Az Európai Bizottság jogi kiskapukon keresztül készül megkerülni Magyarország esetleges vétóját az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbításában. A cél, hogy a 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon és más kulcsfontosságú intézkedések érvényben maradjanak, még akkor is, ha nincs egyhangú tagállami támogatás. Az alternatív eszköztár részeként tőkekorlátozások, vámok és új energiapolitikai szabályok bevezetése is szóba került.
Több uniós tagállam közös stratégián dolgozik, hogy megakadályozzák Orbán Viktor vétóinak hatástalanító szerepét az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításában – írja a Politico. Az EU-országok közel fele tervez kemény lépéseket tenni a magyar kormány stratégiájának megakadályozására. Az új német kormány egyre határozottabban lépne fel a jogállamiságot sértő tagállamokkal szemben, akár szavazati joguk megvonásával is.
A jövő hétfői uniós külügyi tanácsülésen még biztosan megvétózná a magyar kormány, hogy meghosszabbítsák az orosz magánszemélyek és szervezetek elleni uniós szankciók határidejét, ha azt beterjesztenék szavazásra, aztán majd meglátják, hogy március 10-ig mi történik az amerikai-orosz tárgyalásokon, és az ukrajnai gáztranzit ügyében – ezt jelezte csütörtökön Washingtonból Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt is vázolta, hogy a magyar kormány szintén blokkolná a készülő 20 milliárd eurós ukrajnai mentőcsomagot.
Kaja Kallas első javaslata, amely szankciókat irányzott elő a EU-párti tüntetéseket leverő grúz állami tisztviselőkkel szemben, elbukott a magyar és szlovák kormányok vétói miatt az EU külügyminiszteri találkozóján. Eközben a grúz (hivatalosan georgiai) diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkezők vízummentességének felfüggesztése halad tovább, ami csak minősített többséget igényel.
Brüsszelben egyre több uniós diplomata véli úgy, hogy a legújabb, a befagyasztott orosz állami vagyonelemek fedezetként használásával Ukrajnának adandó kölcsön ügyét Magyarország azért sem támogatja, hogy azzal Donald Trump esetleges elnökségének tegyen egy gesztust. Bár az elméletnek több minden ellent mond, a Republikánus Párt jelöltjének valóban jól jöhet, hogy egyelőre nincs megállapodás a 250 milliárd eurós hitelről.
Az Oroszország ellen bevezetett szankciók, főként a befagyasztott orosz vagyonelemek ügyében egy új tervvel álltak elő Brüsszelben: hosszabb időszakra élesítenék a Moszkvára kivetett korlátozásokat, hogy limitálják a tagállamok, leginkább Magyarország lehetőségét a vétózásra.
Az uniós országoknak nem sikerült megállapodniuk a venezuelai választások vitatott eredményét bíráló közös nyilatkozatról, miután Magyarország megvétózta azt – közölte két, a megbeszéléseket ismerő tisztviselő a Politicóval. Németország ezért saját szankciókat fontolgat a dél-amerikai ország rezsimjével szemben.
A lefoglalt orosz vagyonokkal kapcsolatos uniós szankciók félévenkénti meghosszabbításának periódusát 18-36 hónapra kinyújtaná az Európai Bizottság, vagy időhatározó nélkülivé tenné a lefoglalást, és így biztosítaná, hogy az EU-ban blokkolt orosz vagyonokra fizetett évenkénti kamat tartós fedezet legyen az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag mögött. Mindkét friss bizottsági javaslat azt célozza, hogy a magyar kormány ne tudjon félévente vétófenyegetéssel élni az Ukrajnának szánt nagypolitikai támogatási törekvések mellett, és tartós fedezet legyen a hitelek mögött, így megnyugtassák az Egyesült Államokat is.
Az európai kormányok azt vizsgálják, hogyan lehetne megvédeni az uniós határozatokat attól, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre gyakrabban éljen vétójogával, mivel Magyarország július 1-jén átveszi a soros elnökséget. Magyarország rekordszámú, konszenzusos kül- és biztonságpolitikai kérdést blokkolt vagy késleltetett az elmúlt években. Most több jogi kiskaput kihasználva semlegesítenek a magyar vétókat – írja a Financial Times.
Az Európai Unió jogi megoldást dolgozott ki annak érdekében, hogy negligálja Magyarország vétóját az orosz befagyasztott vagyonból származó nyereség felhasználása ellen, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajna számára – írja a Financial Times. Ez a lépés szabaddá teheti az utat a G7-ek számára, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtsanak Kijevnek és ne kelljen megvárni az EU konszenzusos döntését.
Újabb ország, Ausztria kormánya is folytatná Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, miután a belga külügyminiszter a hétvégén már belengette a jogi atombombaként emlegetett procedúra továbbléptetését. A végső soron a magyar tanácsi szavazati, vagyis vétójog felfüggesztésével fenyegető eszköz elfogadásához teljes egyetértésre lenne szükség, ami valószínűtlen, de jelzi, hogy szűkül a magyar kormány mozgástere.
A külügyminiszterek és a védelmi miniszterek a héten találkoznak, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtandó további katonai segélyek kérdését. Magas rangú tisztviselők azonban attól tartanak, hogy nem tudnak majd újabb csomagot nyújtani, mivel az Európai Békekeret (EPF) legutóbbi feltöltési kísérletét a magyar kormány blokkolta – értesült a Politico.
Magyarország fenntartásait fejezte ki, és megvétózta az Európai Unió orosz gázszektorral szembeni szankciók bevezetésére vonatkozó új javaslatát noha korábban a magyar kormány azt mondta, mivel az LNG-re kivetendő korlátozások nem érintik Magyarországot, nincsenek ellenvetései az ügyben.
Magyarország és Szlovákia vétója miatt késik az egységes uniós állásfoglalás a grúziai külföldi ügynök törvény ellen. Az EU-csatlakozásra váró országban heves tiltakozásokat váltott ki a jogszabály, amelyhez hasonló Vlagyimir Putyin Oroszországában, valamint itthon és a szomszédos államban is hatályos.
Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (Centre for European Political Studies, CEPS) új menetrendet javasolt az EU bővítésére, amelynek célja, hogy a kontinens előtt álló geopolitikai, irányítási és politikai kihívásokra megoldást kínáljon. Az Európai Bizottság elé terjesztett terv az államszövetség újabb jelentős keleti bővítését terelné új mederbe, hogy Ukrajna csatlakozása mellett az elhalt, főleg balkáni országokkal folytatott tárgyalásokat is kimozdítsák tetszhalott állapotukból. Az intézményi reform részeként a Magyarország kapcsán gyakran előkerülő vétójogot is elvennék.
Franciaország és más nagy uniós gazdaságok nemrégiben indított, az integráció elmélyítésére és az európai széttagolt tőkepiacok felügyeletének központosítására irányuló törekvése több mint egy tucat kisebb uniós állam határozott ellenállásába ütközött. A tőkepiaci unió (CMU) néven ismert reformjavaslat célja, hogy segítsen finanszírozni Európa hatalmas, évente több százmilliárd eurós beruházási igényét a védelem és a zöld átállás terén.
Magyarországon is meglátszódott.
500-600 egy gombóc fagyi.
A rossz szabályozás, az állam túlzott szerepvállallása, az innovációs tévutak is a lajstromban.
Most nyújtották be a törvényjavaslatot.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
