Németország diktálja a tervet a magyar vétójog eltüntetéséhez

A német Bundestag európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, Anton Hofreiter szerint az új modell biztosíthatná, hogy az EU bővülése ne bénuljon meg az egyes kormányok vétói miatt. Hangsúlyozta, hogy

az új tagállamoknak addig kellene lemondaniuk a vétójogról, amíg a szükséges intézményi reformok meg nem valósulnak.

Hozzátette, hogy a nyugat-balkáni országok vezetői – akikkel rendszeres kapcsolatban áll – támogatóan fogadják a javaslatot, mert az reális és végrehajtható kompromisszumot kínálna a jelenlegi patthelyzet feloldására.

A kezdeményezés hátterében az a növekvő elégedetlenség áll, amelyet a hosszú évek óta várakozó tagjelöltek – köztük Montenegró, amely 2012-ben kezdte a csatlakozási tárgyalásokat – tapasztalnak. A montenegrói elnök, Jakov Milatović a Politicónak azt mondta, hogy az EU hitelessége forog kockán, hiszen az utolsó bővítés óta (Horvátország 2013-as csatlakozása) egyetlen új tag sem lépett be, miközben az Egyesült Királyság ki is lépett a közösségből.

Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Taras Kachka szintén „kreatív megoldást” sürgetett, mivel Kijev csatlakozását jelenleg a magyar kormány vétója akadályozza.

Az Európai Bizottság várhatóan a következő hetekben teszi közzé az éves „bővítési csomagot”, amelyben a tagjelöltek előrehaladását értékeli, és a belső reformokra vonatkozó javaslatokat is tartalmaz majd. Brüsszeli források szerint a testület akár úgy is felgyorsíthatná a folyamatot, hogy nem kérne minden egyes tárgyalási szakaszban formális jóváhagyást mind a 27 tagállamtól – ezzel gyakorlatilag megkerülve a magyar vétót.

Az uniós testület emellett egy új intézményi reformtervet is előkészít, amelynek célja, hogy az EU működése rugalmasabb legyen a bővítés után.

Mindezek ellenére a tagállamok egy része – köztük Franciaország, Hollandia és Magyarország – továbbra is ellenzi a vétójog korlátozását, és óvatosan viszonyul az új csatlakozási modellhez. Bár Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2030-ig szeretné Ukrajnát és Moldovát az unió tagjai között látni, a legtöbb kormány belpolitikai okokból nem sietné el a döntést.

A Politico szerint a csütörtöki uniós csúcstalálkozó előzetes zárónyilatkozata még a „bővítés” kifejezést sem tartalmazza – ami jelzi, hogy a folyamat továbbra is az egyik legmegosztóbb kérdés marad az Európai Unió jövőjét illetően.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images