Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A testvértelepülési kapcsolatok a városdiplomácia egyik legmeghatározóbb eszközei, amelyek lehetőséget kínálnak a helyi önkormányzatoknak, hogy nemzetközi színtéren önálló szereplőként lépjenek fel. Különösen a II. világháború után terjedtek el, először a megbékélés, később az együttműködés és gazdasági integráció szimbólumaként. Az ilyen típusú kapcsolatok számos formát ölthetnek, a gazdasági kooperációtól kezdve egészen a kulturális, oktatási vagy környezetvédelmi célú együttműködésekig.

Kutatásunk azokat a magyarországi településeket vizsgálja, amelyek történetileg a magyarországi bolgárkertészekhez kötődnek, és amelyek a mai napig fenntartanak testvérkapcsolatokat bolgár településekkel. A kutatás fő kérdése, hogy vajon a bolgárkertészet mint közös múlt és kulturális örökség, képes-e meghatározni a jelenkori testvérvárosi diplomáciai kapcsolatok irányát és jellegét?

A bolgárkertészetek megjelenése és működése történelmi jelentőséggel bír a magyar mezőgazdaság modernizációjában.

A bolgárkertészek technikai újításai – például az öntözéses gazdálkodás bevezetése – átformálták a hazai zöldségtermesztési struktúrákat.

Noha a bolgár kisebbség napjainkban kis létszámú és területileg szórt, mégis vannak olyan települések, ahol a bolgárkertészet öröksége ma is identitásformáló tényezőként van jelen. Ez a történeti dimenzió válhat a jelenkori testvértelepülési kapcsolatok egyik alapkövévé.

A kutatás kvalitatív és kvantitatív eszközöket egyaránt alkalmazott. Először átfogó irodalmi áttekintés készült, amelyben a bolgárkertészetek története, a magyarországi bolgár kisebbség társadalmi és demográfiai jellemzői, valamint a testvérvárosi kapcsolatok nemzetközi gyakorlata szerepeltek. A történeti források mellett a Központi Statisztikai Hivatal nemzetiség népszámlálási adatainak elemzésére is sor került.

Két nagy nemzeti (Bolgár Köztársaság Önkormányzatainak Országos Szövetsége, NSORB, illetve a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, TÖOSZ) adatbázis szolgált alapul a testvértelepülési kapcsolatok feltérképezéséhez. Ezekben a relációkban nemcsak a kapcsolatok számának és tartalmának, hanem azok földrajzi és történeti eredetének feltárására is sor került. A magyar-bolgár kapcsolatok részletes elemzése során kiemelt figyelmet kaptak azok a magyar települések, amelyek bolgárkertészeti múlttal rendelkeznek, például Halásztelek, Szigetszentmiklós, Zugló, Felsőzsolca, Szentes.

A kutatás során a kvantitatív elemzést kvalitatív eszközök egészítették ki: félig strukturált interjúk készültek a Bolgár Kulturális Központ és a Magyarországi Bolgárok Egyesülete munkatársaival, valamint az érintett települések helyi és helyi nemzetiségi önkormányzatainak képviselőivel. Emellett települési honlapok, helytörténeti források elemzése is segítette a kapcsolati gyökerek feltárását.

A bolgár kisebbség a rendszerváltás után hivatalosan elismert 13 magyarországi nemzetiség egyike, jelenleg körülbelül 6100 főt számlál. Bár létszáma kicsi, a közösség jelentős kulturális és történeti hagyományokkal rendelkezik, amelyek különösen a mezőgazdasági szektorban gyökereznek. A bolgárok 19. század végi és 20. század eleji migrációja főként gazdasági motivációból történt, és jelentős szerepet játszott a magyar mezőgazdaság modernizációjában.

A bolgárkertészek jellemzően Bulgária északi részéről, Veliko Tarnovo térségéből érkeztek, és Budapest környékén, illetve vasúti csomópontokhoz közeli városok környékén telepedtek le. A földrajzi elhelyezkedés és a vízközelség alapvető szerepet játszott a kertészetek helyszínválasztásában. A kertészek kezdetben szezonálisan dolgoztak Magyarországon, később azonban sokan letelepedtek, létrehozva a mai bolgár közösségek alapjait.

A bolgár NSORB adatbázis szerint Bulgáriának 30 hivatalos testvérvárosi kapcsolata van magyar településekkel. A magyar oldalon a TÖOSZ adatai szerint 28 kapcsolat szerepel, amely 22 különböző bolgár és 25 magyar települést érint.

A kapcsolatok többsége nagyvárosok közötti reláció, például Pécs-Burgasz, Székesfehérvár-Blagoevgrad, azonban öt reláció esetében egyértelműen azonosítható a bolgárkertészeti háttér, mint kapcsolati alap. A következő táblázat a bolgár-magyar testvértelepülési kapcsolatok lehetséges típusait mutatja be, ahol A = bolgárkertész, B = bolgár, de nem bolgárkertész, C = régi, városi-nagyvárosi együttműködés, D = általános testvérkapcsolat, E = egyéb, nem egyértelműen azonosítható kapcsolatot jelent.

A bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések közötti testvérvárosi kapcsolat a Halásztelek – Polikraiste, a Halásztelek – Nikopol, a Felsőzsolca – Draganovo, a Szigetszentmiklós – Gorna Orjahovica, a Zugló – Veliko Tarnovo, valamint a Szentes – Sevlievo relációkban mutatható ki. Az egyes települési honlapok is tanúskodnak arról, hogy ezek a kapcsolatok a korábbi bolgárkertészeti hagyományokon alapulnak, de az összefüggést a készített interjúk részleteiben is megerősítették.

• Halásztelek önkormányzata két bolgár településsel is testvérkapcsolatra lépett. 1997-ben Polikraistével a Halásztelken élő bolgárkertészek máig élő rokoni kapcsolatai alapján fogalmazódott meg az igény, a szerződés megkötésére azonban a két település közös kezdeményezésére került sor. A testvérkapcsolat kialakításának alapja tehát kifejezetten az elszármazási hellyel való kapcsolat megteremtése volt. A Nikopollal létrehozott kapcsolat újabb, és külső hatásra alakult ki.
• Szigetszentmiklós a Gorna Orjahovicával kialakított testvérkapcsolat okaként egyértelműen a bolgárkertészeket jelöli meg; a partnerválasztást a származási hellyel történő kapcsolatépítés mellett a hasonló adottságok és településhierarchiában elfoglalt azonos pozíció is meghatározta.
• A Miskolc melletti Felsőzsolcán a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére alakult ki a testvértelepülési kapcsolat Draganovóval,
• s szintén a helyi bolgár nemzetiség aktivitásának köszönhető a Zugló és Veliko Tarnovo között létrejött kapcsolat.
• Szentes az egykori bolgárkertészeti hagyományok, illetve ezek településfejlődésre gyakorolt hatása előtt tisztelegve kötött szerződést Sevlievoval (2022).

A testvértelepülési kapcsolatok intenzitása és mélysége, illetve az együttműködés hivatalossá tétele a kezdeti időszakban főként a helyi önkormányzatokon múlik. A helyi nemzetiségi és helyi önkormányzatoknak azonban inkább a folyamatok elindításában volt szerepük, később – szerencsés esetben – az együttműködés tőlük függetlenül és a bolgárkertészeti múlttól elszakadva, közvetlen kapcsolatok formájában is létrejött. Ezen együttműködések jellemző terepe egyébként a sport, gyermektáboroztatás, művészcsoportok testvértelepülési fellépései, alkotótáborai, de helyenként közös pályázat benyújtására, közös projektek megvalósítására is sor került.

A testvérvárosi kapcsolatok alapját adó bolgárkertészeti múlt ápolása is megjelenik a települések életében, sőt, időnként a települési együttműködésekben is. A bolgárkertészeti hagyományok előtt történő tisztelgésnek tekinthető a szigetszentmiklósi bolgár nemzetiségi önkormányzat által évente szervezett paradicsomnevelő verseny, a Sevliovóból Szentesre érkező vetőmagadomány, de természetesen ide sorolhatók a múltra emlékeztető különböző szimbólumok is (a halásztelki Bolgárkerék-emlékmű, illetve bolgárkertészeknek emléket állító felsőzsolcai, szentesi és zuglói köztéri alkotások).

A kutatás igazolta, hogy a testvértelepülési kapcsolatok kialakításában a történeti és intraetnikus tényezők fontos szerepet játszanak, különösen akkor, ha azok élő közösségi kötődésekhez kapcsolódnak. A bolgárkertészet mint közös múltbéli tapasztalat, közvetítő szerepet játszott a két ország helyi szintű együttműködéseinek kialakításában. A vizsgált esetek rávilágítottak arra, hogy ahol ez fennáll, ott a kapcsolat szilárdabb és tartalmasabb.

A tanulmány egyúttal megerősítette a paradiplomácia etnikai dimenziójának jelentőségét: az intraetnikus kapcsolatok nem csupán a kulturális örökség fenntartását segítik, hanem a jelenlegi nemzetközi kapcsolatrendszerek élő elemévé válnak. A történeti kötődés tehát nem csupán múzeumi érték, hanem aktív diplomáciai erőforrás is lehet. A kutatás eredményei alapján érdemes lenne más nemzetiségi csoportok és települések relációjában is vizsgálni az identitásvezérelt testvértelepülési kapcsolatokat, melyek az EU kohéziós politikájában is új értelmezési kereteket nyithatnak meg.

Köszönetnyilvánítás

A kutatás az „Önkormányzati diplomácia nemzetközi térben” című 146411. számú projekt keretében a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatással, a K-23 pályázati program finanszírozásában valósult meg.

A kutatáshoz felhasznált bolgár testvérvárosi adatbázis (Bolgár Köztársaság Önkormányzatainak Országos Szövetsége (NSORB)) adataihoz a hozzáférést a „Bulgária és Magyarország kisvárosainak fejlődésével kapcsolatos társadalmi-gazdasági problémák – összehasonlító elemzés” című kutatási projekt biztosította, amely a Bolgár Tudományos Akadémia – Bulgária és Magyarország közötti kétoldalú együttműködési és csereegyezmények, IC-HU/04/2024-2025 támogatási megállapodás, valamint a Magyar Tudományos Akadémia, NKM2024-7/2024 támogatási megállapodás keretében valósult meg. A projektben résztvevő szervezetek: Nemzeti Geofizikai, Geodéziai és Földrajzi Intézet – Bolgár Tudományos Akadémia (NIGGG-BAS); ELTE Gazdasági és Regionális Tanulmányok Központja Regionális Tanulmányok Intézet Nyugat-Magyarországi Kutatási Osztály.

A tanulmány teljes szövege itt olvasható.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: © 2020 SOPA Images