Baranyai Nóra

KRTK

Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének (RKI) Nyugat-magyarországi Tudományos Osztályának (Győr) tudományos munkatársa.
Cikkeinek a száma: 6
Egy nagy választás kis vesztese: a német kisebbség búcsúja a lengyel parlamenttől

2026. május 18. 11:00 | Baranyai Nóra

Egy nagy választás kis vesztese: a német kisebbség búcsúja a lengyel parlamenttől

Lengyelországban a 2023-as parlamenti választások rendkívül kiélezett küzdelmet hoztak a Jog és Igazságosság (PiS) és a Polgári Platform (KO) között, rekordmagas részvétellel. A választást a PiS nyerte, de végül a Tusk-vezette oldal tudott kormányt alakítani. Jelentőségében elsikkadt és kevesebb visszhangot kapott, hogy a német közösség, amely a rendszerváltozás óta a lengyel törvényhozás állandó résztvevője, s 1997 óta az etnikai szervezetek egyedüli képviselője volt, elveszítette mandátumát. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy milyen tényezők, társadalmi és politikai változások, speciális körülmények játszottak szerepet ennek a helyzetnek a létrejöttében.

Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

2026. május 10. 11:00 | Kézai Petra Kinga, Hardi Tamás, Uszkai Andrea, Páthy Ádám, Smahó Melinda, Baranyai Nóra

Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

A klímavédelem nemcsak a városvezetők vagy a természetvédők feladata, hanem minden egyes kerttulajdonosé is. A magántulajdonú zöldterületek, előkertek és udvarok a szuburbán települések zöldfelületeinek akár 80%-át is kiteszik, így kulcsszerepet játszanak a helyi mikroklíma szabályozásában és a biodiverzitás megőrzésében. Kutatásunk 604 – a magyarországi mellett romániai és szlovákiai – háztulajdonos megkérdezésével feltárta, hogy a kertgondozási szokásokat leginkább a társadalmi státusz, az ökológiai tudatosság és a közösségi normák alakítják. Míg a régi lakosok inkább a hasznosságot és ökológiai funkciókat részesítik előnyben, addig a 2000-es években betelepülők a kényelmet és esztétikumot helyezik előtérbe. Az önkormányzatok és a közösségek együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magánkertek ne csak díszítsenek, hanem aktívan hozzájáruljanak a fenntartható, élhető és klímaadaptív jövő kialakításához.

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

2025. december 25. 07:00 | Baranyai Nóra, Kézai Petra Kinga

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

Mennyire erős Magyarország és Lengyelország barátsága? A települések őrzik a lángot

2025. január 09. 13:58 | Baranyai Nóra

Mennyire erős Magyarország és Lengyelország barátsága? A települések őrzik a lángot

A lengyel-magyar kapcsolatok és barátság hosszú időre tekintenek vissza, s a közös uralkodók, dinasztikus kapcsolatok, közös szentek mellett számos olyan eseményt is felidézhetünk, ahol a két nép/állam közötti együttműködésre különleges körülmények között került sor: lengyelek harcoltak az 1848-49-es szabadságharcban, magyarok vettek részt az 1863-as januári felkelésben, majd az 1944-es varsói felkelésben; a II. világháború idején Magyarország nemhogy nem üzent hadat Lengyelországnak, de még a lengyel menekülteket is befogadta; az államszocialista időszakban az elégedetlenséget kifejező társadalmi megmozdulások közötti kapcsolatok pedig végül az ellenzéki együttműködésben öltöttek testet. Ezek a viszonylag széles körben ismert közös pontok, összekapcsolódások a sokasodó történeti munkáknak köszönhetően mára tudományosan is jól dokumentáltak (ld. SzokolayTischlerMitrovits).

Kulturális és területi autonómia, szeparatizmus – Merre tart Kelet-Közép-Európa?

2023. április 28. 16:00 | Baranyai Nóra

Kulturális és területi autonómia, szeparatizmus – Merre tart Kelet-Közép-Európa?

A területi autonómia kifejezés hallatán valószínűleg sokak előtt feldereng (az egyébként ilyen státusszal nem rendelkező) Székelyföld képe, ám ezen kívül inkább nyugat-európai térségeket (Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol) társítunk a fogalomhoz. Joggal, hiszen Kelet-Közép-Európában kevés működő területi autonómiával találkozhatunk; e kevés kivételhez tartozik a multietnikus Vajdaság és az etnikailag csaknem homogén Gagauzia.

Putyin nemzeti érzelmekre hivatkozott Ukrajna lerohanásakor, de a várt hatás elmaradt

2022. május 03. 12:01 | Baranyai Nóra

Putyin nemzeti érzelmekre hivatkozott Ukrajna lerohanásakor, de a várt hatás elmaradt

Az Oroszország által kirobbantott háború célja Vlagyimir Putyin olvasatában az orosz kisebbség védelme, a népirtás megszüntetése Ukrajna keleti területein. A kutatás során azt vizsgáltam meg, hogyan viszonyulnak az orosz offenzívához a kelet-közép-európai térség kisebbségeit képviselő etnoregionális pártok, érintettként hogyan tekintenek a(z állítólagos) kisebbségvédelemnek erre a sajátos, radikális megoldására.

Részletes keresés