Szorosabban együttműködik az EU-pénzeknél az OLAF és a Legfőbb Ügyészség

Tudniuk kell az embereknek, hogy mi történt a gyanús ügyekben

Ville Itala tavaly augusztus óta látja el az OLAF főigazgatói tisztségét, előtte az Európai Számvevőszék egyik vezetője volt, azt megelőzően pedig az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának egyik vezető tisztségét töltötte be és bemutatkozó látogatásra érkezett Budapestre. Ennek keretében beszédet mondott a Transparency International Magyarország által rendezett, az uniós források felhasználásának ellenőrzéséről és tapasztalatairól szóló konferencián. Ezen egyébként az Európai Bizottság egyik illetékese azt is elárulta, hogy mekkora pénzügyi büntetést vállaltak be a magyar hatóságok az EU-pénzek terén. Erről külön cikkünk:

Ville Itala beszédében többek között az alábbiakat hangsúlyozta:

• Kulcsfontosságú lesz a határon átnyúló korrupció és szervezett bűnözés elleni közdelemben az új Európai Ügyészség szerepe (EPPO), és az OLAF szorosan együtt fog működni vele, de a hatékonyabb együttműködéshez további eszközök kellenek. Az EPPO-hoz egyébként a 27-ből 24 tagállam csatlakozik, Magyarország egyelőre a kimaradók között van.
• Tovább kell erősíteni az együttműködést a tagállamok és az OLAF között, és az OLAF által megfogalmazott igazságügyi ajánlások megfogadásában is jobb együttműködés szükséges még (nem említett tagállamot).
• Elmondása szerint az egyik megoldás az, hogy bővítik az OLAF vizsgálati eszközeinek, mandátumának lehetőségeit, de közben sürgetik azt is, hogy jobban együtt kelljen működniük a tagállami hatóságoknak az OLAF-fal, például az OLAF hozzájuthasson végre a gyanúba keveredett szereplők bankszámla adataihoz, akár a pénzügyi felügyeleti hatóságokon keresztül. Sürgeti, hogy az OLAF javaslatait minden tagállam támogassa, így azok beépülve az EU-jogba hatályossá tudnának válni tagállami szinten is.
• Az uniós költségvetési források hatékony felhasználásához az is szükséges, hogy a hatóságok jobban együttműködjenek a szakmai és civil szervezetekkel, amelyek nyomon követik az EU-források felhasználását, hogy azok ne csalásokon keresztül jussanak magánzsebekbe.
• Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az állampolgároknak joguk van tudni azt, hogy az OLAF ajánlásainak mi lett a sorsa az egyes tagállamokban, ezt nyomon kell követni és közölni kell a nyilvánossággal.
• Teljes együttműködést ígért az információk megosztásában a lezárt vizsgálati eredmények tekintetében és továbbra is kéri azt, hogy a civil szervezetek szoros figyelemmel kísérjék az EU-források felhasználását.

Sok a pénz, de nem hatékony a felhasználása

Az eseményt az egyik ilyen civil szervezet, a Transparency International Magyarország szervezte és ügyvezető igazgatója, Martin József Péter többek között azt mondta: rengeteg az az EU-forrás, amit évente Magyarország átlagosan le tud hívni a közös uniós költségvetésből (átlagosan a GDP mintegy 4%-a, több tízezer projekt valósul meg). Sajnos azonban nem mondható el, hogy Magyarországon takarékosan, az adófizetők érdekeit szem előtt tartva használják fel ezeket a pénzeket.

Emlékeztetett rá, hogy 2014-2018 között a felzárkóztatási támogatások mintegy 4%-át javasolta visszafizettetni az OLAF, ami minden tagállam között messze a legmagasabb volt. Ugyancsak az OLAF éves jelentésére utalva említette, hogy szükség lenne az OLAF ajánlására a magyar hatóságok által megtett vádemelési arány további emelésére, és emlékeztetett rá, hogy 2018-ig 20 olyan ügy volt, amelyeket az OLAF feltárt, de a magyar ügyészség évek óta nem hozott döntést arról, hogy vádat emeljen-e, vagy sem.

Martin József Péter arra is emlékeztetett, hogy a magyar közbeszerzések piacán a verseny továbbra is csak korlátozottan érvényesül és 2019-ben az uniós értékhatár feletti közbeszerzések 42%-ánál csak 1 ajánlattevő volt. Adataik szerint egyre koncentráltabbak a közbeszerzések, amelyeken egyre inkább a kormányhoz közeli üzleti szereplők nyernek.

Visszaidézte egy korábbi vizsgálatukat is, amelynek során azt tapasztalták, hogy átlagosan 25%-os túlárazás zajlik az uniós források felhasználásánál és éppen ennek visszaszorítását célozná például az ún. Integritási Megállapodás is, amely a tagállami hatóságok, a közbeszerzés kiírója és egy civil szervezet háromoldalú együttműködési megállapodását takarja. Magyarországon jelenleg két ilyen projekt vesz részt az IM-ben, az M6-os autópálya Bóly-Ivánvárda közötti szakasza és a Tisza-túri víztározó építése.

A bizalmat is javítja a nagyobb átláthatóság

Az eseményen rövid beszédet tartott Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője is, aki a Transparency International minap nyilvánosságra hozott korrupció érzékelési index eredményeire is emlékeztetett, amely szerint a 100-as skálán a dán 87 pontot, a bolgár helyzet 43-at kapott és Magyarország is a lista végén található.

Emlékeztetett egyúttal az Eurobarometer felmérésére is, amelyben arra is rákérdeztek, hogy az egyes tagállamokban az emberek szerint mennyire elterjedt probléma a korrupció és az emberek 63%-a mondta azt, hogy nagyon jelentős, 30% szerint részben probléma. A válaszokból az is kiderült, hogy uniós átlagban az emberek 30%-a mondta azt, hogy szerinte az EU-pályázatok megnyerésében szerepe van a korrupciónak.

Megállapítása szerint a korrupció rontja a bizalmat, az adott ország versenyképességét, és elcsatornázza a pénzeket. Ezt az EU is felismerte és ezért szorgalmazta az elmúlt években az Európai Ügyészség felállítását, amely 2021-től meg is kezdi a működését. Zupkó azonban hangsúlyozta:

nem elég a hatóságoknak, civil szervezeteknek együttműködnie az EU-pénzek hatékonyabb, átláthatóbb felhasználása érdekében, hanem az egész társadalomnak is így kellene tennie.

Megkötötték a megállapodást

A fentiek után érkezett a hír a Legfőbb Ügyészség oldalán, miszerint Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatóját, Ville Italát; a találkozón a felek a szervezetek közötti együttműködés további elmélyítésében állapodtak meg.

Az MTI összefoglalója szerint a felek ennek érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki. A találkozón megerősítették azt is, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélésekkel kapcsolatban a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják.

A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, a szervezetek jó munkakapcsolatát mutatja például, hogy a magyar ügyészség minden OLAF igazságügyi ajánlásra vagy elrendelte a nyomozást, vagy ha már folyamatban volt az ügyben a nyomozás, akkor a nyomozás keretében értékelték azt - írták.

Kiemelték: a hazai nyomozások eredményességét igazolja, hogy az OLAF 2018-as jelentése szerint a magyar ügyészség a 36 százalékos uniós átlagnál lényegesen többször, az esetek 45 százalékéban emel vádat az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett ügyekben.

Pozitív változás az is, hogy az OLAF igazságügyi ajánlásainak száma az utóbbi években folyamatosan csökkent:

míg 2015-2016-ban tíz-tíz, 2017-ben hat, 2018-ban négy, 2019-ben pedig két ajánlás érkezett

- tették hozzá.

A közlemény szerint az OLAF feladata az európai uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos adminisztratív szabálytalanságok feltárása. A hivatal például igazságügyi ajánlást tehet, ha a közigazgatási vizsgálat megállapításai alapján az OLAF szerint bűncselekményre merülhet fel adat az ügyben. Az igazságügyi ajánlás nyomán az adott tagállam arra jogosult szervei döntik el a nyomozás szükségességét.

Címlapkép és kép forrása: Legfőbb Ügyészség

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.