Napenergia: óriási kiaknázatlan potenciált rejtenek a tetők

Major András

2020. augusztus 26. 06:02

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Számos, különféle tevékenységi profilú vállalkozásnak értheti meg napelemes rendszert telepítenie saját villamosenergia-fogyasztása kiváltására, különösen, ha a termelt napenergia jelentős részét azonnal elfogyasztja a vállalkozás. Magyarországon ugyanakkor jelenleg meglehetősen kevés nagyfogyasztó gondolkodik villamosenergia-igénye egy részének vagy egészének több évre történő beszerzésében, de enélkül pénzügyi szempontból nem lehet nekivágni a beruházásnak. Pedig a tetőre építhető naperőművek komoly potenciált rejtenek magukban az ország számára.

A saját villamosenergia-fogyasztás kiváltására nem csupán ipari, de kereskedelmi és logisztikai (raktár-) tulajdonosoknak is érdemes lehet fotovolatikus kapacitást fejleszteni, de a fogyasztás jellege miatt mindenkinek másként éri meg belevágni a beruházásba. A helyzet akkor a legideálisabb, ha a villamos energia piaci árához képest és e mellett a rendszerhasználati díjak (RHD) megtakarítása együttesen már olyan mértékű, hogy egyértelműen megéri a tetőre napelemes rendszert szerelni - fogalmaz Lugos Roland, a napelemes rendszerek tervezésével és kiépítésével, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar Kft. tulajdonos-ügyvezetője a Portfolio-nak. Együttes megtakarításról akkor beszélhetünk, ha a termelt napenergiát minél nagyobb mértékben azonnal el is fogyasztja vállalkozás. Ez logikus módon akkor következhet be, ha a fogyasztó magas és egyenletes áramfelhasználó, tehát „zsinór” fogyasztónak minősül. A nagy ipari fogyasztók, például a nagy autógyárak olyan magas fogyasztással rendelkeznek, hogy gyakorlatilag minden időpillanatban el tudják fogyasztani a tetőiken elvileg megépíthető naperőművek által termelt összes áramot.

A legnagyobb megtakarítás ebben az esetben érhető el, ami azonban a legtöbb nagy kereskedelmi épület esetére is igaz lehet. Egy nagy bevásárlóközpont tetején megépíthető naperőmű ugyanakkor nem képes a kereskedelmi egység hullámzó és éjszakai igényeivel találkozni, ezért a kereskedelmi egységeknél a megtérülés akkor lehet az igazi, ha az időnként keletkező többlet áramot a hálózaton keresztül el lehet adni, természetesen megfelelő áron. A logisztikai üzemek, raktárak hatalmas tetőfelületei, illetve az itt telepíthető napelemes rendszerek jóval nagyobb mennyiségű villamos energiát lehetnek képesek termelni, mint amennyire saját felhasználásuk fedezéséhez szükségük van, ezért itt egyéb megoldásokat érdemes keresni, de a többlet áram értékesítése ez esetben is segíthet.

Mindenképpen előnyös

A befektető tehát a termelés és a fogyasztás egybeesése mértékének függvényében és az adott konstrukciók vizsgálata alapján tud megfelelő hozamot és megtérülést elérni, amennyiben kizárólag pénzügyi oldalról vizsgáljuk a kérdést - mondja Lugos Roland, aki ugyanakkor hangsúlyozza, természetesen fontos szempont az is, hogy ezáltal a vállalkozás munkavállalói és ügyfelei számára is prezentálhatja hosszú távú, környezettudatos elkötelezettségét is.

KÉP_optimum solar — Forrás: Optimum Solar

A legegyszerűbb, ha valaki a saját pénzén, akár bankhitellel kiegészítve valósítja meg a beruházást; amennyiben külső befektető lép be, akkor az idegen ingatlanon való beruházás komoly kockázatot jelent, a feleknek pedig nyilván ebben az esetben is jó, bankképes szerződéses jogi és pénzügyi struktúrát kell kidolgozniuk és elfogadniuk.

A kkv-k esetén komoly katalizátor lehet a kedvező NHP hitel + GINOP vissza nem térítendő támogatás, a napelemek gyorsabb amortizálódása miatti adókedvezmény pedig tovább javítja a feltételeket. A nagyvállalati szegmens pedig az Európai Unió 2050-ig elérendő karbonsemlegességi célja, illetve az ez alapján meghatározott elvárások és iránymutatások miatt minden országban, illetve telephelyen megvizsgálja a lehetőségeket, hiszen az EU-stratégia elemei valamennyi tagállamban be fognak épülni a kötelező érvényű jogszabályokba. A nagyvállalatok általában a legkedvezőbb besugárzási paraméterekkel rendelkező országokban létesítenek ilyen beruházásokat privát PPA (Power Purchase Agreement - hosszú távú energiavásárlási megállapodás), illetve CFD (Contract for Difference - árfolyam-különbözeti szerződés) elszámolási rendszerek, szerződések keretein belül. Ez azt jelenti, hogy a felhasználás és az áramtermelés forrása földrajzilag elválik egymástól, akár országhatárokon átnyúló módon is. Ebben a helyzetben a fogyasztás helyén történő villamosenergia-termelés mindenképpen előnyös, ha lesz erre előírás, ha nem.

A tetőre építhető naperőművekben komoly potenciál rejlik Magyarország számára, a nem használt tetőfelületek hasznosítását és a potenciál kiaknázását pedig az Optimum Solar vezetője szerint egy, a METÁR-tenderen belül létrehozható új kategória tudná igazán elősegíteni.

A társaság tapasztalatai szerint jelenleg még kevés magyarországi nagyfogyasztó gondolkodik villamosenergia-igénye egy részének vagy egészének több évre történő beszerzésében. Enélkül pedig pénzügyi szempontból nem lehet nekivágni a beruházásnak, sem akkor, ha saját maga, sem akkor, ha egy harmadik fél építené meg az erőművet a tetőn. A megvalósításhoz 10-15 éves hosszú távú PPA áramvásárlási szerződések elvállalására van szükség, amelyek a napelemes rendszer kiépítésének költségeit és az ahhoz kapcsolódó befektetői hozamot biztosítják. Ezt ma már nagyon sok nemzetközi cég felismerte és egyre több ilyen hosszú távú – kizárólag megújuló áramon alapuló szerződést kötnek meg. Ezek jellemzően azok a vállalatok, amelyek karbonsemlegességi stratégiát hirdettek, és azt a jövőképük alapvető elemének tartják. A hosszú távú szerződéseket a kiszámíthatóság jegyében jelenérték számításokkal megalapozva kötik meg és így igazolható a hosszú távú elköteleződés is - mondja Lugos Roland.

Lehetnek buktatók

A napelemes rendszer méretezéséhez a kiindulást általában a pillanatnyi fogyasztás és a tető terhelhetősége, illetve árnyékmentes felületének nagysága adja, majd a hálózati engedélyes által kiadott csatlakozási engedély és annak feltételei képezik a következő komoly kérdés tárgyát.

A legfőbb buktatót a tető statikája jelentheti, vagyis az, ha a héjazat a többletterhelést már nem bírná el, noha erre is van megoldás. Probléma lehet az is, ha napelemes termelés túl sok pillanatban nem esik egybe a fogyasztással. Erre csak többszereplős modellek adnak jó megoldást, vagyis a többlet áramot el kell tudni adni, akár a METÁR rendszerben, akár a szabadpiacon. Az áram hosszú távú beszerzésére való hajlandóság hiánya pedig ugyancsak alapvető akadályt jelenthet.

A középfeszültségű hálózatra termelő napelemes erőművek terjedése szintén meggátolhatja a beruházás megvalósulását, hiszen emiatt számos fogyasztó eleshet saját fogyasztásának zöldárammal történő kiváltásától. Azokon a vonalakon, ahol már számos háztetőre telepítettek napelemet és sok KÁT-os vagy METÁR-os erőmű létesült, ott akár már a kisebb, 100-200 kW-os - akár úgynevezett visszwatt védelemmel tervezett - rendszerek csatlakozási kérelmét is elutasíthatják.

Ezért is fontos, hogy a fogyasztók mielőbb lépjenek, hiszen elképzelhető, hogy később már nem feltétlen lesz lehetőségük - véli Lugos Roland, aki szerint ilyen esetekben az intelligens hálótat (Smart Grid), az arra épülő virtuális erőművek (VPP) és a fogyasztók, valamint termelők ilyen keretek közötti együttműködése jelentheti a megoldást.

Azt, hogy a saját fogyasztás pontosan hány százaléka váltható ki napelemes rendszerrel, a saját fogyasztás negyedórás paraméterei, azaz a vállalkozás működési rendje határozza meg, mert a napelem az esetleges nyári leállás alatt és hétvégén is termel, amikor a cég fogyasztása jóval kisebb. A nagyfogyasztók esetében inkább a felhasználható árnyékmentes tetőfelület nagysága jelentheti a korlátot, mert sok esetben egyéb berendezések vannak elhelyezve a tetőn.

Címlapkép: Andrew Aitchison