Az Európai Bizottság jóváhagyta Bulgária csatlakozását az eurózónához 2026. január 1-jétől, így az ország az EU közös valutáját használó 21. tagállammá válik.
Az uniós tisztviselők szerint Brüsszel egyre optimistábban látja, hogy Bulgária teljesíti a költségvetési fegyelemre és árfolyam-stabilitásra vonatkozó követelményeket. Ha a június elején érkező értékelés pozitív lesz, akkor 2026-tól újabb EU-tagországban fizethetnek euróval - írja a Bloomberg.
Az Európai Bizottság június elején teszi közzé jelentését Bulgária euró bevezetésére való felkészültségéről Valdis Dombrovskis európai gazdasági biztos bejelentése szerint.
Magyarország gazdasága a kelet- és közép-európai régió országainak többséghez képest rosszabbul teljesített az EU-hoz történt csatlakozás óta eltelt két évtizedben – hangzott el a Társadalmi riport 2024 című tanulmánykötet bemutatóján. Önmagában imponáló felzárkózási eredményt ért el az ország az EU átlagához képest az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó tényleges fogyasztás terén, azonban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 11 kelet- és közép-európai ország csoportján (EU11-ek) belül az ország pozíciója jelentősen romlott. A társadalmi konvergencia legtöbb mutatója terén is Magyarországon lassú és kismértékű volt a felzárkózás az EU magállamaihoz, addig az EU11-ek többi országánál valamelyest gyorsabb és nagyobb mértékű volt ez a folyamat, így Magyarország relatív lemaradásának mértéke nőtt.
Bulgária hamarosan teljesítheti az összes szükséges feltételt, ami megnyithatja az utat a közös valuta bevezetése előtt - jelezte egy hétfői vilniusi tanácskozás során Valdis Dombrovskis európai bizottsági alelnök a Reuters tudósítása szerint.
Októberben 6,19 százalékra nőtt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
A legújabb kormányzati elképzelések szerint az idei évre várható 1,5–2% körüli gazdasági növekedést követően a magyar gazdaság az elkövetkező két évben már a 3–6%-os növekedési sávba léphet, később pedig akár a sáv felső részének elérése is realitássá válhat. A gazdasági növekedés gyorsulására vonatkozó nézetek azért is meglepőek, mert a munkaerőtartalékok kimerülésével a foglalkoztatottság növekedése a közeljövőben az elmúlt évtizedben megszokottnak a töredékére eshet vissza, ami a gazdasági növekedés lassulását, nem pedig gyorsulását vetíti előre. Ráadásul a közgazdaságtudomány növekedéselméleti területe – ha a foglalkoztatás számottevő növelésére nincs mód – a 4,5–5% körüli gazdasági növekedés elérését a hozzánk hasonló fejlettségi szinten lévő országok esetében határozottan a közgazdasági irracionalitás kategóriájába sorolja.
Lengyelország gazdasági növekedése az elmúlt évtizedekben kiemelkedő volt, azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint további reformokra van szükség a fejlődés fenntartásához. Az ország költségvetési hitelessége erős, de a középtávú növekedésést több tényező is veszélyezteti, többek között az elöregedő népesség és a klímaváltozás elleni küzdelem költségei.
Magyarország fejlődése a régión belül relatíve lelassult, miközben maga az EU egésze is leszakadóban van – ebben teljes egyetértés volt az elemzők között a Budapest Ecomic Forum panelbeszélgetésén.
A kelet-közép-európai régióban az elmúlt 20 évében lezajlott felzárkózási folyamat az EU átlagához egyértelműen sikertörténetnek tekinthető - hangzott el a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencia panelbeszélgetésén, ahol a román, illetve a magyar jegybank egy-egy szakértője vitatta meg a térségbeli országok fejlődési lehetőségeit. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, illetve Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza is úgy vélte: az euró bevezetésének nem célnak, hanem eszköznek kell lennie a felzárkózási folyamat elősegítésében.
Magyarország strukturális problémákkal küzd, amely jól látszott a gazdasági teljesítmény heves kilengéseiben is. Továbbra is aggodalomra ad okot a korrupcióellenes keretrendszer és a jogalkotás minősége, ami negatív hatással van az üzleti környezetre. Mindezek, kiegészítve a szelektív ágazati különadókkal és állami támogatásokkal együttesen csökkentették a versenyt. Ezeken túl a helyreállítási források elvesztésének kockázata is fenyegeti a magyar gazdaságot – többek között ezek olvashatók ki az Európai Bizottság friss konvergenciajelentéséből.
Közzétette az Európai Központi Bank a legfrissebb konvergenciajelentését, amelyben a nem eurót használó EU-s országok konvergenciakritériumainak teljesülését vette górcső alá. A koronavírus és az energiaválság utóhatásai miatt a kritériumok többsége nem teljesül a régiós országokban, de régiós összehasonlításban Magyarország áll a legmesszebb a célok teljesülésétől.
Húsz év után még mindig sikertörténetnek látszik az Európai Unió nagy, 2004-es bővítése, azonban már felszínre jöttek problémák a tagállamok felzárkózásánál. Sok ország már a magas hozzáadott értékű ipari beruházások felé fordult, de ebben Magyarország egyelőre a kivételek között szerepel. Az EU-ban már reformot sürgetnek a kohéziós politika átalakítására.
Az Európai Bizottság a mai napon megállapította, hogy Horvátország készen áll arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót, így az euróövezeti tagállamok száma húszra emelkedik - írja a testület a ma közzétett konvergenciajelentésében.
Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül egyet sem teljesít – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergencia jelentéséből. Utoljára tíz éve volt példa arra, hogy a kritériumok mindegyikét elvétsük, azóta volt olyan év, amikor három feltételt is teljesítettünk. Persze amíg nincs meg a politikai akarat, addig csaknem felesleges bármilyen euróbevezetési kilátásokról beszélni, márpedig a jelek szerint nincs ilyen szándék, a gazdaság állapotáról mégis sokat elárul, hogy egyre távolabb vagyunk a feltételek teljesítésétől. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozott úgy, hogy rövid- és középtávon sem aktuális kérdés a forint lecserélése. Addig pedig teljesen mindegy, hány feltételt teljesítünk.
A kohéziós politika önmagában nem képes összetartó gazdaságokat és társadalmakat biztosítani. Más európai és nemzeti szakpolitikáknak is mérlegelniük kell regionális hatásaikat. Más szóval minden releváns szakpolitikába be kell építeni a regionális szempontú vizsgálatot és a „ne árts a kohéziónak” elvet. A legfontosabb politikai döntések túl hosszú ideje figyelmen kívül hagyják a területi különbségeket, és ennek gazdaságaink, a társadalmaink szerkezete és demokratikus rendszereink látják kárát. Itt az ideje, hogy ezen változtassunk.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ráadásul ez már nem az első eset.
Világuralomra tör a zöld energiában.
Felülvizsgálják a jövőbeli terveket.
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
