15 éve EU-tag Magyarország - Hova jutottunk és miért?

Nyilván számtalan aspektusból meg lehet vizsgálni azt, hogy milyen változások történtek Magyarországon, illetve a vele együtt 2004. május elsején csatlakozott többi régiós országban a gazdasági, társadalmi és szociális területen egyaránt az elmúlt 15 évben. A határok szabad átjárása, aztán néhány év múlva a szabad nyugat-európai munkavállalás, továbbá az áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, illetve az egységes európai szabályozás jelentősen átalakította mindannyiunk életét. Ehhez egyébként az a több tízmilliárd eurónyi nettó EU-forrás, annak felzárkóztatást segítő hatása is masszívan hozzájárult, amelyet az első tört ciklusban, majd a 2007-2013-as, illetve a mostani 2014-2020-as költségvetési ciklusokban megkapott és magyar forrásokkal kiegészítve elköltött Magyarország. Mindezek hatására azonban a magyar gazdaság felzárkózása csak korlátozott volt, így a visegrádi négyek között az egy főre jutó gazdasági teljesítményben sajnos utolsók vagyunk.

Ennek lehetséges okairól, illetve a régió fejlődési pályájáról, a konvergencia mozgatórugóiról is szól lényegében egy esszésorozat, amelyet az Európai Bizottság közzétett a konferencia oldalán (Faces of Convergence). Ebben olyanok véleményét gyűjti össze, akik ezt a másfél évtizedet "testközelből" látták különböző vezető pozíciókban. Az esszésorozatban egyelőre két magyar szakértő nevét látjuk (Andor László volt uniós biztos, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezetője), de várhatóan a teljes lista bővül még.

• Címkék:
• konvergencia,
• gazdaságfejlesztés,
• Európai Bizottság,
• uniós tagság