András Bence

András Bence

Bence a Citi regionális pénzügyi divíziójának a VP-je, ahol csapatával az európai banki stressz teszttel és belső szakértői tanácsadással foglalkozik. Korábban az EY pénzügyi üzletágának a szenior tanácsadója volt, illetve dolgozott a Morgan Stanleynél, a GE Capitalnél, a Portfolio Csoportnál és az OGResearch kutatócégnél. Ez utóbbi kötelékében részt vett számos makrogazdasági kutatásban, többek között az IMF, az Európai Bizottság és a magyar Költségvetési Tanács megbízásából. Pénzügyi és gazdaságinformatikai tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, és emellett vezetőségi tagja volt a Rajk Szakkollégiumnak. Bence 2013 óta ír közgazdasági, társadalmi és technológiai témákról, 2018-ban pedig létrehozta a Portfolio Prof rovatot a Portfolio.hu támogatásával.

https://www.linkedin.com/in/benceandras/

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 360

Ció, áció, infláció!

Japánban soha nem látott mértékű monetáris stimulussal próbálják kihúzni a gazdaságot a több mint 15 éve tartó deflációs időszakból. Ez az úgynevezett reflációs stratégia kulcsfontosságú az ország növekedése szempontjából, és ezt jól tudja a japán kormányzat is. Viszont több vállalatvezető a gyenge belső keresletre hivatkozva nem tervezi egyelőre az árainak az emelését. Nyilatkozataikban nem túl optimisták az ország kilátásaival kapcsolatban és terveik szerint inkább külföldön terjeszkednének. Ettől függetlenül a májusi inflációs adatok kedvezőnek mondhatóak és több felmérés szerint az inflációs várakozások is a Bank of Japan kedve szerint alakulnak. A júniusi előzetes adatok viszont újra a pénzromlás kedvezőtlen alakulását vetítik előre. A bemutatott idősorokból jól látszik, hogy a historikusan hosszan problémát jelentő deflációtól nem tudnak egyhamar megszabadulni a japánok. Az nem kérdés, hogy ilyen szintű monetáris expanzióval előbb vagy utóbb inflációt tudnak gerjeszteni. Ugyanakkor a kitűzött cél, miszerint két százalékos inflációt érnének el két éven belül, talán túl ambiciózusnak bizonyulhat. Jelen írásban tisztába tesszük azt is, hogy egyáltalán miért van szükség inflációra, és mit mondanak a közgazdaságtanban arra, hogy mitől van vagy éppen nincs drágulás.

A Bank of Japan legközelebb július 10-11-én ülésezik. Elsősorban azt fogják megvizsgálni, hogy a kötvénypiac stabilizálódik-e, majd a második negyedéves kilátásokat veszik számba. Ez az ülés lesz az első ellenőrzési pont arra vonatkozóan, hogy a reflációs stratégiájuk működik-e vagy sem.

Átvette a katonaság Egyiptom felett a hatalmat

Egyiptom fegyveres erői átvették a hatalmat és háttérebe szorították Mohamed Murszit, az ország iszlamista elnökét szerdán az éjszaka folyamán - jelentette a Reuters hírügynökség. Ezzel együtt a hadsereg bejelentette a politikai átmenet korszakát. A lépés, amiről az amerikai külügy nem tudja eldönteni, hogy puccs-e vagy sem, széles támogatásra lelt mind ellenzéki politikai erőktől, mind vallási és ifjúsági vezetőktől. A volt egyiptomi elnök puccsnak titulálta a történteket. Ugyanakkor a katonaság vezetőségének nyilatkozata szerint egy átmeneti időszakról határoztak pusztán, ahol egy technokrata tanács kormányozna az új demokratikus választásokig.

Néma jegybankárnak a piac sem érti a szavát

Úgy tűnik, hogy a világ jegybanki alkalmazottjai egyre nehezebben tudják átadni üzeneteiket, és sokszor ellentétes nézetek válnak meghatározóvá. Ben Bernanke, a Fed elnöke a jegybanki lazító program kivezetésével kapcsolatos piaci várakozásokat próbálja a megfelelő útra téríteni, de egyelőre úgy tűnik, nem hisz neki a piac - írta meg a Portfolio.hu múlt pénteken. Haruhiko Kuroda, japán jegybankelnök reflációs programja is balul látszik elsülni egyelőre, a kötvényhozamok emelkednek. Szerda este ismét a Fed elnökének szavaira figyelhet a piac. A kérdés, hogy a program kivezetésével kapcsolatban tud-e meggyőzőbben kommunikálni az elnök. A választ majd a határidős piac mondja meg.

Mennyire számít, hogy jó-e a kormányzás?

A konvergencia és divergencia egyszerre van jelen az Európai Unióban. Ráadásul ez mind az eurozónán belüli és azon kívüli országok esetében is igaz. Az optimális valutaövezetek elméletének endogén értelmezése kevéssé tűnik ma alátámasztottnak a perifériára szorult országok esetében. Magyarország kapcsán azt látjuk, hogy míg 2002-ben a visegrádi országok éllovasa voltunk, addig mára sereghajtókká váltunk. Mindezt jól tükrözi a kormányzati minőség alakulása 2002 és 2011 között. Amennyiben országunk valóban csatlakozni szeretne az eurózónához, jelentős fejlődést kell felmutatnunk a nemzeti szintű kormányzás területén, és meg kell erősítenünk mind formális, mind informális intézményeinket. Az európai szintű egységes kormányzás kialakítása reménytelen vállalkozás lehet, amennyiben a nemzeti szintű kormányzási rend és gyakorlat olyan mértékben eltér egymástól, mint ahogy azt ma látjuk. A kormányzás nehezen megfogható definíciója ettől függetlenül mérhető, a törésvonalak jól kirajzolódnak. Az itt mutatott teljesítmény pedig erős és szignifikáns kapcsolatban van az adott országok gazdasági teljesítményével. Benzes István és Rezessy Gergely "Felzárkózás és leszakadás Európában. A nemzeti szintű kormányzás eltérő minőségei" című tanulmányára támaszkodtunk, akik 30 európai országot vizsgáltak meg a kormányzás 10 dimenziójában.

Ennyit az unortodoxiáról

Az unortodox gazdaságpolitikai lépések kifejezetten kulcsszerepet töltöttek be a globális pénzügyi válság legsúlyosabb pontjain. Azt követően eredményességük már nehezebben megítélhető, de alapvetően elmondható, hogy a Fed mennyiségi lazítási programja kedvezően hatott (és hat) az USA gazdaságára. A pontos növekedési hatás okozati feltárása módszertanilag problémás lehet, de a direkt cél, a hozamok csökkentése egyértelműen sikerült. Ezen unortodoxia világra való tovagyűrűző hatása vegyes, de inkább enyhén kedvező képet mutat. Az USA által indukált sokkok jelentős kihatással vannak más országok növekedésére. Ennek a fő csatornája pedig az, hogy az amerikai piac központi szerepet tölt be a globális eszközárak alakulásában. Az USA első mennyiségi lazítási programja jelentős, 0,3 százalékos növekedési többletet eredményezett az ország kereskedelmi partnereinél. Az újabb körök már ennél egy sokkal mérsékeltebb eredményt mutatnak, ugyanakkor az IMF korábbi becslései szerint az USA egy százalékkal nagyobb gazdasági növekedése akár fél százalékos növekedési többletet is eredményezhetett egyes G20 országoknál.

Az USA mennyiségi lazításának harmadik szakaszának lassulásáról a korábbi cikkünkben olvashat. Jelen cikk a tovagyűrűző hatások hátterével foglalkozik, majd következő elemzésünkben a specifikus kockázatokról olvashat.

Közgazdászok és politikusok háborúja

Milyen konfliktusok vannak itthon a politika és a közgazdász-társadalom között? Az április 30-án, a Rajk László Szakkollégium által megrendezésre került, "Az új közgazdásznemzedék dilemmái" című konferencián, a magyar politikai döntéshozók és az alkalmazott közgazdászok viszonyáról megtudtuk, hogy az ellentét meglehetősen súlyos. Nem kap megfelelő szerepet nálunk a közgazdaságtan. A jegybank példáján keresztül, Csermely Ágnestől megtudtuk, hogy a gazdaságpolitikai döntéstámogatásra szakosodó, jegybanki stáb kiépítése sok időt vett igénybe nálunk, de végül jól sikerült. Munkájuk ugyanakkor több kudarcot is megélt a különböző kormányzatok alatt, és összességében azt mondhatjuk, hogy a közgazdászok szakvéleménye háttérbe szorult már a kezdetekkor. A gazdaságot érintő politikai döntéshozás és a közgazdász szakma viszonyának sokféle megközelítése közül, így itthon leginkább egyik sem érvényes. A magyar gazdaságpolitikai döntéshozók sosem támaszkodtak a kutatások eredményeire, pusztán szelektíven használták azokat önnön döntéseik legitimálására.

Hol folytatódik az euróválság?

Miután a portugál alkotmánybíróság elmeszelte a kormány költségcsökkentő lépéseit, kérdésessé vált, hogy az ország tudja-e tartani a hitelprogramban vállalt deficitcélját. Bár újabb intézkedéseket tesz a kormány, hogy további 800 millió euróval javítsa államháztartási egyenlegét, az ország rendkívül gyenge makrogazdasági mutatói nagyban rontják a kilátásokat. Bár Portugália már affelé tendál, hogy visszatérjen a piacról való finanszírozásra, mégis sok jel arra utal, hogy újabb mentőcsomagra szorulhat majd az ország. Ugyanis a mély recesszió és az egekbe szökő munkanélküliség mögött álló okok, mint például a versenyképességi hátrány, egyelőre megválaszolatlan. Ezeken felül a politikai megosztottság és a lakosság növekvő elégedetlensége is a megszorítócsomag keresztülvitelét nehezíti. Amennyiben Portugália nem jár sikerrel és újabb kimentésre szorul, az eurózónával szembeni kételyek még erősebben törhetnek elő.

Tévedésen alapul a válságkezelés?

Nagy felzúdulást keltett szakmai körökben az a nemrég megjelent tanulmány, mely szerint a mérföldkőnek számító, adósságszintet a növekedés visszaesésével összefüggésbe hozó, stilizált tény mégsem igaz. Rosszul kódolták az adatbázist és pontatlanul számoltak - állítják ezt a Massachusetts-i Egyetem professzorai kutatásukban. A tanulmányok alaposabb szemügyre vételével viszont azt látjuk, hogy a pontatlanságok ellenére, továbbra sem cáfolja senki az adósságráta növekedésre gyakorolt negatív hatását. Ha a 90 százalékos küszöb feledésbe is merül, más intézmények elemzései is arra utalnak, hogy a gazdaságpolitika szempontjából továbbra is fontos cél maradhat a GDP-arányos államadósság alacsonyan tartása.

Hová lett a német csoda?

Bár Németország hamarabb heverheti ki a válságot az eurózóna többi országához képest, a hosszú távú növekedési kilátásai csalódást keltőek lehetnek. Idén fél százalékkal nőhet a német gazdaság, de nem számíthatunk gyorsuló gazdasági teljesítményre, a Bundesbank 1,25 százalékos potenciális GDP növekedést becsül, mely tovább csökkenhet a jövőben az elmaradó beruházások és a kedvezőtlen demográfiai változások következtében. További oka lehet a kedvezőtlen kilátásoknak az, hogy hiába érte kevesebb megszorítás a német lakosokat, fogyasztási szintjük továbbra is alacsony ahhoz, hogy jelentős növekedési tényezővé váljon. Ezt tetőzi, hogy a vállalati szféra további költségcsökkentést eszközölhet az elmaradó beruházásaikat követően. Ráadásul a szeptember 22-én következő választásokig könnyen háttérbe szorulhat a reformokra vonatkozó gazdaságpolitikai diskurzus és nem lehetünk biztosak abban sem, mely koalíció lesz képes kormányt alakítani - fejtették ki a Morgan Stanley szakértői az országgal kapcsolatos elemzésükben.

"Amiben tegnap még hozam volt, mára nincs"

Az agresszív japán mennyiségi lazítás már elkezdte kifejteni hatását, mind a nemzetközi mind az itthoni piacokon. Az erősen expanzív monetáris politikának köszönhetően a piacon fellelhető hozamszintek általános csökkenésének lehetünk szemtanúi. A Japánból kiáramló tőke először a biztonságosabb papírok hozamát szorítja le, majd a hatás tovagyűrűzése mehet végbe a feltörekvő piacok esetében, kedvezően érintve Magyarországot is - fejtették ki véleményüket a Portfolio.hu-nak befeketési alapkezelők.

Jöjjön csak a valutaháború!

Félreértés az, hogy a valutaháború önmagában rossz. Valójában az 1929-33-as világválságban azok jártak a legjobban, akik minél hamarabb a leértékelés útjára léptek. Ha pedig egy nemzetközi koordináció szerint mindenki egyszerre teszi ezt, akkor előrébb lenne ma a világgazdaság - így gondolja legalábbis több neves szakértő is, akik a pénzügyi válság óta újra népszerű ideává váló árfolyamháború hatásait kutatják. A G20 csúcstalálkozón azt ígérték nem lesz valutaháború, de az USA, az Egyesült Királyság és Japán olyan monetáris expanziót folytat, ami végtére is devizáik leértékeléséhez vezet. Emiatt rengetegen háborodtak fel és sokan látják úgy, hogy egy káros valutaháborúban vagyunk. Az IMF számításai viszont azt mutatják, hogy az USA mennyiségi lazítási programjának jelentős pozitív hatásai voltak kereskedőpartnereire. Barry Eichengreen és Paul Krugman szerint a világnak koordináltan kell a "valutaháborút" levezényelnie. Az EKB-nak is követnie kellene a világ többi nagy jegybankjának példáját, a feltörekvő piacok pedig majd fiskális konszolidációval alkalmazkodhatnának.

Ausztrália újra normális: nincs többé inverz hozamgörbe

Megszűnni látszik a 2012-ben kialakult inverz hozamgörbe Ausztráliában. A jelenség ami korábban recessziót jelzett előre a hosszútávon, mára normalizálódott a javuló középtávú kilátások hatására. Sikeres volt az ausztrál jegybank lazító monetáris politikája, illetve az eddig szinte kizárólag erőforrás-centrikus beruházási trend is változást mutat.

Szegény ország szenved

Európa ma három válságban van egyszerre: fizetési mérleg válságban, szuverén adósságválságban és bankválságban. Míg az utóbbi kettő megoldására több lépést is tettek már a döntéshozók, az egyensúlytalanság problémája kevés figyelmet kapott. A déli országok elvesztették versenyképességüket, ezért vagy egy belső vagy egy külső leértékelésen kell keresztül menniük. A helyes választás nem egyértelmű, de a jelenlegi politikai hangulat a belső leértékelést vetíti előre, mely ezen országokban deflációval és recesszióval fog járni - mutat rá az EEAG (European Economic Advisory Group) elemzésében.

Maffiózók pénzéből rendeznék a válságot?

Ciprus gazdasága 2,4 százalékkal zsugorodott tavaly, idén a tetőző problémák miatt pedig a teljes gazdaságukhoz mérhető 16,7 milliárd eurónyi segélycsomagra lehet szüksége az országnak. Továbbra sincs egyetértés azonban, hogy pontosan milyen formában és milyen feltételekkel kapjon segítséget a szigetország. Drasztikus és konzervatív kimenettől függetlenül, nincs túl sok idő a döntésre, ugyanis júniusban 1,4 milliárdnyi államadósság jár le.

Ez lenne Matolcsy csodafegyvere?

Matolcsy György korábban kiszivárgott tervei szerint egy kettős kamatrendszert szeretne létrehozni itthon. Az irányadó rátánál alacsonyabb hitelnyújtással a bankok hitelezési hajlandóságán szeretne javítani. A "finanszírozás a hitelezésért" (FLS) módszerét Angliában 2012 augusztusától vehetik igénybe a bankok, ugyanakkor a jelenleg megjelent eredmények szerint a módszer nem igazán növelte bankrendszerük hitelkínálatát. Magyarországi alkalmazása esetén is fellépnének a náluk meglevő gátló tényezők. Sőt itthon egy ilyenfajta agresszív monetáris lazításnak megfelelő lépés, a pénzügyi stabilitás miatt, jelentős kockázati tényezővé is válhat.

Ezért tart a piac Matolcsytól

Van oka kételkednie a piacnak Matolcsy György napokban mutatott pártforduló monetáris politikáját illetően. Míg a legutóbb a jegybank elsődleges céljának az árstabilitást nevezte, illetve azt megelőzően tagadta, hogy unkonvencionális eszközökre volna szükség, minden korábbi jel ennek az ellenkezőjére utalt. Jelentős kockázatokkal járhat a korábban felmerült unkonvencionális jegybanki eszközök használata, mint például a kéthetes kötvény befogadásának a korlátozása, a kettős kamatrendszer kialakítása vagy a devizatartalékok csökkentése. De az unkonvencionális eszközökkel nem számolva, általánosan is bizonytalanságok merülhetnek fel Matolcsy monetáris politikai szándékaival kapcsolatban.

Ciprus választott

A konzervatív Nicos Anastasiades nyerte Cipruson a választásokat 57%-kal a második fordulóban, vasárnap. Már középtávon eszkalálódó problémát okozhat, amennyiben az új elnök nem lesz képes közös nevezőre jutni a német parlamenttel bankrendszerük feltőkésítését illetően.

Egy kis ország miatt tör ki újra az euróválság?

Pont mikor már a befektetői hangulat lenyugodni látszott, és újra bíztatóvá kezdett válni az eurózóna jövője, egy újabb fenyegető veszélyre hívják fel a figyelmet a Morgan Stanley elemzői. Ciprus várhatóan egy 10-15 milliárd eurós mentőcsomagra szorul, hogy újratőkésíthesse bankjait, ezzel pedig GDP arányosan 140% fölé emelkedik 2015-re államadóssága. Ez fenntarthatatlan pályát jelent, ami újra próbára teheti a görög tűzfalat. Adósságátstrukturálás azonban a tovább fertőzéstől való félelem miatt mégsem valószínű. A rendszerszintű kockázat fényében, inkább egy (esetlegesen gáztartalékokkal fedezett) mentőcsomag várhat Ciprusra.

Felfedte titkát az EKB

Először hozta nyilvánosságra tegnap az Európai Központi Bank, hogy pontosan mely országok államkötvényeiből mennyit is vásárolt az SMP program keretében és tavaly év végéig milyen pénzügyi eredménye keletkezett ebből. A friss adatok szerint a periféria kötvények vásárlásából 1,1 milliárd eurónyi kamatjövedelme származott a jegybanknak.

Kihal a növekedés Európából

Maradandóan csökkennek majd a növekedési mutatók Európa főbb gazdaságaiban, állítják friss elemzésükben a Bank of America Merrill Lynch közgazdászai. A 2008-as pénzügyi világválság és az azt követő szuverén adósságválság okozta károk, modelljük szerint hosszú távra aláássák a potenciális növekedést. A nagyobb európai gazdaságok potenciális növekedését átlagosan nulla százalék körülire becslik 2008-2014 között, azt követően pedig alig egy százalék fölé.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nem mese ez: rengeteg pénz hullik a magyarokra pillanatokon belül
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.