Ma is veszélyes lehet a tüdőgyulladás

Portfolio

2014. december 19. 08:18

A téli náthás, influenzás időszakban számítani lehet arra, hogy a félig-meddig kikúrált vírusfertőzés szövődményeként bakteriális tüdőgyulladás, más néven pneumónia alakul ki. Ha baktérium a kórokozó, ellene az antibiotikum terápia hatásos lehet, de tüdőgyulladást más mikroorganizmus is okozhat, és általában ma is súlyos betegségnek számít.

Portfolio Private Health Forum 2025

A magyar egészségügy legfontosabb és legégetőbb kérdéseit tárgyaljuk ki a magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forumon szeptember 30-án. Most érdemes regisztrálni a nagyszabású és sok újdonságot felvonultató szakmai eseményre!

Információ és jelentkezés

A tüdőgyulladás sokféle tünettel jellemezhető, és nem mindig könnyű felismerni. Hasonlíthat a megfázásra vagy az influenzára, kísérheti köhögés, mellkasi fájdalom, légszomj és láz, de ez akár el is maradhat. Okozhatja bakteriális, vírusos, gombás fertőzés, ritkábban parazita vagy egyéb belélegzett ártalom miatt alakul ki. A diagnózist igazolhatja a mellkasröntgen, és a kórokozó kitenyésztése. A súlyosabb pneumóniák kórházi kezelést igényelnek.

"A magyar statisztikák szerint kevés, valójában a tapasztalatok és az OEP statisztikák szerint is számottevő a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás, a szepszis (véráramfertőzés) előfordulása" - állítja Ludwig Endre professzor, infektológus, a fertőző betegségek szakorvosa. "Az adatok azt mutatják, hogy a tüdőgyulladás magas a 2 év alatti gyerekek körében, utána jelentősen csökken, majd 40-50 év között újra emelkedik, és 60-70 éves korban ismét magas arányt ér el. Míg 40-50 éves korban a halálozás 10 százalék, a 60-70 éves korcsoportban már 30 százalékos" - tette hozzá.

Kórokozók

Fontos tudni, hogy hamis az a nézet, miszerint minden tüdőgyulladást antibiotikummal meg lehet gyógyítani. Bizonyos típusú tüdőgyulladások 50-60 éve ugyanúgy viselkednek, és különösebb beavatkozást nem igényelnek, így a mycoplasma, chlamydia okozta fertőzések viszonylag enyhe lefolyásúak, jól gyógyulnak. A másik oldalon áll a súlyos bakteriális tüdőgyulladás, a Streptococcus pneumonae, más néven pneumococcus, amelyben a betegek bizonyos százaléka akkor is meghal, ha megfelelően kezelik. Az úgynevezett "kórházi" tüdőgyulladásban lehet más kórokozó is, de az "otthoni", a mindennapi élet megszokott körülményei között szerzett fertőzésekben a pneumococcus a leggyakoribb.

Figyelem! A pneumococcus elleni védőoltás a leggyakoribb kórokozó ellen, de nem az összes lehetséges tüdőgyulladás ellen nyújt védelmet. A pneumococcus elleni vakcina felnőtteknek és időseknek is ajánlott, az influenza elleni oltással egy időben, különböző karba beadható.

Kockázatok

Vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyek a tüdőgyulladás gyakoriságát, illetve súlyosságát növelhetik. Egyrészt az életkorral nő a kockázat, mivel csökken az immunrendszer működése. Másrészt különféle alapbetegségek fokozhatják a hajlamot a pneumococcus fertőzésre (infekcióra), például a vérképzőszervi daganatos betegségek, a léphiányos állapot, a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegség, különösen, ha hörghuruttal társul, a máj-, illetve vesebetegség, vagy ha valaki immunrendszeri betegsége miatt tartós szteroid kezelésre szorul.

Védőoltások

2008-tól oltják a gyermekeket pneumococcus ellen, ami a gyakori bakteriális tüdőgyulladás mellett a középfülgyulladás (otitis) és agyhártyagyulladás (meningitis) ellen is védelmet ad.

"A Streptococcus pneumonae csak az emberben él, leggyakrabban a kisgyermekekben található és nagy veszélyt jelenthet a nagymamákra és a nagypapákra" - figyelmeztet Ludwig professzor. "Ezért nagyon fontos a gyerekpopuláció oltása, mert védi a gyereket és a környezetében élőket is, megakadályozza, hogy a torkában megtelepedjenek ezek a kórokozók, amelyek másokra veszélyt jelenthetnek" - teszi hozzá.

Hazánk a középmezőnyben A tüdőgyulladás évente körülbelül 450 millió embert érint - ami a világ összlakosságának 7 százalékát jelenti - és mintegy 4 millió halálos áldozata van. Az antibiotikumos kezelések és védőoltások bevezetésével a 20. században általában megnőtt a túlélés esélye. A fejlődő országokban azonban, valamint a nagyon idősek, a nagyon fiatalok és a krónikus betegek esetében a tüdőgyulladás továbbra is az egyik fő halálozási ok. Európai Uniós összehasonlításban Magyarország a középmezőnybe tartozik: a hazai népesség körében a halálozások 11 százalékában légzőrendszeri betegségeket jelölnek meg okként.

Megfogadná a szakorvos tanácsát? Akkor itt megtalálja a választ!