Patkó Gábor

Cikkeinek a száma: 123

Megremegett az olajpiac - Évek óta csalhatnak a cégek az olajárral?

A nemzetközi bankrendszert megrázó, tavalyi LIBOR-botrányhoz hasonló fenyegeti az olajpiacot, miután az Európai Bizottság versenyfelügyeleti szerve vizsgálatot indított amiatt, mert gyanúja szerint több nagyobb olajtársaság összejátszva torzított adatokat közölt a világ vezető olajpiaci referenciaár közlőjéhez. A hatóságok több országban tartottak előre be nem jelentett házkutatásokat, a feltételezett visszaélésben érintett több szupemajor és a világ vezető olajpiaci árjegyzője is, de egy magyarországi etanolgyártó neve is bekerült a nemzetközi sajtóba az ügy kapcsán.

További rezsivágás: az Elmű a versenypiacon biztosítana árkedvezményt

További 8%-os kedvezményt ajánl egyes lakossági fogyasztóinak az Elmű-Émász csoport. Az áramszolgáltató a kedvezményt az idei évre biztosíthatja azon lakossági fogyasztói számára, amelyek vállalják, hogy 2014 végéig versenypiaci feltételek mellett szerződnek a társasággal. Az "Online Tarifa" néven futó terméket választó fogyasztóknak ugyancsak vállalniuk kell, hogy a szolgáltatóval szinte kizárólag internetes kapcsolaton keresztül érintkeznek, illetve intézik ügyeiket.

2030-as jóslatok - Megszabadulhat a világ az olajfüggőségtől?

Miközben a világ egyre inkább érzékeli a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek veszélyeit, és számos ország költségvetése nyögi a magas szinten ragadt olajár hatásait, felmerül a kérdés, hogy meddig tart még az általános olajfüggőség. A világ egyik meghatározó olajtársasága, a BP nemrég közzétette, hogy 2030-ig milyen folyamatok valószínűsít a nemzetközi olajpiacon, amely részben választ ad az olaj alapú társadalom jövőjével kapcsolatos kérdésekre.

Koncz: a visszaeső fogyasztástól szenvednek a gázszolgáltatók

Miközben a lakossági szegmensben a valóságtól eltérő árképzés, addig a versenypiacon a folyamatosan csökkenő fogyasztás nehezíti a földgázkereskedők életét. A januári rezsivágást még túlélték a gázipari vállalatok, de egy hasonló kormányzati lépés már várhatóan veszélybe sodorná a gázszolgáltatók hosszú távú működését. A Portfolio.hu Koncz Lászlóval, a Főgáz Zrt. vezérigazgatójával beszélgetett a rezsivágásról, a szabadpiaci folyamatokról, a földgáz alapú közlekedésről (CNG), az MVM és az E.ON közötti tranzakcióról és a 2015 után várható gázpiaci modellről.

Tízezrek szorulnak ki az áramellátásból

Magyarországon több tízezerre tehető az áramszolgáltatásból kikapcsolt fogyasztók száma, míg január végén több mint félmillió áramfogyasztó rendelkezett 60 napon túli tartozással a szolgáltatójával - energiakereskedőjével szemben. Milyen áramellátást ért a januári 10%-os díjcsökkentés?

Felnyitja az energiasorompót Moszkva előtt a kormány?

Az elmúlt héten az E.ON gázüzletágának megvételével Magyarország egy lépéssel közelebb került Oroszországhoz, amellyel a kapcsolatot a miniszterelnök január végi moszkvai látogatása, valamint egy állami kitüntetés odaítélése is igyekezett melegíteni. Miközben a kormánykommunikáció többnyire ellenséges hangot üt meg a hazánkban jelenleg tevékenykedő nyugat-európai energiatársaságokkal, addig az orosz vállalatokat invitálná a hazai energiapiacon történő együttműködésre. Felnyitjuk az energiasorompót Oroszország előtt?

Kaderják: így nem lesznek energetikai beruházások

A kormány rezsicsökkentési törekvései egyértelműen támogatandók, azonban a végrehajtás módja már számos tekintetben problémásnak minősíthető - véli Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője. A korábbi energiahivatali elnök nem veti el annak lehetőségét, hogy megfelelő előkészítés és a szolgáltatók bevonása mellett kompromisszumos megoldással is rendezhető lett volna a díjcsökkentés, ami által az elmúlt hetekben indított bírósági perek is megelőzhetők lettek volna. Az energiaszektor Európa-szerte jelentős átalakuláson megy keresztül, ami komoly kihívások elé állítja a hazai energiaszektor szereplőit. A Portfolio.hu Kaderják Pétert kérdezte az elmúlt hónapok energiapiaci történéseiről.

Ezért fontos a kormánynak a rezsicsökkentés

Az országgyűlési választásokat megelőzően rendre előtérbe kerül a földgáz árának kérdése, amely többnyire a voksolás közeledtével politika hisztériába csap át. Az alábbiakban azt igyekszünk bemutatni, hogy miért kiemelten fontos a földgázkérdés Magyarországon, milyen adottságokat kell figyelembe vennie a mindenkori kormányzatnak a gázszolgáltatással kapcsolatos kérdések rendezése során, és hogy milyen feszültségek jelentkeznek jelenleg a magyar társadalmon belül a gázellátással összefüggésben.

Burkolt áramáremelést hajtott végre a kormány

A Magyar Energia Hivatal átalakítását megvalósító, múlt héten elfogadott törvény egyik pontja módosította az áram árába épített egyéb pénzeszközök szintjét. A módosítás eredményeként 11 fillérrel csökkent a Vértesi Erőműnek (és a hozzá kapcsolódó bányának) a támogatása, azonban ugyanekkora mértékben növekedett a távhőszektorra fordított díjelem, amire vélhetően a januárban megvalósult 10%-os rezsivágás miatt volt szükség. A lépés értelmezhető úgy is, hogy az áramfogyasztók fizetik meg a távhőellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentés egy részét.

Kovács Pál: történelmi lehetőség előtt áll a magyar energiapiac

A 2010 és 2015 közötti időszakban Magyarország számára egyedülálló lehetőség mutatkozik arra, hogy maximalizálja az ország elhelyezkedéséből fakadó előnyöket. A kormány hisz a jól működő piacban, a likvid piacban, a piacok szabályozásában és a szabályozás eredményességében, de a magyarországi energiapiac jelenleg nem likvid, ezért további fejlesztésekre van szükség. A rezsicsökkentés a társadalmi feszültség fokozódásának megelőzése miatt szükséges volt. Senkinek sem érdeke, hogy a Bulgáriában lezajlott folyamatok Európa más országaiban is megismétlődjenek, ezért a kormány tovább fog dolgozni a rezsinyomás enyhítésén. A Portfolio.hu Kovács Pállal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma-és energiaügyért felelős államtitkárával beszélgetett a magyar energiapolitika aktuális kérdéseiről.

Rezsidémon kering Magyarország felett

A bírósági ítéletek minősítése, az energiaszolgáltatók ellenségképének felfestése és büntetése is szerepet kapott tegnap a kormányfő napirend előtti felszólalásában. A beszéd és a mögötte zajló jogalkotási tevékenység két kérdést vet fel: 1. A közeledő választások kapcsán, mi lesz itt egy év múlva? 2. Melyik gazdasági szereplő mer még egyetlen forintot is beruházni Magyarországon?

Durva visszaesés az energiapiacon: 90 milliárd tűnt el egy év alatt

2010 óta érezhetően esik vissza a magyar energiaszektor beruházási aktivitása, amiben az általános európai negatív energiapiaci hangulat mellett a hazai szabályozási, adópolitikai döntések is érdemben szerepet játszhatnak. A KSH adatai alapján míg 2009-ben és 2010-ben az energiaszektor érdemben felülmúlta a teljes gazdaság beruházási teljesítményét, addig 2012-ben a magyarországi 3%-os beruházási visszaesés mellett az energiaágazat 37%-os zuhanást produkált.

A kormány szerint csalók felelnek a hazai energiaellátásért?

A rezsikommandók életre hívása csak kommunikációs ügyeskedésként értelmezhető, hiszen a lakossági energiaszolgáltatás díját a kormány határozza meg, míg az energiapiac fogyasztóvédelmi feladatait ellátó szerveztek eddig is kezelték a fogyasztói panaszokat. Amit a kormány "trükközésnek" nevez, az vagy saját szabályozói inkompetenciájának beismerése, vagy a szolgáltatók egyszerű jogsértése, amivel szemben egyébként is kötelessége lenne fellépni.

A magyar energiaárak korántsem magasak Európában

A hazai energiaárak európai összehasonlításban korántsem nevezhetők kiugrónak, de vásárlóerőparitáson nézve már valóban nehezebb helyzetben vannak a hazai energiafogyasztók, mint sok más régiós, európai társaik. Habár a januári rezsicsökkentés szociálpolitikai megközelítésből indokolt is lehetne, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az energiahordozók nemzetközi viszonyrendszerben árazódnak, és a közgazdaságilag nem megalapozott lépések nem teremtenek fenntartható megoldást a lakosság teherviselési problémáinak kezelésére. Ebből kifolyólag megfontolandó lenne egy, a bérszínvonal növelését elősegítő befektetőbarát gazdasági környezetet kialakító politikát választani, szemben az energiaárak manipulálásával. Ez persze kevésbé gyors megoldást jelent, de cserébe fenntarthatót.

"Az általános rezsicsökkentés biztosan visszaüt"

A kormányzatnak világos célrendszert kellene megfogalmaznia a hazai energiaszolgáltatás jövőjét illetően, mert a jelenlegi megközelítés a befektetők elbizonytalanodását okozza. A magyar energiaellátásban valódi profit tartalék csak az orosz exportőröknél található, erre azonban nincs hatással a hazai szabályozás, így a kormányzatnak mindent el kell követnie, hogy a magyar gázpiac európai szinten is versenyképes beszerzési portfólióval rendelkezhessen. Az energiapolitikának a fogyasztás csökkentését, racionalizálást ösztönző döntéseket kellene hoznia, és a bejelentett, kiterjedt tarifakedvezmények helyett elkülönített szociális rendszeren keresztül csak a valóban rászoruló fogyasztókat kellene támogatnia. A Portfolio.hu Ságodi Attilával, a KPMG energetikai tanácsadásának partnerével beszélgetett az energiaszektor aktuális kérdéseiről.

A rezsifétis margójára: egy stratégiai ágazat nem játékszer

A bejelentett rezsicsökkentés gazdaságilag indokolhatatlan és pazarló megoldás. Rövidtávú jóléti hatása nehezen megkérdőjelezhető, de mindeközben látni kell, hogy egy jól beazonosítható szűk körre aránytalan terhet ró, míg a komoly számlafizetési nehézséggel bíró fogyasztók problémáin csak igen korlátozottan képes segíteni.

A rezsicsökkentés a költségvetést is tízmillárdokkal terhelné

Mint ismeretes, a kormányfő pénteki rezsicsökkentéssel kapcsolatos megnyilvánulását a kormányszóvivő a tegnapi nap folyamán konkrét számokkal egészítette ki, amikor úgy fogalmazott, hogy a kormány megbízta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot azzal a feladattal, hogy dolgozza a ki a gáz- és villanyár 10 százalékos csökkentésének feltételeit. A lépés az iparág számára közel 90 milliárdos, a költségvetés számára pedig 23,5 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet.

Az energiaszektor kivéreztetése mindenkinek fájni fog

Az energetikai beruházások átlagosan 20-40 évre szólnak, amivel szemben a kormányzat az elmúlt hetekben 70 milliárd forint pluszterhet vetett ki a szektorra. A szabályozási bizonytalanság okán szinte már teljesen leálltak a beruházások, miközben a kormány az erősebb állami szerepvállalásról kommunikál. A "kivéreztetéses" politika bár nominálisan kedvezőbb árat jelenthet az állam számára az energetikai eszközök megvásárlása szempontjából, de semmiképpen sem jelent kedvezőbb vételi pozíciót, miközben az ország energiaellátásának biztonságát, beruházásvonzó-képességét kockáztatjuk.

Újabb villamcsapás az energiaiparnak

A nemzetgazdasági miniszter tegnap újabb energetikai, közmű-adóterhelést jelentett be, amelyből a kabinet jövőre 30 milliárd forintos bevételre számít. Az érintett közműszolgáltatók idén már egyszer, a Robin Hood-adó 2013-tól esedékes kiterjesztése által kaptak többletterhelést. Kik fizethetik be a 30 milliárdot? Milyen hatásai lehetnek a friss adónak?

Merre tart a hazai áramtőzsde, csökkenhetnek-e az árak?

Kétéves működésen van túl a hazai szervezett villamosenergia-piac, a HUPX. A társaság vezérigazgatóját, Medveczki Zoltánt az eddigi tapasztalatokról, a piac-összekapcsolásról, a várható új termékekről és a szervezett földgázpiac elindításáról kérdeztük.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Elszálltak a bérek, elfogyott a munkaerő, egyetlen út előtt áll Magyarország
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility