Így nyír ki minket a cigi

• A magyar lakosság dohányzása miatt fellépő kiadások évente meghaladják a 440 milliárd forintot.
• A felnőtt magyar férfiak 32,3 százaléka, a nők 23,5 százaléka dohányzik napi rendszerességgel. Ez az arány jelentősen meghaladja a nyugat-európai átlagot.
• Hazánkban évente 20.500 ember hal meg a dohányzás következtében.
• A passzív dohányzás 2.500-3.000 halálesetet okoz évente.
• A dohányzás a teljes halálozás egyhatodáért felelős.
• A dohányfüst 4.000 káros komponenst, és több mint 40 különféle rákkeltő anyagot tartalmaz.
• 11.600 ember hal meg tüdőrákban évente, ezzel a legutolsó helyen állunk a fejlett világban. A tüdőrák kialakulásáért 85-90 százalékban a dohányzás felel.
• A dohányfogyasztás emelkedése exponenciálisan növeli a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásának valószínűségét.
• A dohányosok gyakrabban betegszenek meg, átlagosan 2,7 nappal többet vannak távol betegség miatt a munkahelyükről. Ennek következtében hazánkban kb. 100 milliárd forint jövedelemveszteség keletkezik éves szinten.
• A dohányosok a cigarettaszünetek miatt naponta 50-60 perccel kevesebbet dolgoznak.
• Évente 6 milliárd forint táppénzt fizet ki az egészségbiztosító a dohányosoknak.
• A munkáltatókra jelentős teher hárul, mivel a táppénz 1/4-ének finanszírozásán túl fizetniük kell a betegszabadság alatti juttatásokat is.

A legújabb adólépések A kormány és kormánypártok részéről látható az a tendencia, hogy a dohánytermékek adóterheit próbálják növelni. Szatmáry Kristóf volt NGM-államtitkár, jelenleg fideszes parlamenti képviselő a múlt héten terjesztette be törvényjavaslatát a dohányipart sújtó különadóról. Ezt a sávos, árbevétel alapú "rendkívüli egészségügyi hozzájárulást" a dohánygyártóknak és nagykereskedőknek 2015-ben kell befizetniük a költségvetésbe. A kormánypárti képviselő azzal érvel: "Magyarországon a dohányzás továbbra is döntő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, illetve a halálozási okok között is kiemelt helyen szerepel". "Több tanulmány is kimutatta, hogy a magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója negatív". Meglátása szerint indokolt a dohánycégek személyes felelősségvállalása a dohányzás okozta károk viselésében. A törvényjavaslat érdekessége azonban, hogy a dohányzás káros hatásainak viselésével magyarázza a bevezetést, de közben egyszeri befizetést ír elő 2015-ben (mintha a gazdasági és egészségügyi következmények egy év után megszűnnének), valamint érdekesség, hogy a nemzeti dohányboltok nem tartoznának a törvény hatálya alá. Ezen kívül Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter épp hétfőn terjesztette be a nemzeti trafiktörvény 2.0-ról szóló törvényjavaslatot, ami tartalmazza a dohánytermékek jövedéki adójának emelését. Ennek értelmében: 1. A cigaretta esetében 15 700 forint per ezer darabra emelkedik a jelenlegi 12 500 forint per ezer darabról és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százalékra változik 31%-ról, de legalább 28 000 forint lesz ezer darabonként a jelenlegi 24 920 forintról. 2. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka lesz az adó mértéke, vagyis nem változik első körben, majd a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 000 forint lesz ezer darabonként. 3. A finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint lesz kilogrammonként, a kiskereskedelmi ár százalékában jelenleg érvényben lévő 52%-os arány és a legalább 12 460 forintos kilogrammonkénti adómérték kikerülne. 4. Az egyéb fogyasztási dohányra szintén 14 000 forint lesz kilogrammonként. Jelenleg itt a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 12 460 forint kilogrammonkénti adómérték van érvényben.