A magyar energiaárak korántsem magasak Európában
A lépés közgazdasági viszonyrendszerben nehezen értelmezhető, azonban a kormányerő számára fontos politikai kérdés, aminek megfelelően az árszabályozó-hatóságok is igyekeztek mindent megtenni a deklarált cél jogszabályi, gyakorlati megvalósítására. A rezsivágás fedezete (terhe) a korábbi kormányzati kommunikációval ellentétben nemcsak a lakossági fogyasztókat közvetlenül ellátó szolgáltatókat érintette, hanem érdemi keresztfinanszírozási elemek is beépültek: vagyis a lakosságnak nyújtott kedvezmény nem elhanyagolható részét a vállalati fogyasztók fizethetik-fizetik majd meg, amely az általuk kínált termékek és szolgáltatások árának növekedéséhez vezethet.
A Magyar Hírlap tegnapi értesülése szerint a mostani, januári tarifavágást idén több hasonló is követheti, azonban továbbra sem látszik, hogy ezekhez miként találhat majd fedezetet a szakhatóság, illetve az ármegállapítást gyakorló fejlesztési tárca, nem beszélve az energiaszolgáltatókról. Ettől függetlenül a kormányfő, és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is korábban olyan nyilatkozatokat tett, miszerint van még tartalék a rendszerben, illetve hogy a januári rezsicsökkentés csak az első lépés volt. Ezt részint cáfolni látszanak az imént tárgyaltak, miszerint a lakossági rezsicsökkentés (az áramszolgáltatásban mindenképpen) a vállalati szegmens tehernövekedését hozta magával.
A kormányzati kommunikáció alapvetően a magas energiaárakkal, illetve hazai fogyasztók túlzott terhelésével magyarázta a lépést. Tegnap a Fidesz frakcióvezetője egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a rezsivágással a kormány az infláció hűtése mellett növeli a magyar polgárok reálkeresetét.
Az Eurostat adatsorai felemás választ adnak a kormányzati kommunikáció által felvetett problémákra. Egyrészről tény, hogy a hazai bérszínvonal mellett jelentős terhet jelent a rezsi a hazai fogyasztók, háztartások számára, azonban ez elsősorban a hazai bérszínvonal alacsony szintjére vezethető vissza, nem a magas energiaárakra.
Az összehasonlításban elsősorban a régiós tagországokat vetettük össze, de a tágabb kitekintés érdekében az EU27-es átlag mellett egy-két fejlettebb gazdaságot is bevontunk a vizsgálatba.
Földgáz
Euró alapon a hazai lakossági gáztarifa (végfelhasználói árak) európai viszonylatban nem számít magasnak, az EU27-es átlag alá esik, azonban régiós összehasonlításban már valóban mutatkozik prémium. Csehországban és Szlovéniában magasabb a földgáz végfogyasztói ára, mint Magyarországon, azonban Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában alacsonyabb. Mindezektől függetlenül az Eurostat adatai alapján a hazai lakossági fogyasztók lényegesen kevesebbet fizetnek a földgázért, mint a fejlettebb országok, így például Ausztria, Németország vagy Olaszország háztartásai.

A bérszínvonal szintjének hatása értelemszerűen leginkább a KKE-i és a nyugat-európai országok összehasonlításában mutatkozik meg, vagyis a fejlettebb országokban az előző grafikonon látott magasabb árak ellenére is jelentősen kisebb terhet jelent a gázdíjak kifizetése, mint az újonnan csatlakozott tagországokban.

Az áramdíjak tekintetében a magyar tarifák regionális összehasonlításban kedvezőbbek, mint a földgáznál volt tapasztalható, bár ez esetben is a középmezőnybe tartozik Magyarország. A nyugat-európai fogyasztói árak euróban nézve egyértelműen meghaladják a kelet-közép-európai árszinteket, bár a cseh lakossági áramtarifa ez esetben is közelebb áll a fejlettebb gazdaságok árszintjeihez. A régióban a cseh, a szlovák, a szlovén áramdíjak magasabbak a magyarnál, míg a lengyel, román és bolgár háztartások kedvezőbb díjak mellett vételezhetnek áramot.


Az energiaellátás esetében fontos látni, hogy az árak nemzetközi keresleti-kínálati viszonyoknak megfelelően alakulnak ki, és egy köbméter földgázért a hazai fogyasztóknak nem csak Európán belül kell versenyképes árat kínálnia, hanem azon kívül is. Nem egy viszonylag zárt piacról van szó, így az energiahordókban gazdag, azokat exportáló országok igen korlátozottan érzékenyek arra, hogy a magyar fogyasztóknak mekkora terhet jelent az energiaellátás kifizetése.
A fenti összehasonlítások egyben felvetik annak gondolatát is, hogy a nem fenntartható (közgazdaságilag nem megalapozható) rezsicsökkentések helyett érdemesebb lenne egy olyan, a befektetéseket ösztönző, és a magasabb hozzáadott értkű gazdasági tevékenységeket előnyösebb helyzetbe hozó gazdaságpolitikát folytatni, amely a bérszínvonal emelésével hosszú távon, fenntartható módon elviselhetőbbé teszi a hazai fogyasztók számára az energiadíjak megfizetését.
Átfogó tűzszünetet jelentett be Damaszkusz - Izrael csóválja a fejét
Egyelőre csillapodnak a harcok.
Szép csendben bontakozik ki a kulcsfontosságú megatrend – Ez lesz az évszázad befektetése?
Az évtized egyik legjobb befektetése lehet
Hatalmas tűz van Budapest mellett: pyrocumulus alakult ki, mobil labor van a helyszínen
Nagy erőkkel dolgozik a katasztrófavédelem.
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén? - Interaktív, díjmentes online előadás
Gyakorlati, hasznos, érthető
Lehet, hogy megölték az oroszok az Északi Áramlatot felrobbantó ügynököt
Fényes nappal, Kijev utcáin végeztek vele.
Nehéz döntést hoztak meg az oroszok: ennek nem fognak örülni a haditechnika szerelmesei
Folyamatos az ukrán drónveszély.
Donald Trump sötét árnyéka vetült rá a „Globális dél” nagy találkozójára, és ez sok dolgot átrendezett
Nem ott volt a fókusz, ahol várták.
VIDEÓ! Bitcoin a csúcson, altcoinok készenlétben: Indul a következő altszezon?
2025. július 1-jétől Magyarország új kriptovaluta-szabályozása lépett életbe, amely kizárólag hivatalosan engedélyezett szolgáltatók közreműködésével teszi lehetővé a kriptovaluták v
Követett részvények - 2025. július
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A magyar állam találkozása a közgazdaságtannal
A kormány több bevételszerző próbálkozása alatt is beleütközött a Laffer-görbébe. Ideje tehát megnézni, mit is tud ez az egyszerű, de annál fontosabb közgazdasági összefüggés, és... T
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős
Régi berögződések - elengedjük őket?
Pár hete az egyik kommentben V nevű olvasóm felvetette, hogy mennyire fontos néha felülvizsgálni a spórolási szokásainkat is. Lehet, hogy valami, ami 10 éve még értelmes és hasznos dolog volt
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Target Corporation - elemzés
2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Agrárvita: mi szól a nagy EU-s agrárreform mellett és ellen?
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
