Trükközne a Kúria, blokkolhatja az Európai Bizottság a magyar EU-forrásokat

Szabó Dániel

2025. március 25. 10:43

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Miközben Magyarország uniós forrásainak sorsa továbbra is bizonytalan, a Kúria jelenlegi gyakorlata alááshatja a bírói függetlenség megerősítését célzó igazságügyi reformok hitelességét. Varga Zs. András elnök megkerüli a törvényes kinevezési eljárást, ami veszélyeztetheti a 2023-ban felszabadított uniós támogatások további folyósítását. Michael McGrath uniós biztos budapesti tárgyalásain minden fórumon hangsúlyozta a bírói függetlenség jelentőségét, jelezve, hogy a forrásokhoz való hozzáférés ehhez a feltételhez szorosan kötődik.

Back to Europe 2026

Az áprilisi választások után visszakerült az európai térképre Magyarország, a kormány kiemelt célja az uniós források hazahozatala, illetve hosszabb távon az euró bevezetése. Milyen utat kell bejárnia Magyarországnak addig és mekkora lökést adhatnak az uniós pénzek a gazdaságnak? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Portfolio konferenciája, mely szakértőkkel, közgazdászokkal, neves külföldi előadókkal járja körül a témát.

Információ és jelentkezés

A 24.hu cikke szerint Varga Zs. András, a Kúria elnöke megkerüli az uniós pénzek lehívása érdekében elfogadott 2023-as igazságügyi reform egyik kulcselemét: a kollégiumvezetők függetlenségének megerősítését. A törvény értelmében a Kúria bírái titkos szavazással dönthetnének a kollégiumvezetői pályázatokról,

ám a lap szerint Varga nem írt ki ilyeneket, ehelyett saját elnökhelyetteseit bízta meg a feladatokkal.

Bár a törvény lehetővé teszi, hogy az elnökhelyettesek ideiglenesen ellássák e szerepet, a Magyar Helsinki Bizottság szerint ez legfeljebb átmeneti megoldás lehetne. A kollégiumvezetők autonóm szereplők, akik szakmai kontrollt gyakorolnak, míg az elnökhelyettesek a Kúria elnökének igazgatási emberei. A helyzet így aláássa a reform célját: a bírói függetlenség megerősítését.

A 2023-as reformnak köszönhetően Magyarország hozzájutott 12 milliárd eurónyi uniós forráshoz, de a Kúria jelenlegi gyakorlata megkérdőjelezi a feltételek tartós teljesítését.

Varga hivatala a pályáztatás elmaradására azt közölte: „hosszas megfontolás után” döntöttek a törvényes, de kényelmesebb megoldás mellett. A felvetést politikai támadásként értelmezték, de nem részletezték, milyen támadásokra utalnak.

A 24.hu emlékeztet: korábban Varga felmentett egy kúriai tanácselnököt, aki később pert nyert ellene, emellett kritika érte a Kúria számára biztosított kiemelt illetményemelést is. A kollégiumok nemcsak szakmai fórumként, hanem az ügyelosztás és bírói értékelés terén is fontos kontrollszerepet játszanak – épp ezt a kontrollt lehetetleníti el a jelenlegi gyakorlat.

Az ügyben hamar új fejlemények lehetnek, amelyek érinthetik a magyar uniós forrásokat is:

Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa hétfőn Budapesten tárgyalt Bóka János EU-ügyi miniszterrel és Varga Zs. Andrással, a Kúria elnökével, találkozóin pedig minden alkalommal hangsúlyozta a bírói függetlenség fontosságát.

A legfelsőbb bíróság vezetőjével folytatott tanácskozás után az X-en arról írt, hogy:

„Örömmel találkoztam és folytattam eszmecserét Varga Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével a magyar igazságszolgáltatásról, többek között: a bírák függetlenségéről, a véleménynyilvánítás szabadságáról és az uniós jog elsőbbségéről.

I was pleased to meet and exchange with the President of the Supreme Court of Hungary, András Varga, on the Hungarian justice system, including: the independence of judges their freedom of expression & the primacy of EU law. pic.twitter.com/TTVxNF6RS3
— Michael (McGrath) March 24, 2025

A Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel tartott egyeztetése után pedig arról írt, hogy a Kúria ügyelosztási rendjéről, valamint a bírói fizetések kérdéséről is beszéltek. Ezekben az ügyekben a kormány tavaly terjesztett elő egy reformot, amelynek lényege az volt, hogy a bírói fizetéseket csak ennek fejében emelték meg, ha az Országos Bírói Tanács elfogadja azt.

McGrath a látogatása előtt arról beszélt, hogy a jogállamiság intézményei, köztük az igazságszolgáltatás, a civil szervezetek és a média képviselői kulcsszerepet töltenek be a társadalomban. A biztos bírálta a szuverenitásvédelmi törvényt, amelyet több ponton uniós jogsértőnek tart, különösen a Szuverenitásvédelmi Hivatal túlzott jogkörei miatt. A biztos emellett jelezte:

a befagyasztott uniós források teljes felszabadításához Magyarországnak további reformokat kell végrehajtania, különös tekintettel az összeférhetetlenségi szabályok és a korrupcióellenes keretrendszer megerősítésére.

Címlapkép: Michael McGrath. A fotó forrása: EU/Christophe Licoppe.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.