Durva visszaesés az energiapiacon: 90 milliárd tűnt el egy év alatt

A napokban megjelent a KSH 2012-es utolsó negyedéves beruházási teljesítményéről szóló tájékoztató, ami által kirajzolódtak Magyarország teljes 2012-es beruházási számai is. A publikált adatokból kiderül, hogy valami nagyon nincs rendben az energiaiparban, ugyanis a villamos energia, gáz, gőzellátás és légkondicionálás elemekből álló szegmensben éves összehasonlításban szemmel láthatóan visszaesett a beruházási kedv.

A Statisztikai Hivatal elérhető adatsorai 2008-ig mutatnak vissza, ami alapján az olvasható ki, hogy 2010-ig folyamatosan emelkedett a beruházási érték az energiaipar területén, amit követően viszont folyamatosan csökkent a szektorba áramló pénz.

A KSH adatsoraiból kiolvasható, hogy míg 2008-ban összesen közel 190 milliárd forintnyi energetikai beruházást valósítottak meg az országban, addig 2012-ben már csak alig 150 milliárdnyit, miközben 2010-ben még a szektorban 246,7 milliárdnyi beruházás valósult meg.

Az adatok mögött látni kell, hogy 2011 végéig számos, a korábbi években elindított viszonylag nagy energetikai projekt zárul le, itt említve például a magyar-horvát és magyar-román interkonnektorokat, a gönyűi és bakonyi erőműépítéseket, vagy a Dunamenti Erőmű G3-as projektjét. Ezek a projektek szinte mind a válságot megelőzően indultak el, és tulajdonosaik a nagymértékben megváltozott gazdasági környezet ellenére sem mondtak le róluk, bár a legtöbb esetben értelemszerűen szerződéses kötelezettségük is volt a befejezésükre.

A válság már önmagában is nagyon kedvezőtlenül hatott az energiapiacokra, hisz a gazdasági aktivitás visszaesése az energia iránti keresletet is érdemben visszafogta, aminek eredményeképpen többletkapacitások és csökkenő árszínvonal volt megfigyelhető a villamos energia és a földgáz (spot-piaci) árának alakulásában, ami a lecsökkent mennyiségek mellett tovább rontotta az energiapiaci szereplők pénzügyi helyzetét.

Habár Európa-szerte a gondban lévő költségvetésekkel küszködő kormányzatok sok helyen fordultak a tőkeerős energiaipar felé többletbevételek előteremtése érdekében, a 2010-es kormányváltást követően Magyarország viszonylag gyorsan és igen nagyméretű adóterhelést vetett ki az energiaszektor szereplőire, ami mellé lakossági (egyetemes gázszolgáltatásban érvényesülő) ármoratórium is párosult.

Az alapvető európai gazdasági környezet, és vélhetően a hazai szabályozásváltozásokból eredő tehernövekedés okán a magyarországi energiaiparban jelentős mértékben esett vissza a beruházások értéke. 2011-ben az előző évhez képest 11,5 milliárddal, míg 2012-ben további 87,3 milliárd forinttal csökkent az ágazatba irányuló beruházások értéke. Év/év alapon ez 2011-ben közel 5, míg 2012-ben 37 százalékos visszaesésnek felel meg.

Mindenképpen érdemes összevetni az energetikai beruházások alakulását a teljes magyar gazdaságban megvalósult beruházási értékekkel, hogy egy általános gazdasági keretrendszerben is értelmezni lehessen az ágazat beruházási aktivitásának elmúlt években tapasztalt visszaesését. Az arányszámokból az olvasható ki, hogy a 2009-ben és 2010-ben az energiaipar jelentősen túlszárnyalta az általános gazdasági képet. Míg az országos, összesített beruházási érték 2009-ben és 2010-ben év/év alapon 6, illetve 3 százalékkal csökkent, addig az energiaszektorban 9,4, illetve 20,2 százalékos növekedés volt megfigyelhető. Ebben bizonyosan szerepe volt az energiaszektor méretéből adód viszonylagos tehetetlenségnek is, illetve a korábban már felsorolt jelentős infrastrukturális projektek befejezésének is.

2011-ben a válság előtt elindított beruházások befejezésének (kifutásának), valamint az alapvető gazdasági és szabályozási környezet változásának betudhatóan már érezhetően visszaesett az energiaiparban a beruházási aktivitás. A teljes magyar gazdaságban megvalósuló beruházások értékének 1,7%-os csökkenése mellett (év/év) az energiaszektor a fentebb említett 5%-os visszaesést produkálta, míg az energetikai beruházások 37%-os 2012-ben megvalósult zuhanása -3%-os teljes gazdaságra vetített arány mellett valósult meg. Ez egyben az is jelenti, hogy a teljes országra vetített beruházási érték 2012-es visszaesésének 70%-a az energiaágazatra volt visszavezethető.

2013 várhatóan nem hoz fellendülést a mutatókban, ugyanis a tavalyi év végén kivetett új szektorális adók (vezetékadó, Robin Hood-adó kiterjesztése és megnövelése), illetve a januártól megvalósult 10%-os rezsicsökkentés is érdemben befolyásolja majd az ágazati szereplők beruházási képességét. A csőben jelenleg szinte csak állami projekteket látni, így az következő két évben felépül a magyar és a szlovák gázrendszereket összekötő vezeték, illetve szlovák irányban a Mavir által új villamos energia távvezetékek is épülnek. Középtávon jelentős beruházást ezen felül a Déli Áramlat és a Nabucco nemzetközi gázvezetékek hozhatnak még a hazai energiapiacra, erőművi oldalon azonban egyelőre nem látszik érdemi fejlesztési terv.

• Címkék:
• energia