• Megjelenítés

Kézai Petra Kinga

KRTK, SZE

Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének (RKI) tudományos munkatársa és a Széchenyi István Egyetem (SZE) egyetemi adjunktusa
Cikkeinek a száma: 8
Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

2026. április 18. 14:00 | Kézai Petra Kinga, Szennay Áron, Krankovits Melinda

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

A jövő innovációi nem véletlenszerű helyeken jelennek meg: azok ott születnek, ahol a tudás, a tehetség és a vállalkozói lehetőségek találkoznak. Elemzésünk most először rajzolja ki ilyen részletességgel a visegrádi országok startup-térképét a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipar terén, feltárva, mely városokban koncentrálódnak ezek a vállalkozások. Eredményeink szerint az egyetemi városok valódi innovációs központként működnek: nemcsak új tudás keletkezik bennük, hanem képesek a legígéretesebb vállalkozásokat is magukhoz vonzani. Ugyanakkor a finanszírozás rendkívül koncentrált, és csupán néhány vállalkozás jut jelentős tőkéhez, ami éles versenyhelyzetet teremt. A nemzetközi láthatóság alapfeltétele a sikernek. Eredményeink világosan jelzik a döntéshozók, befektetők és vállalkozók számára: az innovációs ökoszisztéma tudatosan építhető és fejleszthető. A kérdés nem az, hogy hol jelennek meg a jövő startupjai, hanem az, kik ismerik fel időben ezeket az új lehetőségeket.

Egy dán ötlet nagyban javíthatja az idősek életminőségét – Hazai városokban is elérhető a kezdeményezés

2026. március 15. 07:00 | Kézai Petra Kinga

Egy dán ötlet nagyban javíthatja az idősek életminőségét – Hazai városokban is elérhető a kezdeményezés

A társadalom elöregedése Európa-szerte egyre sürgetőbb kérdés. E cikk alapjául szolgáló tanulmány egy olyan közösségi kezdeményezést mutat be, amely az idős emberek mozgásképességének visszaadását, társadalmi részvételük növelését és az elszigeteltség csökkentését célozza. A dán eredetű Cycling Without Age (magyarul Biciklivel kortalanul) program alapelve, hogy minden idős embernek joga van a mozgás és a szabadság élményéhez. A program önkéntesek által hajtott riksákkal biztosít kerékpáros kirándulásokat idősotthonok lakói számára. A kutatás bemutatja a mozgalom eredetét, terjedését, társadalmi hatásait, valamint a magyarországi megvalósítás első tapasztalatait. A program jó példát kínál arra, miként kapcsolhatók össze generációk, és hogyan válhat a közlekedés a társadalmi kohézió és az aktív öregedés eszközévé.

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

2025. december 25. 07:00 | Baranyai Nóra, Kézai Petra Kinga

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

Miért járnak négykeréken a gyerekek iskolába, ha van más megoldás is?

2024. április 21. 15:01 | Kézai Petra Kinga

Miért járnak négykeréken a gyerekek iskolába, ha van más megoldás is?

Az 1970-es évektől a fejlett országokban a városi terekben kialakult az úgy nevezett ’hátsó ülésen utazó generáció’, azon gyerekek csoportja, akiket a szüleik nap mind nap autóval fuvaroznak az iskolába. A jelenségnek számos negatív hatása van egyrészt a gyermekekre, másrészt a környezetre, harmadrészt pedig a városi terekre. A tanulmány a városi közlekedésszervezésben a napi rendszerességű iskolába járás problematikáját járja körül, bemutatva olyan jó példákat, mint a pedibusz és a bicibusz kezdeményezések, amelyek a globalizációban ellentétben a ’lassú város’ koncepció tükrében a lokális értékekre és erőforrásokra helyezik a hangsúlyt. Bemutat olyan az utóbbi években Magyarországon is meghonosodott városi mobilitást támogató programokat, mint a ’Gödöllői Pedibusz’ és ’Pécsi bicibusz’, amelyek egyrészt felügyelt, biztonságos, csoportos megoldást kínálnak az iskolás gyermekeknek és családjaiknak az iskolába járáshoz, másrészt pedig közösséget építenek a különböző generációk között.

Kasszás Erzsi nélkül elképzelhetetlen a kereskedelem – vagy mégsem?

2024. március 17. 10:00 | Kézai Petra Kinga, Rámháp Szabolcs, Szabó-Szentgróti Eszter

Kasszás Erzsi nélkül elképzelhetetlen a kereskedelem – vagy mégsem?

A múlt században még elképzelhetetlen volt egy üzlet a reklámokból jól ismert „kasszás Erzsi” nélkül, napjainkban azonban ez már valóság. Sőt egyre több országban hódítanak a kassza nélküli üzletek. A digitalizáció és a technológiai innovációk térhódításával megjelent egy új trend, a pénztár nélküli üzletek, amelyekben applikációk, kamerák és érzékelők váltják fel a humán pénztáros, személyzet szerepét. Ezen új technológiát világszerte számos startup vállalkozás kifejlesztette már, közülük is a legismertebb az amerikai Amazon Go. Azonban az elmúlt öt évben Európában is egyre terjed a technológia és immáron hazánkba is már megérkezett. A tanulmány a kassza nélküli üzletek kialakulását és terjedését mutatja be.

Kreatív erő a Szigetközben – A kulturális és kreatív ipar regionális vizsgálata

2023. szeptember 17. 11:45 | Kézai Petra Kinga, Gombos Szandra, Jakobi Ákos

Kreatív erő a Szigetközben – A kulturális és kreatív ipar regionális vizsgálata

A kulturális és kreatív iparágakat a gazdaság egyik legperspektivikusabb ágazataként ismerik el világszerte, ezek nagy potenciállal rendelkeznek, hozzájárulnak a helyi és regionális jóléthez, illetve munkahelyeket teremtenek. A 21. század első évtizedében a kulturális és kreatív ipar (CCI) a gazdaság jelentős részévé vált. Cikkünk a kulturális és kreatív gazdaság helyzetét vizsgálja a Szigetközben. Célunk a szűken értelmezett kulturális és kreatív ipar erejének és a benne rejlő, eddig még feltáratlan potenciáloknak a feltárása komplex módon a vizsgált 35 településen a 2015-2020 időszakban. A tanulmány a szigetközi kistáj kulturális és kreatív iparának problémái és hiányosságai mellett a fejlesztési lehetőségekre is rávilágít.

Mennyire versenyképesek a magyar városok a régió többi városához képest?

2023. március 21. 07:30 | Kézai Petra Kinga

Mennyire versenyképesek a magyar városok a régió többi városához képest?

Habár több kutatás is foglalkozott a nagytérség különféle a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) tagozódásával, azok általánosnak tekinthető teljesítmény mutatóival, a kelet- és közép-európai országok nagyvárosainak versenyképességi vizsgálatai a hazai kutatásokban nem jelentek meg. Megpróbálom rendszerezni a nemzetközi irodalomban, illetve az üzleti-befektetési tanácsadás, valamint a média világában alkalmazott várossorend-, versenyképesség módszereket, s ezekben a kelet- és közép-európai országok másodlagos központjainak megjelenését. A 40 indexből képzett rangsorban, amik nem kimondottan a városok komplex megítélésére vonatkoztak, hanem egy-egy fejlődési, fejlesztési szegmens (egyetemek, kreativitás, smart cities, üzleti környezet, befektetési lehetőségek) értékelése alapján felállított sorrendet mutattak, a nagytérség másodlagos centrumai differenciáltan jelennek meg. A nagyobb népességszámú, kiemelkedő adottságokkal rendelkező, az adott országok egészében is domináns városok már több indexben felbukkannak. Az elemzés rávilágít arra, hogy szükséges lenne a régió nagyvárosaira komplex és szektorális indexeket készíteni, részben átvenni a nemzetközi versenyképességi mérések módszertanát, részben pedig kidolgozni, éppen a városi sajátosságok alapján egyedi indexeket.

Magyarország nagyon aktív a testvérvárosi kapcsolatok terén - de van bármi értelme ennek?

2023. január 19. 10:59 | Kézai Petra Kinga

Magyarország nagyon aktív a testvérvárosi kapcsolatok terén - de van bármi értelme ennek?

Az utóbbi években a kapcsolati hálók elemzése egyre népszerűbbé vált a tudományos életben is. A testvérvárosi kapcsolatok Európában az 1900-as évek elején alakultak ki, majd a második világháborút követően világszerte elterjedtek. Ezek a eredetileg a kulturális megértésre és a polgári diplomácián keresztüli békére épültek, azonban a mai társadalomban átalakulóban vannak. Hiszen a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában a nemzetközi jelentőségű nagyvárosok és a makroregionális központok nagy lehetőséget látnak a versenyképességük megtartására. Jelenleg azonban a testvérvárosi partnerségek között nincsen tudatos kelet-közép-európai- és tervszerű együttműködés. A testvérvárosi partnerségek elsősorban a kontinens kisnagyvárosaiban a közép-európai földrajzi régióban, azon belül pedig magyar, lengyel és román városok között koncentrálódnak.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility