Elosztotta a kormány az összes EU-pénzt, majd behúzta a kéziféket (2.)

FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után elküldte szerkesztőségünknek az idén megítélt támogatási és idei kifizetési adatokat a Vidékfejlesztési Program kapcsán az Agrárminisztérium. Így áprilisban nem 15, hanem 57,5 milliárd forintnyi új támogatást ítéltek meg összesen, a kifizetések pedig a negyedik hónapban nem 75, hanem 88 milliárd forintot tette ki. A cikk többi részét (a teljes VP-s idősorok hiánya miatt) egyelőre nem módosítottuk, de amint megkapjuk, frissítjük a cikktörzset is és a grafikonokat is. További részletek:

Az elmúlt évek egyik legalacsonyabb adata született

A Portfolio adatbázisa szerint áprilisban mindössze 15 milliárd forinttal nőtt az új megítélt EU-támogatások volumene Magyarországon, ami a fekete vonal alapján az elmúlt évek egyik legalacsonyabb adatának számít az áprilisi 19 milliárd forint után. Ez a lassú tempó annak tükrében teljesen érthető, hogy amint megírtuk: április elejére lényegében átlépte a 7 évre aktuális árfolyammal kalkulálható EU-pénzek 100%-át az idehaza elosztott (megítélt) támogatások volumene, hiszen a 9184 milliárdos elméleti kerettel szemben az elosztott támogatások összege immár 9211 milliárdnál jár.

Amint a fenti grafikonon is látszik: alig született a hónap során új nyertes projekt, sőt sorozatban negyedik egymást követő hónapra mondható el ez: a Vidékfejlesztési Pályázatokban (VP) idén még nem volt új nyertes kihirdetés, az összes többi Operatív Programban pedig együttesen is kevesebb, mint 600 új nyertes született. Éppen emiatt a VP-beli összes nyertes darabszáma év vége óta 91 ezer darab felett stagnál, a többi Operatív Programban pedig csak kissé emelkedett tovább.

Mi a helyzet a GINOP-ban?

A megítélt támogatások részletes adatait vizsgálva az látható, hogy április során a legnagyobb keretösszegű Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) 135 új nyertes született a márciusi 124 után, igaz a támogatott projektkeresőben a GINOP-ra rászűrve ezt a mintegy 270 nyertest mind áprilisra adja ki a rendszer. A két hónapban együttesen mintegy tucatnyi pályázatban születtek nyertesek, így például a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázatban (GINOP-5.2.3-16), a megújuló energiás fejlesztéseket támogató pályázatban (GINOP-4.1.2-18), valamint a vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztéseket támogató pályázatban (GINOP-3.2.2-8-2-4-16) is örülhettek az új nyertesek. Amint külön cikkünkben megírtuk: ezt követően május elején 135 cég örülhetett a gyakornoki programbeli új támogatói döntésnek, illetve további kéttucat cég nyert két másik pályázaton is.

Csörte a szegedi lézerközpont körül

A GINOP, illetve elődje, a GOP, egyik kiemelten nagy tudományos kutatási projektje a szegedi lézerközpont néven elhíresült ELI-ALPS, amelyre a hivatalos adatok szerint a két uniós támogatási ciklusban 32+40 milliárd forintot fordítanak. A mostani 2014-2020-as ciklusra megszavazott 40,05 milliárd forintból a kifizetési adatbázis szerint egyelőre 33,3 milliárdot fizetett ki az Irányító Hatóság, hiszen a lézerközpont fontosabb berendezései még nincsenek teljesen készen.

A lézerközpont körül annak kapcsán forrósodtak fel a viták, hogy az intézmény nemzetközi boardjának három tagja márciusban lemondott arra hivatkozva, hogy a magyar kormány szerintük a tudományos életet megkerülve hozott politikai döntést egy 20 milliárdos gigaprojektről. Erre reagálva áprilisban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyrészt félreértésről beszélt (mármint a kutatók szerinte félreértik a helyzetet és a tárca motivációit), másrészt azt szorgalmazta, hogy a kritikák helyett a tudósok álljanak be az intézmény támogatása és minél magasabb nemzetközi kihasználtságának megszervezése mögé. Erre pedig a minap az Akadémiai Dolgozók Fórumán reagált "az MTA fizikus közössége". Az Index összefoglalójának egyik legerősebb üzenete az, hogy bár az ELI-ALPS valóban nem vált széleskörű, külföldi és hazai kutatók aktív részvételével fejlődő projektté, de ennek oka az, hogy a projekt "szinte kizárólag helyi, a politikusokkal jó kapcsolatot ápoló tudósok kezében maradt". Emellett az is probléma szerintük, hogy

a tervezés és kivitelezés során elkövetett mulasztások következtében jelenleg a műszaki tartalom a vártnál gyengébb, a kutatók számára a legizgalmasabb paraméterű (a nagy ismétlődési frekvenciájú és a legrövidebb impulzusú) lézernyalábok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Ez veszélyezteti az ELI-ALPS eredeti tudományos misszióját.

Mi a helyzet a kifizetések terén?

Nemcsak az új megítélt támogatások volumene szokatlanul alacsony, hanem az új havi kifizetések üteme is, hiszen adataink szerint áprilisban "mindössze" 75 milliárdos kifizetés történt. Ezzel az összes Operatív Programban a kifizetések volumene 5854 milliárd forintra emelkedett, ami a 7 évre rendelkezésre álló keret (9184 milliárd forint) mintegy 64%-át jelenti.

Az új támogatói döntések, illetve a kifizetések lelassulása mögött az az óvatos hatósági magatartás is meghúzódhat, hogy amíg nem haladnak megnyugtató irányba a fajsúlyos, több ezer milliárd forintnyi, itthon már kifizetett uniós támogatást érintő elszámolási viták az Európai Bizottsággal, addig ne táguljon túlságosan az itthoni kifizetések és a Brüsszelből átutalt összegek közötti különbség.

Ezekre az elhúzódó elszámolási vitákra már április elején is felhívtuk a figyelmet és ezekben azóta sincs érdemi előrelépés. Tudomásunk szerint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) a magyar hatóságok a közelmúltig nem igényeltek időközi kifizetést az éves programzárásokkal kapcsolatos kockázatok miatt, és továbbra sincsenek megnyugtatóan elrendezve a közbeszerzés-ellenőrzési rendszer kapcsán jelzett bizottsági kifogások.

Közben persze látszólag megnyugtató, hogy a brüsszeli kifizetési számláló áprilisban mintegy 100 millió euróval (kb. 32 milliárd forinttal) 8,3 milliárd euróra emelkedett, ami kizárólag számlaalapú időközi kifizetések átutalásával függött össze. A Brüsszel által már átutalt 8,3 milliárd euró a teljes ciklusra járó 25 milliárd eurós keret mintegy 33%-át jelenti, amivel Magyarország az EU-átlagnál kissé jobban áll, a visegrádi országok között pedig messze a legjobban.

Az itthoni és a brüsszeli kifizetések közötti különbséget az alábbi két ábra mutatja igazán jól: eszerint tehát míg idehaza a 2014-2020-as ciklus terhére magyar állami önerővel együtt (15%) 5854 milliárd forintot fizettek ki a hatóságok, addig Brüsszelből az Európai Bizottság "csak" mintegy 2616 milliárd forintot utalt át. Bő 3000 milliárd forintos tehát a kifizetési szakadék, igaz az itthoni kifizetésekből a magyar állami önrészt (bő 600 milliárd forint) sosem fogják átutalni, a kiküldött számlaállomány az itthoni projektek megvalósítási sebességétől alapvetően függ és a kiküldött számlák 10%-át az éves programzárásokig eleve visszatartják Brüsszelben.

Az alábbi ábrán tehát azt látjuk, hogy a 9184 milliárdos 7 éves keret mellett a meghirdetett pályázatok összes volumene huzamosabb ideje 10 ezer milliárd forint felett jár, mintegy 13%-os tehát " túlhirdetés" jelenleg. A már elfogadott projektek együttes volumene kissé 9200 milliárd forint feletti, azaz minimálisan már a túlvállalás fázisában jár a magyar intézményrendszer. A kifizetések a 7 éves keret kétharmadánál, a brüsszeli átutalásoké pedig egyharmadánál járnak.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• ginop,
• uniós pályázat,
• uniós kifizetés,
• uniós támogatás,
• eu-pénz