Ursula von der Leyen példátlan harckészültségbe helyezi az EU-t

Az Európai Unió átfogó védelmi kiadási programot készít elő, amely magában foglalja egy új finanszírozási eszköz bevezetését, a fiskális szabályok lazítását és a banki hitelezés ösztönzését. Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentése szerint a cél az európai stratégiai érdekeket szolgáló képességek, például légvédelem, precíziós csapásmérő eszközök és katonai mesterséges intelligencia fejlesztése – összegezte az uniós végrehajtó testület vezetőjének bejelentését a Politico.

A kezdeményezés közvetlenül kapcsolódik ahhoz az egyre növekvő aggodalomhoz, hogy az Egyesült Államok új elnöke, Donald Trump közeledik Moszkvához és kész elhagyni Ukrajnát, illetve csökkenteni Európa biztonsági támogatását.

Ezért az Európai Bizottság új védelmi finanszírozási mechanizmust javasol, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy célzottabban és hatékonyabban növeljék katonai kiadásaikat. Ursula von der Leyen szerint az EU védelmi kiadásait egy külön erre a célra létrehozott európai eszköz révén kell növelni, amely elsősorban integrált légvédelemre, precíziós csapásmérő fegyverekre, drónokra, rakétákra és a katonai mesterséges intelligencia fejlesztésére összpontosítana. Ez az intézkedés része annak a szélesebb stratégiának, amely az EU védelmi iparának megerősítésére és a fegyvergyártás ösztönzésére irányul.

Az európai vezetők március 2-án Londonban, majd március 6-án Brüsszelben találkoznak, hogy közösen határozzák meg a konkrét lépéseket és finanszírozási forrásokat.

A védelmi prioritások meghatározása már megkezdődött, és az egyes tagállamok eltérő hangsúlyokat fektetnek a fejlesztendő területekre. Franciaország például a légvédelmet, az űrhadviselést és a katonai mesterséges intelligenciát helyezi előtérbe, míg a balti államok és Lengyelország a lőszergyártás fokozását és a keleti határ megerősítését sürgetik. Az Európai Bizottság március 19-én mutatja be a közös európai védelmi politika jövőjéről szóló stratégiáját, amely tartalmazni fogja az együttműködési prioritásokat és a lehetséges finanszírozási megoldásokat.

Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy az új védelmi eszköz finanszírozása közös uniós adósságvállalással történjen-e, vagy inkább a meglévő EU-s források átcsoportosításával és a tagállami befizetések növelésével.

A finanszírozási lehetőségek között szerepel a fiskális szabályok lazítása is, amely lehetővé tenné, hogy a védelmi kiadások ne számítsanak bele az uniós költségvetési hiány- és adósságkorlátokba – erre már a Bizottság javasolta is a vészhelyzeti klauzula alkalmazását.

Von der Leyen azt javasolja, hogy az EU aktiválja az úgynevezett „nemzeti védelmi mentességi klauzulát”, amely lehetővé tenné, hogy a tagállamok jelentős katonai kiadásokat hajtsanak végre anélkül, hogy megsértenék a szigorú költségvetési szabályokat. Németország azt szeretné, ha ez a könnyítés csak azoknak az országoknak lenne elérhető, amelyek védelmi kiadása eléri a GDP 2 százalékát, de ez ellen tiltakozik többek között Olaszország és Spanyolország.

A védelmi ipar finanszírozásának egyik kulcsfontosságú eleme a banki hitelezés ösztönzése, amelybe a Bizottság szerint nagyobb szerepet kell vállalnia az Európai Beruházási Banknak és a magánszektornak is. Az uniós vezetés szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a kontinens megőrizze katonai-technológiai versenyképességét és felkészüljön egy esetleges amerikai biztonsági visszalépésre. Donald Trump második elnöksége alatt nyíltan jelezte, hogy csökkentené az Egyesült Államok NATO-szerepvállalását, és arra ösztönözné az európai országokat, hogy saját forrásaikból finanszírozzák védelmi kiadásaikat. Emiatt egyre nagyobb a nyomás az EU-n, hogy függetlenedjen az amerikai katonai támogatástól és önálló védelmi képességeket fejlesszen ki.

Közben viszont egyre inkább nyitottak az uniós és tagállami vezetők a védelmi kiadások ösztönzésére, mivel a gazdasági kutatások és előrejelzések szerint 0,9-2,5 százalékos GDP-növekedéssel is járhat, ha a hadiipart támogatják.

Ráadásul az uniós versenyképességen is javítana a katonai célú kutatások támogatása, mert ezek sokszor civil termékekhez is felhasználhatók.

A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek az európai védelmi stratégia jövője szempontjából. Március 6-án az EU vezetői nemcsak az új védelmi finanszírozási eszközről döntenek, hanem egy újabb katonai segélycsomagról is Ukrajna számára. Az európai államoknak sürgősen meg kell találniuk a forrásokat a védelmi ipar gyors felfuttatására, különösen annak fényében, hogy Trump politikája kiszámíthatatlanná tette az amerikai támogatást. A mostani döntések hosszú távon meghatározhatják, hogy az EU képes lesz-e önálló katonai hatalommá válni, vagy továbbra is kiszolgáltatott marad az Egyesült Államok és a NATO stratégiai irányváltásainak.

Címlapkép forrása: EU/Christophe Licoppe.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.