A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Főbb különbségek és tisztázó módosítások
A törvényi szintű szabályozás alapvetően tisztázó célt szolgált, ugyanakkor néhány érdemi változást is hozott a korábbi kormányrendelethez képest.
Az egyik legfontosabb, korábban éles vitákat kiváltó rendelkezés, hogy az alkalmazhatóság időbeli hatálya a törvényben 2020. december 31-ig került rögzítésre.
Emellett kifejezetten rendelkezik a törvény arról, hogy nem kell alkalmazni, amennyiben a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet tekintetében létrejött, egyébként bejelentésköteles jogügylet a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet stratégiai társaságnak minősülő magyarországi székhelyű leányvállalata tekintetében eredményezi a tulajdonosi viszony változását. Ezzel tisztázódott az a kérdés, hogy mi a teendő, ha egy külföldön megvalósuló vállalatfelvásárlás eredményezi a kontrollváltást.
További pontosítások, enyhítések és szigorítások
Pozitív változásként értékelhető, hogy alapvetően a törvény általánosította a 350 millió forintos értékhatárt az uniós, svájci, illetve EGT-s többségi részesedésszerzések, illetve és az ezen kívüli külföldi befektetők 10%-ot elérő részesedésszerzése kapcsán.
Emellett egyéb rendelkezésekben is pontosítások történtek, így
- definiálásra került az államérdek fogalma;
- módosult a miniszteri eljárás határideje, fő szabály szerint lerövidült 45-ről 30 napra;
- a bejelentés-köteles stratégiai ágazatok közül kikerült pénzügyi infrastruktúra, valamint
- kikerült az esetkörből a nyilvánosan működő részvénytársaságok köre abban az esetkörben, ha a külföldi befektetők együttes részesedése haladja meg a 25%-ot
Szigorított, azaz kiterjesztette a bejelentési kötelezettség hatókörét a törvény annyiban, hogy már az európai uniós, svájci vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállama állampolgárainak, azaz magánszemélyeknek a tulajdonszerzése is bejelentési kötelezettség körébe került.
A rendelet meghatározta az érintett ágazatok körét, amelyet a törvény kormányrendeleti szabályozásba utal – ez a rendelet is megszületett a törvénnyel egy időben. Az érintett stratégiai jellegű tevékenységeknek kis mértékben változnak –
így kikerült a pénzügyi szektor, azaz a pénzügyi közvetítés, biztosítás, egyéb pénzügyi tevékenység a rendelet hatálya alól (vagyis nincs érvényben a pénzügyi szektorra a bejelentési kötelezettség), és felvételre került a munkaerő-kölcsönzés.
Mi az, ami nem módosult?
A törvény a fenti kivétellel változatlanul definiálja az érintett céltársaságok körét, melyekben a tulajdonszerzés bejelentés-köteles lehet. Az adott társaságnak magyarországi székhelyűnek kell lennie, társasági forma tekintetében a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság vagy nyilvánosan működő részvénytársaság esik a jogszabály hatálya alá.
Lényegében változatlan a bejelentés-köteles jogügyletek köre is, amibe beletartozik a tulajdoni részesedés átruházása, a tőkeemelés, társasági átalakulás, egyesülés, szétválás, átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása, vagy haszonélvezeti jog alapítása részvényen, üzletrészen. Továbbá a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök átruházása, használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen vagyontárgyak biztosítékba adása ugyancsak megalapozza a bejelentési kötelezettséget.
A fenti kiterjesztésen túl nem változott a bejelentésre kötelezettek köre, így az EU-ban, EGT-ben és Svájcban bejegyzett jogi személyek tulajdonszerzése – a magánszemélyekkel fentiek szerint kiegészítve – többségi részesedésszerzés esetén bejelentés-köteles. Emellett már 10%-os, 350 millió forintos befektetési összérték bejelentésköteles a külföldi befektetőként definiált személyek esetén.
Külföldi befektetőnek minősülnek az EU-n, az EGT-n, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, továbbá minden olyan jogi személy vagy szervezet is, amelyben az ilyen külföldi jogi személynek vagy szervezetnek többségi befolyása áll fenn.
Nagyrészt – az együttes részesedésszerzés kapcsán az Nyrt-k kivételén túl – változatlan maradt az a nehezen értelmezhető kiegészítő szabály is, amely szerint a bejelentési kötelezettség fennáll akkor is, ha külföldi befektető 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez, vagy a tulajdonszerzésével a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladja a 25%-ot.
Alapvetően nem változtak az eljárási szabályok és jogkövetkezmények sem. Az eljáró miniszter vizsgálatának eredménye a bejelentés tudomásulvétele, vagy a jogügylet megtiltása lehet. A tiltó döntést a miniszter indokolni köteles, és a döntés megtámadható a Fővárosi Törvényszéken. A cégbíróság előtti változásbejegyzési kérelemhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy az adott társaság stratégiai társaságnak minősül, továbbá csatolni kell a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását.
A bejelentés elmulasztása esetén a miniszter hivatalból folytat le ellenőrzést, amelynek során a jogügyletet tudomásul veheti, vagy megtilthatja. Ezen felül a miniszter bírságot szabhat ki, amely a tranzakció értékének kétszereséig terjedhet, minimumösszege magánszemély esetén 100.000 forint, míg jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a céltársaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át kell meghaladnia.
Fennmaradó bizonytalanságok, értelmezési kérdések
A kormányrendelet kapcsán már számos értelmezési kérdés felmerült, amelyek nagyrészt továbbra is nyitottak maradtak, ezekre várhatóan a jogalkalmazás – első körben a miniszteri, majd a bírósági értelmezések – fog választ adni.
A törvény felvet ugyanakkor új kérdéseket is. Ilyen például, hogy az eredeti rendelet a veszélyhelyzet megszűnésével hatálytalanná vált, a törvényi szabályozás ugyanakkor ettől a naptól, azaz június 18-tól hatályos. Kérdéses lehet, hogy a rendelet hatálya alatt létrejött és bejelentett ügyek melyik szabályozás szerint kerülnek elbírálásra, illetve az is, hogy rendelet hatálya alatt létrejött, de nem bejelentett ügyletekkel mi a teendő, különösen, ha olyan ágazatot érint, amely kapcsán módosultak a rendelkezések.
Továbbra is nyitott kérdés, hogy a felsorolt tevékenységeknek ténylegesen folytatott tevékenységnek kell-e lenniük, vagy, hogy ha valamely tevékenységet kiegészítő jelleggel folytat egy vállalkozás, úgy alkalmazni kell-e rá a törvény szabályait. Szigorú értelmezés mellett minden olyan vállalkozás kapcsán felmerülhet a bejelentési kötelezettség, amelynek a tevékenységi körei között a listában szereplő tevékenység szerepel.
Azt sem lesz könnyű megítélni adott helyzetben, hogy eszköz átruházás esetén vajon az adott eszköz mikor minősül a kérdéses tevékenység folytatásához nélkülözhetetlennek.
Továbbra is nehezen értelmezhető és ellentmondásos a jogszabálynak az a rendelkezése, amely külföldi befektetők kapcsán sávos rendszert határoz meg, így 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedés-szerzésre előírja a bejelentési kötelezettséget értékhatár meghatározása nélkül. Így értelmezhető úgy a szabályozás, hogy például egy 9%-os, de 350 millió forintos befektetési összértéket meghaladó részesedésszerzés nem bejelentés-köteles, míg egy 15%-os szerzés értéktől függetlenül bejelentésre szorul, amely lényegesen és adott esetben indokolatlanul tágíthatja az alkalmazási kört.
Nyitva maradt, hogy cégcsoporton belüli átstrukturálások esetén, amikor a közvetett módon többségi befolyással rendelkező, végső külföldi befektető személye nem változik, alkalmazandó-e a rendelet.
Tranzakciók tervezése
A nagyrészt változatlan szabályozás alapján az mindenképpen rögzíthető, hogy jelentős többlet-terhet eredményezhet a nem csak vállalat-felvásárlások, hanem akár már meglévő tulajdonosok közötti átstrukturálások, illetve eszköz- (ingó vagy ingatlan), üzletág- átruházások, biztosítéki ügyletek esetén is. Emiatt javasolt a folyamatban lévő ügyletek esetén áttekinteni a konkrét tranzakció körülményeit és a szabályozás potenciális hatását az ügylet zárására, és – feltételezve hogy a december 31-es határidő nem módosul – akár a tranzakciók ütemezését is átgondolni.
Szűcs Bálint, partner,
RSM Legal
A szerzőről
Szűcs Bálint ügyvédként és adótanácsadóként aktívan foglalkozik a társas gazdasági vállalkozásokat érintő jogi, adójogi kérdésekkel. A társasági adóra, általános forgalmi adóra, illetékekre vonatkozó kérdéseken túl elsősorban a vállalkozások, vállalatcsoportok jogi és adókockázati átvilágításában, cégstruktúrák megtervezésében és kialakításában, cégeladási és vásárlási tranzakciókban, vagyontervezési kérdésekben nyújt segítséget megbízóink részére. Az olaj- és gázjogi, bányászati speciális kérdések és az energetikai ágazat elismert szakértője. Az RSM Legal | Szűcs & Partnerei Ügyvédi Iroda vezetője.
A vendégszerzőink írásai a szerzők véleményét tükrözik, és azok nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio álláspontjával.
Címlapkép: Szavaz egy képviselő a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 16-án. A képviselők 192 igen szavazattal, egyhangúlag hagyták jóvá az indítványt. Forrás: MTI/Kovács Tamás
