Egyre több vállalkozás használja a Széchenyi Kártya megoldásait

Az elektrifikáció megállíthatatlanul fog emelkedni a következő években: a kormányzati cél, hogy azt az energiaigényt, ami a gazdaság és a társadalom számára szükséges lesz, ki kell tudni elégíteni - hangsúlyozta nyitóelőadásában Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára.

Elmondta: a kormány számításai szerint az elmúlt negyedévek makrogazdasági adatai mellett is gazdasági növekedéssel számolhatunk a 2023-as évre. A gazdaság erősödéséhez, az infláció csökkenéséhez hozzájárul az, hogy a tőzsdei energiaárak elérték a háború előtti szintet. Az infláció letörésének kiemelt jelentősége van abban, hogy a költségvetés terhei csökkenjenek, így további lépések szükségesek – a hónap végéig dönt a kormány az élelmiszer-árstopok jövőjéről – tette hozzá az államtitkár, aki úgy látja, hogy az energiacsapdából kikerültünk, azonban a magas kamatok továbbra is „nyomás alatt tartják” Magyarországot. Ezért is fontos, hogy a lakossági megtakarítások reálértéküket megőrizzék, és minél inkább az állampapírok irányába mozogjanak.

Az állami hitelprogramok jelenleg kulcsfontosságúak a recesszió elkerüléséhez: a Széchényi Kártya Program és a Baross Gábor Hitelprogram – ez utóbbi folytatásáról hamarosan döntés születhet. A közvetlen külföldi tőkebefektetés tekintetében áthelyeződik a hangsúly a bevonzásról a hatékony felhasználás irányába.

Lóga Máté beszámolt arról is, hogy hamarosan a KAVOSZ és az IFKA között új megállapodás fog születni: a cél a vállalkozásfejlesztési ökoszisztéma továbbfejlesztése és a meglévő vállalkozásfejlesztési tudás integrációja.

Percenként 30 millió forint hitelt helyeznek ki a Széchenyi Kártya Program keretében: a fix, alacsony kamat, amit a Széchenyi Kártya Program kínál valós alternatíva a vállalkozások számára, az állami kamattámogatott hitelek lehetőséget nyújtanak a fejlesztésekhez, munkahelyek megtartásához. Nemzetstratégiai szempontból kiemelt terület a kkv-szektor, mert a foglalkoztatás 75 százalékát, a GDP-nek pedig 55 százalékát adja, a Széchenyi Kártya Program célja, hogy hosszú távon maradjon a vállalkozások számára az 5 százalékos kamat: ez a kiszámíthatóság segítséget nyújt például a kezdő vállalkozóknak is – mondta előadásában Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a bankoknál jelenleg 22,5% az átlagos folyószámlahitel-kamat és 24% az átlagos beruházásihitel-kamat.

A vezérigazgató beszélt arról is, hogy folyamatosan bővítik a KAVOSZ kapacitásait, több termék már digitálisan is igényelhető. A kártyák szektorálisan is elérhetők – agrárium, turizmus -, sőt, az energiaátállásban is segítséget nyújtanak. Az ország több száz Széchenyi Kártya irodájában olyan szakemberek dolgoznak, akik első kézből ismerik a vállalkozók helyzetét, nem véletlen, hogy a vállalkozók folyamatosan fordulnak hozzájuk. Krisán László hangsúlyozta, hogy minden helyzetben másra van szüksége a cégeknek, ami nemcsak a makrogazdasági környezettől függ, de a vállalkozás mértétől is: más igényei vannak egy induló és a generációváltással küzdő cégnek. A jövő kihívásai között említette az ESG-szempontok érvényesítését is a működésben.

Bedécs Péter, az MBH Bank retail régióvezetője beszámolt annak az országos, reprezentatív kutatásnak az eredményeiről, amit a mikro- és kisvállalkozások kihívásairól készítettek. A legnagyobb kihívásokat az energiaárak és alapanyagárak növekedése jelenti a magyar vállalkozások számára, de jelentős munkát generálnak a számlázással és a szerződéskötéssel kapcsolatos teendők is. A vállalatok 61 százalékának jelentősen, 32 százalékának kismértékben nehezíti meg a működését az infláció. 43 százalékuk a jelenlegi, 29 százalékuk pedig a több ügyfélnek magasabb áron való értékesítésben látja a megoldást az infláció okozta nehézségekre. A megkérdezett vállalkozások 65 százaléka csak kismértékű megtakarítással rendelkezik, 12%-uk azonban gyakorlatilag nem rendelkezik tartalékkal.

A retail régióvezető elmondta, hogy az MBH Bank - többek között - a vállalat mérethez igazodó termékajánlatokkal és digitális megoldásokkal, például számlázóprogrammal tudja segíteni a vállalkozásokat, de az ingadozó forgalomhoz alkalmazkodó termékcsaládot és alacsony bankolási költségeket is kínál.

Dászkál János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) vezető projektmenedzsere előadásában elmondta, hogy az Európai Unió számára kiemelt cél a KKV-szektor támogatása. Ez azt jelenti, hogy vannak kiírások, amikor a szektor szereplői kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak, illetve vannak kifejezetten a kis-és középvállalatoknak meghirdetett felhívások. 2021 és 2027 között 377 milliárd eurót költ az EU az úgynevezett új prioritásokra, mely összeg döntő része továbbra is pályázható.

A pályázatokon bárki indulhat, hiszen alapvetően a projekt minősége a fontos és nem a pályázó személye: nagyvállalatok, kis- és középvállalatok, növekedési fázisba ért startup cégek, illetve egyetemek, kutatóintézetek vagy nonprofit szervezetek egyaránt sikerrel jelentkezhetnek ezekre a forrásokra.

Szabados Richárd, az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója előadásában arról beszélt, hogy az EU-ban a 2014-2020-as programozási időszakban összesen 85 milliárd euró támogatást kaptak a KKV-k, Magyarországon összesen 5,5 milliárd eurót - ennek legnagyobb része (2,8 milliárd euró) az általános termelőberuházások támogatása volt. Az IFKA vállalkozásfejlesztési programjai közül az egyik legjelentősebb a Magyar Multi Program, amelynek célja a kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások partnerségen alapuló támogatása termelékenységük és hozzáadott értékük jelentős növelése érdekében. A programban 2019-2022 között 67 milliárd forint összesített támogatást helyeztek ki, összesen 140 milliárd forint projektértékre.

Az ügyvezető igazgató felhívta a vállalkozók figyelmét a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programra, amelynek célja a feldolgozóipari és turisztikai szektorban működő vállalkozások számára támogatás nyújtása az energiaköltségeik (villamos energia-, földgáz-, illetve távhőköltségek) finanszírozásához, illetve opcionálisan energiahatékonysági beruházáshoz kapcsolódó önerőt kiegészítő támogatás biztosítása: itt a a támogatási kérelem benyújtásának határideje energiaköltség támogatására június 30-a.

Sütő Zsolt, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgató helyettese előadásában beszámolt arról, hogy a Garantiqa 30 éves működése alatt közel  600 ezer szerződés és 12 ezer milliárd forint összegű hitel mögé vállalt kezességet. A Zrt. feladata a KKV-k versenyképességének és hitelhez jutásának javítása a kezességvállaláson keresztül: a számok azt mutatják, hogy minden harmadik KKV hitele mögött áll a kezességük. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a támogatott hitelhez kapcsolódó kezességek aránya, és a portfólió több mint 65 százaléka kapcsolódik a Széchenyi Kártya Programhoz.

Sütő Zsolt kitért arra is, hogy kidolgoztak egy direkt ügyfélportált, ahol a vállalkozások ellenőrizhetik saját garanciaképességüket. Minden vállalkozás letölthet magának egy három hónapig érvényes garancia ígérvényt, amely gyorsítja a hitelfelvételi folyamatot bármelyik finanszírozó pénzintézetnél.

Nagy Julianna, a KPMG ESG és fenntarthatósági szolgáltatások szenior menedzsere szerint már a legkisebb cégeknek is érdemes gondolkozni azon, hogy a vállalkozás számára mit jelenthet a fenntarthatóság. A Környezet, Társadalom és Vállalatirányítás egy olyan keretrendszer, ami a nem pénzügyi teljesítménymutatók széles skáláját öleli fel, és segítségével a vállalatok fenntarthatóságának, valamint a vállalat termékeinek és üzleti gyakorlatának a környezetre és a társadalomra gyakorolt ​​hatása mérhetővé válik.

Fontos szempont egy vállalat ESG értékelése során, hogy annak nem csak a környezetére és társadalomra gyakorolt hatása válik ily módon mérhetővé, hanem ezek vállalatokra gyakorolt hatásai isMinél hamarabb érdemes tehát átgondolni, hogy hogyan kezdjük el az ESG-szempontokat beépíteni a vállalati működésbe.

A rendezvény záró panelbeszélgetésén Kaszás Anikó, a Solvelectric Technologies Kft. ügyvezetője, Kránitz József, a Reverto-Global Kft. ügyvezetője, Mogyorósi Tamás, az Alap Európa Kft. ügyvezető igazgatója és Petis László, az IL-PE Kft. cégvezetője osztották meg tapasztalataikat.

A cégvezetők beszámoltak arról, hogy komoly kihívást jelent működésükben az energiaárak nehezen kiszámítható, hektikus mozgása, valamint az, hogy jelentősen megdrágultak a bankoktól érkező finanszírozási lehetőségek. Ugyanakkor folyamatosan keresik azokat a finanszírozási forrásokat, amelyek segíthetnek vállalkozásaik fejlesztésében, piacszerzésben: ehhez is használják a Széchenyi Hitelprogram megoldásait.

Címlapkép és fotók: Portfolio