Válás: a családi céget is bedöntheti, ha nem készül rá előre

A KSH adatai szerint ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon 2015 óta emelkedő tendenciát mutat, hosszú idő után újra 4 fölé ment. 2016-ban ez már 5,3, 2017 első 11 hónapjában pedig ezer lakosra 5,4 házasságkötés jutott. Válásra 2016-ban 19,6 ezer alkalommal került sor, vagyis ezer lakosra jutott 2. A válások évenkénti száma az ezredfordulót követő évtizedben 24-25 ezer körül alakult, amelyben az ezt követő években határozott csökkenés következett be, 2014-ben - ötven év után először - 20 ezer alatt maradt a számuk, és egy kis ingadozás után, 2016-ben is ez alatt maradt.

A családi céget nem könnyű felezni

Azonban mit sem segít a kedvező statisztika azon, akinek nemcsak magánvagyonának fele, de családi vállalkozása megy rá a válásra. Ugyanis a házassági életközösség alatt megkezdett vállalkozói tevékenységből származó jövedelmek közös vagyonnak minősülnek.

Egy cég vagyona nem tartozik a házassági közös vagyon körébe, legfeljebb a cég részesedése kapcsán döntendő el, hogy az a közös vagy a külön vagyon körébe tartozik. A céges részesedések közös vagyonba tartozása esetén annak megosztása ugyanakkor számos kérdést felvethet. A megosztást a bíróság lehetőség szerint a házastársak egyező nyilatkozata alapján dönti el, amennyiben nincs a válás során megegyezés ebben a kérdésben, úgy a közös vagyonból megszerzett társasági részesedés jellemzően azé marad, akinek a nevén az szerepel. Amennyiben ugyanakkor egy Kft-t közös vagyonból alapított az egyik házastárs, úgy annak megosztása és részben a házastársnak adása is szóba jöhet, amennyiben a részesedésnek megfelelő vagyoni kompenzáció - tehát elsődlegesen a részesedés értékének megváltása - más módon, a célszerűség, arányosság és méltányosság elveit figyelembe véve - nem kiadható

- mondta a Portfolio-nak Szűcs Bálint, az RSM Legal vezető ügyvédje.A szakember hozzátette, hogy ugyanakkor a társasági részesedések esetén az érintett társaságra vonatkozó szabályok is befolyásolják, hogy a nem tag házastárs szerezhet-e egyáltalán részesedést a vagyonmegosztással. Így a részesedés megváltását másképpen kell megoldani például akkor, ha a társaság tagjai a társasági szerződés rendelkezései alapján nem járulnak hozzá az új tag belépéséhez, vagy ha a társasági szerződés eleve kizárja azt a lehetőséget, hogy vagyonmegosztás révén a házastárs részesedést szerezzen a cégben. Lényeges kiemelni, hogy amennyiben ilyen korlátozások fennállnak, úgy azok egy házassági szerződés megléte esetén is alkalmazandók lesznek, így kellő körültekintést igényel, hogy a házassági szerződésben foglalt megosztási mód a társasággal szemben is érvényesíthető legyen, ne ütközzön a társaságra vonatkozó belső szabályokkal.

A cég értéke korántsem egyértelmű

Céges részesedések esetén az egyik kulcskérdés az érték megállapítása, hiszen a részesedés értéke jellemzően nem azonos a társaság tulajdonában álló vagyon értékének összegével. Társasági részesedés esetén is a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani a házastársat megillető hányadot, illetve annak értékét. Az életközösség megszűnésétől a megosztásig bekövetkező értékváltozást csak akkor kell figyelembe venni, ha az nem valamely házastárs magatartásának eredménye. Egy perben jellemzően hosszas és költséges szakértői bizonyítás alapján dönti el a bíróság az értéket, amely a vagyonmegosztás alapjául szolgál. Elvileg a megosztás körében lehetőség van a részesedés harmadik személy részére történő értékesítését is kérni, amely esetben a befolyó összeget osztják el a házastársak között, azonban ritka az az eset, hogy a részesedést valós értéken sikerül eladni, így ez mindkét fél számára hátrányos lehet.

A házassági vagyonjogi szerződés egy esetleges válás során nagy szolgálatot tesz: a tisztább vagyonjogi helyzetnek köszönhetően a több évig is elhúzódó bírósági eljárás lényegesen lerövidíthető.

Alapvető hatása, hogy a jogszabály által meghatározott közös vagyoni rendszertől eltérő rendszert határoz meg és tisztázza az egyes vagyontárgyak tulajdoni jellegét. Az, hogy az adott szerződés melyik félnek előnyös vagy hátrányos, az adott helyzettől függ. Fontos megjegyezni, hogy a házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, így alapvetően biztosított, hogy a felek megfelelő tájékoztatást kapjanak a jogaikról még a szerződés megkötése előtt. A szerződés pedig csak akkor fejt ki másokra joghatást, ha azt bejegyezték a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy hitelező a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A nyilvántartás csak a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét igazolja közhitelesen, tartalma valamelyik házastárs hozzájárulásával ismerhető meg.

A Magyar Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint tavaly négyből egy házassági vagyonjogi szerződés már kifejezetten azzal a céllal született, hogy megóvják a vagyon egy részét egy esetleges adósság terhétől, és mentesítsék házastársukat, illetve a közös családi vagyont egy új ingatlanhitel, egy vállalkozás vagy egy esetleges jövőbeli károkozás - például orvosi műhiba - felelőssége alól. A MOKK adatai szerint a 2017-et megelőző két évben megkétszereződött a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY) bejegyzett szerződések száma, mára mintegy évi ezer új bejegyzés kerül be a nyilvántartásba.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését az Erste támogatta.

• Címkék:
• erste,
• Vallalatok,
• válás,
• generációváltás,
• házassági vagyonjogi szerződés