A fenntarthatóság már nemcsak marketing, hanem a vállalatok versenyképességének záloga

"Európa egyik vezető logisztikai vállalataként hatalmas környezeti lábnyomot hagyunk magunk után, a 320 ezer tonnát is meghaladja a cégcsoport karbonlábnyoma. Az elmúlt évek fejlesztései nélkül viszont 400 ezer tonna fölött lennénk." - mondta el Tóth Szabolcs.

Hogyan hozzuk létre a zöld ellátási láncot?

• alternatív hajtásláncú flottával, az euro 6-os flottánk a piaci átlagnál 20 százalékkal alacsonyabb kibocsátású
• vasúttal kombinált fuvarozási szolgáltatásokkal,
• hidrogén üzemanyagú, üzemanyagcellás logisztikai operációkat tervezünk indítani, ami 2026-ban már elérhető lesz
• környezetbarát raktártechnológiákkal, például okos LED világítási rendszerek alkalmazásával az épületeinken

Üzenetek az elmúlt évek tapasztalataiból

• A fenntarthatóság nem marketingérték, hanem vállalatunk versenyképességének záloga, aki nem lép időben, veszélyezteti a cége fennmaradását.

• Fontos, hogy fókuszáljunk azokra a területekre, ahol a legnagyobb hatást tudjuk elérni a környezeti lábnyomunk csökkentésében. Egy jó CO2 térkép a tevékenységeinkről iránytűként szolgálhat.
• Ne felejtsünk el invesztálni az új technológiákba, ezek implementálása, a folyamatok kialakítása időigényes feladat, soha nincs elég korán elkezdeni.
• Az új technológiák alkalmazása mellett fejlesszük a hagyományos technológiáinkat is, sokszor az átmeneti CO2 lábnyom csökkentési potenciál itt a nagyobb.
• Ne csak egy technológiára alapozzunk – ki tudja, melyik lesz a hosszútávon sikeres irány, és minden régi/új technológiának meg lehet találni a szerepét a portfóliónkban.
• Egyedül nem megy – az ellátási lánc szereplőinek, vevőktől, infrastruktúrafejlesztőkön és logisztikai vállalatokon keresztül a technológiai gyártókig, tudományos műhelyektől a jogszabályalkotókig a szoros együttműködése elengedhetetlen a sikerhez.

Galéria37 képSustainable World 2023

Elektromos közlekedés a jövő városában

A  Jövő Mobilitása Szövetséget 20 vállalat alapította 3 évvel ezelőtt, a cél, hogy a különböző vállalatok jó gyakorlatait becsatornázza oktatási, pályázati irányokba - mondta el Pukler Gábor.

A teljes hazai gépkocsiállomány 19 százalékkal bővült 5,5 év alatt, elérve a 4,73 millió egységet, aminek legnagyobb része fosszilis üzemanyaggal működik.

Bár az elektromos járművek száma is ugrásszerűen növekszik, a javuló trend mostanában megtörni látszik, főként a megemelkedett árak miatt.

A zöld rendszámos járművek 40 százaléka Budapesten fut, 60 százaléka vidéken. Egy elektromos autó akkujából 7 db plug in autót fel lehet építeni és ma már ezeknek is egyre nagyobb a hatótávja, különösen városokban versenyképes, a közlekedők 90 százaléka napi 70 km-nél többet nem megy, vagyis a hatótáv nagy átlagban nem jelent problémát. A töltők száma is növekszik, ma már ez sem okoz gondot.

Zöld-e az elektromos autó?

Zöldebb, mint a hagyományos autó, az akkumulátor több mint 98 százaléka újrahasznosítható és az otthoni töltéssel az üzemeltetési költség még ma is 1,5 literes átlagfogyasztásnak felel meg.

A közösségi közlekedés jövője

• környezettudatos
• gyorsabb és olcsóbb, mint az egyéni közlekedés
• felhasználóbarát
• széleskörű

Kulcsszavak

A kötött pálya előnyben, földalatti közlekedés fontossága, elővárosi és városi közlekedés összekötése, az utolsó kilométer fontossága, a mikromobilitás a közösségi közlekedés szerves részévé válik. Az autótulajdonlás háttérbe szorulása, a sharing alapú megoldások gyors terjedése a mikromobilitásban is:

• hagyományos és elektromos kerékpár, elektromos roller, 10-15 km-ig,
• elektromos motorok, robogók 50-60 km-ig
• autómegosztás akár 30 napra

Az eszköztár rendelkezésre áll, a használati szokásoknak kell még kialakulnia, például a mikromobilitási eszközök elterjedésének támogatása edukáció által, (KRESZ oktatás már általános iskolában is). Fontos tehát a szabályozás és a támogatás, de legalább ilyen fontos kérdés a finanszírozás és az energia.

Fotók és címlapkép forrása: Bácsi Róbert László / Portfolio