A Stradamus zöld pénzügyi megoldásokat kínál, a cég partnere, az AegisLegal Ügyvédi Iroda pedig, (melynek Simon Stella az egyik alapítója) tőkepiaci tanácsadással foglalkozik. Hol van a közös metszet, miért lépett együttműködésre a két cég?
Simon Stella: Az AegisLegal Ügyvédi Irodánál tőzsdei bevezetéseken dolgozunk, az ügyfeleink nagy része a kkv szektorból, a középvállalkozások közül kerül ki. Visszatérő igény volt ezeknél a cégeknél, hogy olyan zöld finanszírozási megoldásokat kerestek, amelyeket mi nem tudtunk nyújtani, hiszen jogászok vagyunk. De hiszünk abban, hogy az ügyfelek szeretik, ha egy tanácsadói irodában megkapják azokat a szolgáltatásokat, amire egy adott projekthez szükségük van. Amikor hallottuk, hogy Áron pont ilyen, zöld pénzügyi megoldásokkal foglalkozó céget indít, megkerestük, hogy érdekelné-e őket egy partneri kapcsolat, majd számos egyeztetés után kirajzolódott egy hosszú távú együttműködés lehetősége.
Boros Áron: A zöld finanszírozási megoldások mellett fontos hozzátenni, hogy amíg az AegisLegal a tranzakciós tanácsadás jogi oldalával, addig a Stradamus az üzleti oldalával foglalkozik, így a tőkepiaci tanácsadásban is együtt tudunk működni. Ezt kiegészíti egy olyan portfólió – kereskedelmi banki hitelezés, állami támogatás, uniós forrásszerzés az adott projekthez –, amivel egy teljes megoldási mixet tudunk az ügyfeleknek kínálni. Tevékenységünknek a zöld megoldások a gerince, de ezt alapvetően finanszírozási és tranzakciós oldalról nézzük.
Melyek azok a zöld megoldások, amiket a vállalatok most keresnek, milyen előnyökkel járnak ezek számukra?
B. Á.: Alapvetően refinanszírozásra számítunk, olyan meglévő hiteleket váltunk ki, keresünk rájuk jobb alternatívát, amelyek olyan karakterisztikával bírnak, hogy zöldíthetők. Ennek az az egyszerű oka, hogy így a cégek pénzügyi előnyhöz jutnak. Egyik oldalról ki tudják emelni a fenntartható működést, ami fontos stratégiai, de kommunikációs szempontból is, másrészt pénzügyileg is megtérülő, hiszen
a nemzeti bankos tőkekövetelmény-programmal a bankoknál keletkezik egy addicionális marzs, amit az ügyféllel meg tudnak osztani, ezért normál esetben egy zöldhitel olcsóbb tud lenni, mint egy normál hitel.
S. S.: A korábban sokat hangoztatott zöld kötvények is alapvetően ide sorolhatók, de a jelenlegi hozamkörnyezetben a kötvénykibocsátás nem életszerű, hiszen nincs támogatva az MNB-s kötvényprogrammal, ahogy eddig.
Bőven 10 százalék feletti hozamoknál új kibocsátások elvétve akadnak. Inkább az említett refinanszírozási megoldások azok, amiket most keresnek a cégek.
Ha gyakorlati oldalról vizsgáljuk, akkor hogyan kell elképzelni egy ilyen zöld refinanszírozási megoldást, milyen értékhatártól érdemes ebbe belevágnia egy vállalatnak?
B. Á.: Az, hogy valami zöld vagy nem zöld, azt egy standard alapján egy International Capital Market Association nevű szervezet határozta meg, ennek a standardnak kell tudni felállítani egy keretrendszerét. Ezt úgy hívják, hogy finanszírozási keretrendszer. Mi tanácsadóként abban állunk az ügyfél rendelkezésére, hogy ezt a keretrendszert kialakítsuk, és a végén egy harmadik féllel minősíttessük. Ez a minősítés lesz az, aminek fejében lényegében a Magyar Nemzeti Bank tőkekedvezményt ad a folyósító kereskedelmi banknak, ha zöldhitelt ad, vagyis kevesebb tőkét kell az ügylet alá képeznie, ebből keletkezik az a hozamelőnye, amit meg fog tudni osztani a hitelt felvevő vállalkozással. Hogy milyen összegnél éri ez meg, az nagyban függ a kamatkörnyezettől, de most nagyjából
azzal számolunk, hogy 3 milliárd forintos zöldállomány fölött már biztos, hogy megéri az ügyfélnek pénzügyileg is, hogy zöldítse az állományt,
1-3 milliárd közötti állománynál van az, ahol az ügylet bonyolultsága dönti el, vagyis a tranzakciós költségek versus az a nyereség, ami ebből keletkezik, hogy megéri-e belevágnia az adott vállalkozásnak.
Egy másik fontos fókusza a két tanácsadói cég együttműködésének a kkv-k tőzsdei bevezetések támogatása, elősegítése. Ehhez kapcsolódóan, a Stradamus a napokban szerezte meg a BÉT-től a kijelölt tanácsadói, úgynevezett NOMAD státuszt. Mit jelent ez pontosan, mi a jelentősége a kijelölt tanácsadói státusznak?
S. S.: A BÉT felismerte, hogy azok a cégek, amelyek a tőzsdére készülnek, nem tudják pontosan, hogy ez mivel jár, milyen előírásoknak kell megfelelniük. A kijelölt tanácsadónak az a feladata, hogy mentorálja ezeket a cégeket, kezdve azzal, hogy megtervezi a tranzakciót a tulajdonosokkal, jogi támogatást, pénzügyi tanácsadást nyújt, és előfordul, hogy szükség van az üzleti terv megújításra, a rövid és hosszú távú stratégiai tervek átgondolására. A kijelölt tanácsadó abban segít, hogy a vállalatvezetők minél gyorsabban és minél hatékonyabban el tudják érni a tőzsdei céljaikat. Emellett számos egyéb igényt is ki tudunk szolgálni: adótervezést, családi vagyontervezést is nyújtunk a cégvezetőknek. Sokaknál vannak kiskorú gyerekek, felmerül a bizalmi vagyonkezelés lehetősége, sőt, nagyon gyakori, hogy a tőzsdére készülő cégek tulajdonosai a bevezetés előtt bizalmi vagyonkezelési struktúrát állítanak fel. Összefoglalva, az AegisLegal a tőzsdei bevezetés teljes jogi folyamatát, tranzakciós jogi tanácsadást, munkavállalói ösztönző rendszerek kialakítását végzi, a Stradamus a finanszírozási oldalról támogatja az ügyfeleket, közösen pedig, mint akkreditált kijelölt tanácsadók a társaságok Xtend piacra történő bevezetését segítjük.
B. Á.: Stella a feladatokat, a lehetőségeket sorolta fel, de azt is fontos látni, hogy ebben nagyon kevés tanácsadónak vagy jogi irodának van tapasztalata. A tőzsde nem szeretné, ha azon buknának el tőzsdei bevezetések, hogy rossz úton vezetik azokat a cégeket, amelyek szeretnének a tőzsdére lépni, hiszen ez egyébként is egy rögös út, ezért akkreditálja ezeket a tanácsadókat. Sőt, azoknak a cégeknek, amelyek belépni készülnek a szabályozott piacot megelőző lépcsőfokra, az Xtend piacra, kötelezően igénybe kell venniük egy kijelölt tanácsadó szolgáltatásait. Ez egy fajta minőségbiztosítás a BÉT részéről.
Hogyan látjátok most az Xtend piacot, mennyire befolyásolja a romló piaci környezet a vállalatokat abban, hogy véghez vigyék tőzsdére lépési terveiket, vagy hogy egyáltalán a tőzsdében gondolkodjanak?
B. Á.: Egyszerű a képlet, itt is a kereslet és a kínálat a meghatározó: a kereslet valószínűleg nagyon meg fog nőni, mert a normál pénzhez jutási lehetőségek beszűkülnek. Ahogy a banki finanszírozási lehetőségek feltételei romlanak, úgy nő a tőkepiaci megoldások népszerűsége. Ha a kínálati oldalról nézzük, ott pedig a befektetők magasabb hozamokat várnak el, ami viszont szűkítheti a piacot.
Valószínűleg sokkal több cég akar majd tőzsdére lépni, a kérdés az, hogy befektetői oldalról mekkora érdeklődés lesz ezekre a papírokra.
Azt gondolom, hogy nekünk sokkal több feladatunk lesz, valószínűleg több lesz a tranzakció, mint tavaly, de akkora nem lesz, mint amekkora a keresleti oldalon jelentkezik. Hiszen nem mindenki fogja tudni teljesíteni azokat a pénzügyi feltételeket, amelyek a befektetők fantáziáját felkeltik.
S. S.: Arra számítok, hogy sokan Q3-Q4-ben fognak a tőzsdén megjelenni, és az ügyfeleinkből kiindulva többen a technikai bevezetést választják. Az a céljuk, hogy kereskedjenek a részvényekkel, és ha már megszokták azt, hogy milyen az élet a tőzsdén, akkor vesznek egy újabb nagy levegőt, és felkészülnek a részvények értékesítésére. Megbíznak egy befektetési szolgáltatót, elindulnak egy roadshow-n, és megpróbálnak komolyabb tőkét bevonni. Ezért arra számítok, hogy jövő év első felében lesz több tőkeemelés.
B. Á.: A tőzsdére lépéshez azért egy jó sztori is kell. Az önmagában nem elég, ha a cégvezető a teljesítmény alapján azt gondolja, hogy a cége erre megérett, de ez nincs alátámasztva. Információs dokumentumot vagy kibocsátási tájékoztatót kell készíteni, amiben nem lehet valótlanságokat állítani, ha jó is a gondolat, azt is jól össze kell tenni, és utána olyan befektetői körhöz kell eljutni, aki érdeklődik ez iránt. Ehhez szükséges a tanácsadó, hogy a végén a cég eljusson a tervezett tőkebevonásig.
A cikk megjelenését az AegisLegal támogatta.
