A kínai víruslabor, ami gyanúsan közel volt a vuhani piachoz – Vannak ilyen véletlenek?

Kínában vannak olyan piacok, ahol a legkülönfélébb állatokkal kereskednek az emberek, sok olyan egzotikummal is, ami számunkra felfoghatatlan. Tavaly az a magyarázat került elő a koronavírus-járvány eredetéről, hogy talán egy ilyen piacon szabadulhatott el a SARS-CoV-2, ami azóta is sakkban tartja a világot.

Már a megjelenésekor sem hitte el mindenki ezt a forgatókönyvet, mert volt pár gyanús tényező a Kínában történtek körül. De aztán jelent meg olyan neves tudományos publikáció, amely a vírus természetes eredetét látszott megerősíteni, és egy időre alább hagytak a kételkedő hangok. Persze azért sokan szkeptikusak maradtak, elvégre az, hogy természetes eredetű, még nem jelenti azt, hogy természetes módon is terjedt el a világon. És a kínai kormányzat működése, meg a közvetlen eseményekről való kommunikációja nem nevezhető éppen a világ legőszintébbjének. Aztán ezt tetőzték még azok a körülmények, hogy a WHO koronavírussal kapcsolatos kutatási kezdeményezései sorra el lettek halasztva, ugyanis a kínai hatóságok nem voltak eleinte túl együttműködőek.

A koronavírus eredete fontos kérdés, és nem csak azért, hogy ujjal mutogathassunk valakire, hanem hogy jobban megértsük, mégis milyen tényezők tették lehetővé, hogy egy ennyire halálos vírus rászabaduljon a világra. Nem ártana a dolognak alaposan utánajárni, mert ha egyszer végre megszabadulunk ettől a pusztító járványtól, akkor jó lenne egy fokkal felkészültebben szembenézni a hasonló jövőbeli esetekkel. Ki tudja, talán rájönnénk, hogy örökre be kell zárni az ilyen vagy olyan típusú piacokat, vagy hogy éppen valamelyik egzotikus állatot nem túl jó ötlet rendszeresen fogyasztani. Netán, hogy a víruslaborokat kell még sokkal szigorúbban bebiztosítani.

A WHO és Kína egy nagyszabású kutatást indított tavaly, hogy felderítsék a SARS-CoV-2 vírus forrását, amely a Covid19 megbetegedés okozója. Eredményeiket idén márciusban publikálták, de túl erős konklúzióról nem számoltak be. Továbbra sem biztosak benne a kutatók, hogy pontosan honnan és hogyan indulhatott világpusztító útjára ez a vírus. Sőt, olyan állatot sem találtak, amelyikre egyértelműen rá lehetne fogni, hogy a terjesztője volt ennek a halálos járványnak.

A gyanús kínai víruslabor

Amióta bekerült a hírekbe, hogy Vuhanban volt olyan kínai víruslabor, ahol koronavírusokat is tartottak, az összeesküvés-elméletek megállíthatatlanul terjedni kezdtek. Ezek állítása szerint nem holmi denevér tehet erről a világjárványról, hanem az egyik ilyen kínai labor. Hogy szándékos dologról vagy balesetről van-e szó, arról szintén megoszlanak a vélemények, de a többség inkább valamiféle véletlen balesetet lát a dolog mögött. Hangsúlyoznunk kell már most, hogy egyelőre semmilyen érdemi bizonyíték nincs ezekről a forgatókönyvekről.

De azért most itt tegyük fel a kérdést: amennyiben tényleg ez a bizonyos labor lenne a felelős a világjárványért, akkor azt mennyire szívesen vallaná be a kínai vezetés?

Amennyiben a körülményeket kritikusan nézzük, és meghallgatjuk a hozzájuk kapcsolódó szakértői megállapításokat, akkor azért joggal merülhet fel bennünk néhány további kérdés.

Pro és kontra érvek

Először is: elmondható, hogy ritkák, de nem példa nélküliek az olyan laborbalesetek, ahol valamilyen hibából kifolyólag a személyzet kitetté válik vírusoknak. Az is tény, hogy a világon több olyan laborról is tudunk, ahol – például denevérekből kinyert – koronavírusokat tárolnak, mert azokat kutatják.

Ami pedig igazán érdekes, hogy a SARS-CoV-2 vírushoz genetikailag legközelebb álló ismert vírusfajtát pont a WIV-ben szekventálták (Wuhan Institute of Virology). Igen, ugyanott Vuhanban, ahol az első nagy gócpont alakult ki.

Ezen felül tény, hogy ez a szóban forgó víruslabor pont 2019. december 2-án költözött egy új helyszínre, ami érdekes módon pont nagyon közel van a Huanan piachoz, ahonnan a feltételezések szerint elindult a járvány. A WHO maga is megjegyzi, hogy az ilyesfajta költözések gyakran nagy kihívást jelentenek és akár operációs kockázatot is előidézhetnek egy labor működésében.

Ez a két körülmény – amit a WHO vonatkozó kutatása is taglal – valóban gyanúra ad okot, hogy valamilyen módon akár köze is lehetett ennek a labornak a világjárványhoz. De meg kell jegyeznünk itt az ellenérveket is, amik ellensúlyozzák ezt a nézetet.

A kutatók szerint a vuhani laborban tárolt koronavírus valójában túl messze van genetikailag a világpusztítást végző SARS-CoV-2-től, így pedig nem túl valószínű, hogy annak az őse lenne. Tulajdonképpen nincs olyan bizonyíték, hogy akár ebben a laborban, akár bárhol máshol a világon, a most terjedő koronavírushoz hasonló mintát tárolt volna bárki.

A vonatkozó vizsgálatok ezen felül még azt is kiemelik, hogy a Vuhanban koronavírussal foglalkozó három laboratórium mindegyikében kimagaslóan magas biztonsági szint volt érvényben (BSL3 vagy 4-es szint), és folyamatosan szűrték a munkatársaikat, akik közül senki sem mutatott gyanús, koronavírusos megbetegedéshez akár csak hasonlító tüneteket sem 2019 végén. Továbbá az érintett laborok egyike sem jelentett balesetről, vagy bármilyen incidensről a kritikus időszakban (december környéke). Sőt, még csak nem is folytattak érdemi tevékenységet a náluk tárolt koronavírusokkal.

Ezek azok az ellenérvek, ami alapján mind a WHO, mind pedig a kínai hatóságok állítása szerint is „extrém valószínűtlen”, hogy az ő laborjukból szivárgott ki ez a halálos szörnyeteg. A szkeptikus felvetés tehát ismét csak az, hogy ha mégis így lett volna, akkor azt beismernék-e a kínai hatóságok, vagy helyette inkább eltüntetnék a bizonyítékokat? Mert hogy lényegében az összes információ csak az ő közvetítésükkel érhető el. És tudjuk, hogy nem siettek azok bemutatásával.

Csak a kínaiakon keresztül

A kutatócsapat későbbi nyilatkozatából kiderült, hogy a kritikus anyagokat a WHO által delegált szakemberek szinte minden esetben csak és kizárólag a kínaiaktól tudták beszerezni. Ráadásul a kínai kutatókkal folytatott beszélgetéseiknél folyamatosan jelen voltak úgynevezett felügyelők is.

A 60 Minutes műsor szerkesztői egy ehhez kapcsolódó interjúban kifejezetten rá is kérdeztek a körülmények furcsaságára az egyik vezető kutatónál. Egészen pontosan azt próbálták tisztázni, hogy itt tényleg arról van-e szó, hogy el kell hinnünk, amit a kínaiak mondanak. A válasz igen elgondolkodtató volt:

„Mi mást tehetnénk?”

A műsorkészítők összefoglalója ez alapján pedig sejtetően csak az volt, hogy a WHO-vezette kutatás több kérdést vetett fel a koronavírus eredete kapcsán, mint amennyit eredetileg megválaszolni készült.

Nagyon valószínű, hogy a mai geopolitikai környezetben Kína sosem ismerné el, ha valóban az ő hibájából szabadult volna a világra ez a vírus. Amennyiben persze nem egy kínai labor hanyagsága áll e mögött a világkatasztrófa mögött, hanem például valamelyik állatból terjedt át ránk, akkor remélhetőleg a tudósok előbb-utóbb ezt kiderítik. Eddig ez még nem sikerült. És ezek a fentebb taglalt körülmények a kínai víruslabor körül azért finoman szólva is furcsának nevezhetőek.

Jó kérdés persze, hogy az emberek praktikus szempontjából melyik forgatókönyv lenne a megnyugtatóbb. Az, hogy egyes állatokról könnyedén újabb koronavírus szabadulhat az emberiségre, vagy hogy ebben az esetben "csak" valaki nagyon csúnyán hibázott egy laborban. Még ha ez utóbbi felháborítóbb is, talán könnyebb lenne tanulságokat levonni belőle. Nagyon reméljük, hogy mindez nem marad majd örök rejtély.

Címlapkép: Getty Images