fel példának: a Water Street-i épületben a munkalapok például 100 százalékban újrahasznosítható ipari műanyaghulladékból készültek, míg a hangelnyelő falburkolatokhoz 60 százalékban újrahasznosított bőrhulladékot és más természetes anyagokat használtak fel.

„Az esztétika változatlanul szükséges, de már nem elégséges szempont: a körforgásos design túllép rajta azzal, hogy minimalizálja az anyaghasználatot, előtérbe helyezi az újrafelhasználást és a felújítást, és csak akkor szorítkozik új termékekre, ha ez feltétlenül szükséges” – teszi hozzá a szakember. Bármennyire is furcsa első hallásra, de a természetes, újrahasznosítható és fenntartható anyagok előnyben részesítése nem csupán a szénlábnyomot csökkenti, hanem az ott dolgozóknak kifejezetten megnyugtató érzés, hogy munkahelyük ilyen környezettel teremti meg számukra a hatékony munkavégzéshez szükséges kényelmet.

„Azok a szervezetek, amelyek elkötelezik magukat a változtatások mellett, középtávon jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a lemaradókkal szemben. Hosszabb távon azonban fordulhat a kocka, és könnyen lehet, hogy az utóbbiaknak esélyük sem lesz megszólítani a fiatal, a klímavédelemre leginkább érzékeny korosztályokat, így kényszerű és erőltetett ütemű felzárkózással fogják megfizetni a lemaradás árát” – hangsúlyozza Agócs Balázs.

A valódi takarékosság tehát nem a fenntarthatósági célokra irányuló törekvések minimalizálása vagy megspórolása, hanem azok célszerű integrálása a fejlesztések közé. „Ma már számos eszköz áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy ügyfeleinknek ne kelljen választaniuk a hagyományos ingatlanpiaci eredmények és a fenntarthatósági eredmények között, hanem párhuzamosan tudjanak mindkét elvárásrendszernek megfelelni” – rögzíti Agócs Balázs. Példaként az energiafelhasználás kordában tartását említi, amely egyszerre lehet kiemelt zöldszempont és komoly költségcsökkentő tényező.

Tény, hogy a fenntarthatósági minősítések megszerzése szintén a magyarországi irodafejlesztésekben is prioritásként jelenik meg. Bár még nem tartunk ott, mint Ázsia, ahol a JLL adatai szerint már az A kategóriás irodaházak több mint 40 százaléka rendelkezik zöld minősítéssel, nálunk is folyamatosan javul a helyzet. Ennek adhat további lendületet, hogy az irodaházak esetében is még szélesebb körben alkalmazzák a fenntartható tervezést, illetve azokat a módszertanokat, amelyekkel környezetkímélőbben térhetünk vissza és tartózkodhatunk újra az irodákban.

(x)