Hiába a kereslet bezuhanása, az építőiparban továbbra is égető a munkaerőhiány

A tavalyi évben a hazai építőipar jellemzően a korábbi években kötött szerződéseit teljesítette, összehasonlító árakon mintegy 1-2%-kal kisebb a teljesítmény a megelőző évvel összemérve, igaz a teljesítménycsökkenés mögött nagy a szóródás. A lakásépítések területén a legnagyobb a visszaesés, növekvő piaci lehetőséget a logisztikai létesítmények és az ipari gyárépítések biztosítottak, de összességében

2024 év végére a tervezők rendelésállománya 50%-ra csökkent,

egyes létesítménycsoportoknál (pl. víziközmű, csatornahálózatok) ennél is erőteljesebben. A kivitelező vállalkozások újonnan kötött szerződésállományának volumene a múlt év végén összességében 40%-kal volt kisebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Ennek megfelelően 2023 utolsó negyedévétől az építőiparban tartósan foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma is csökkent, és egyre több vállalkozásnál jelent meg a részidős foglalkoztatás, ennek következtében pedig a segéd- és betanított fizikai állomány létszámának redukálása. A szakmunkás- és mérnöki állományt ugyanakkor a vállalkozások igyekeznek megtartani.

A megrendelések visszaesése bizonyos mértékig jót tett a munkaerőpiacnak, megállította a szakemberállomány felhígulását és csökkent a fluktuáció is, mert a munkavállalók is bizonytalanabbak a munkaváltást illetően, most mindenki a stabilitásra törekszik

– mondta a Portfolio-nak Papp Gábor, a Stratos Magasépítő Zrt. vezérigazgatója, aki azt is hozzátette, hogy az állományi létszám sok cégnél csökkent, elküldték az állandó szerződéssel rendelkező dolgozókat és a részmunkaidős vagy alkalmi foglalkoztatásra álltak át, tehát projekt alapon bíznak meg mérnöki állományt vagy alvállalkozót. Ez jellemzően munkaerő-közvetítőkön keresztül valósul meg, ami ugyanakkor nem segíti a stabilitást, mert szezonális mozgások vannak. 

Papp szerint a szakmunkásoknál viszont folyamatos a kereslet, és a minőségi munkaerő hiánya még mindig nagyon jelentős. „A szakmunkás munkaerő állomány évről évre csökken, amelynek oka a kiöregedés: a korábbi generáció, amely ebben a közegben szocializálódott szép lassan nyugdíjba vonul, miközben nincs utánpótlás, mert a fiatalok már nem fizikai munkásként képzelik el a jövőjüket” – mondta. A mérnöki állomány stabilabb, őket viszont egyre nehezebb motiválni: magasabb fizetési sávban helyezkednek el, ami mellett a szakmai fejlődés lehetőségét is keresik, ezért egyre nehezebb őket megtartani.

A kivándorlás jelentős probléma, aminek a fő iránya továbbra is Németország, ahol – fizikai munka esetében – a bérkülönbség akár háromszoros is lehet. Ahhoz, hogy a probléma enyhüljön a Stratos vezérigazgatója szerint stabil, korrekt munkakörülményekre és projekt alapú bónuszrendszere lenne szükség, ami motiválja az egyént a folyamatos magas teljesítményre és lehetőséget biztosít a szakmai fejlődésre is, akár technológiai fejlesztésekkel megtámogatva. „Az építőiparban évek óta beszélünk a digitalizációról, de azt látom, hogy még mindig jóval elmaradottabb a szektor más területekhez képest.”

Drónok, BIM szemlélet és mesterséges intelligencia – bevált technológiák, mégsem használják

Ahogy az építőanyagok terén is számos zöldebb megoldás látott már napvilágot a vasbetonnál, mégsem terjedtek el széles körben, ahogy a technológia innovációk alkalmazása is csak nagyon lassan szivárog be a hétköznapokba, pedig lenne létjogosultságuk: „Léteznek olyan drónos felmérések, amelyek a geodéziában például nagyon leegyszerűsítik a munkát. Itt régebben jellemzően egy geodéta kivonult a helyszínre, végigmérte az eszközeivel a területet, amely aztán kiadott egy ponthálót, de ez napokba, egy nagyobb létesítménynél hetekbe is kerülhetett. Ezzel szemben egy drónnal egy kéthektáros területet be tud repülni néhány perc alatt és kiad egy kellő sűrűségű pontfelhőt” – említett egy konkrét példát a vezérigazgató.

Bár egy ilyen megoldás gazdaságilag sokkal rentábilisabb, sok cégnél visszatartó erő, hogy ki kéne hozzá képezni a munkavállalókat is, akik viszont nem biztos, hogy egy év múlva is alkalmazottak lesznek, ráadásul ezzel a felelősség is házon belülre kerülne, ha történik valami, nem lehet a külsős szakértőre mutogatni.

Papp szerint a BIM szemléletről is régóta esik szó, és egyre inkább kezd elterjedni a modell használata a tervezésnél, ugyanakkor a kivitelezésben kevésbé alkalmazzák, pedig az ütközésvizsgálatoknál, az előkészítésben, a helyszíni megvalósításban sokat tud egyszerűsíteni. Hasonlóképpen tudná növelni a hatékonyságot a mesterséges intelligencia alkalmazása például a koncepciók megalkotásában. „Nem kéne 5 fajta terv verziót manuálisan elkészíteni, hanem még az előkészítési, tervezési fázisban meg lehetne vizsgálni számos verziót, ezzel megkönnyítve és felgyorsítva a döntési mechanizmust” – mondta a Stratos vezérigazgatója, aki kiemelte, hogy az MI-t most is alkalmazzák a cégnél belsőépítészeti látványtervek létrehozásában.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy egyelőre megvannak a technológia alkalmazásának a korlátai is, hiszen azok a „hallucinációk” – például 5-nél több ujjú emberek kerülnek a látványtervbe – amelyek viszonylag könnyen kiszűrhetőek egy kép esetében, már jóval nagyobb problémát okoznak például egy statikai tervben, ahol ezeknek a torz adatoknak a megtalálása és javítás aránytalanul nagy kapacitást igényelne.

Papp szerint összességében azt érdemes látni, hogy ezek a technológiai fejlesztések hosszú távon mindenképpen csökkentik az emberi munkaerőhiányt, de ehhez egy új típusú digitális tudásra is szükség van, ami újabb képzési kihívásokat jelent.

Nem azok a szakemberek, akikhez az építőipar hozzászokott

2015-ben még unikálisnak számított, hogy például egy ukrán csapat is dolgozott egy építkezésen, ma már azonban senki nem kapja fel a fejét, ha idegen szót hall a terepen: a Stratos tapasztalatai szerint a külföldi dolgozók száma eléri a kétszámjegyű százalékos arányt az építőiparban. Legtöbbjük újabban a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Kínából és Törökországból való, de nagy létszámban vannak Szerbiából, Ukrajnából és Romániából is.

„A munkaerő-kölcsönzőkön keresztül egyre több szakágban vannak jelen ázsiai munkavállalók, akik nem azok a szakemberek, akikhez az építőipar hozzászokott. Nagy létszámmal jönnek, nagyon hatékonyan dolgoznak, a minőségi szabványokat még épphogy betartják, de munkavédelmi szempontból már súlyos aggályok merülnek fel” – mondta a vezérigazgató, aki szerint ráadásul a keleti bérek jóval elmaradnak még a mostani magyar vagy régiós átlagtól is, ami elkerülhetetlenül bérfeszültséget generál.

Márpedig ahol egyre több a vendégmunkás, ott a magyar munkás bérigényeire egyre kevésbé nyitott a piac, ha ugyanazt a feladatot olcsóbban ellátja a külföldi. Ráadásul a délkelet-ázsiai vendégmunkások például nagyobb a tűrőképessége és a terhelhetősége is, ami szintén feszültségek kialakulásához vezethet. Papp szerint erre ugyanakkor nem a kizárás, hanem az együttműködés elősegítése, közös betanítás, kulturális érzékenyítés és magyar munkások megtartását célzó bónuszrendszerek kialakítása lehet megoldás.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a vendégmunkások stabilan pótolták a hiányzó segéd és betanított munkaerőt, erre a vezérigazgató egy textilgyártó cég példáját említette, ahol az öt alkalmazott varrónő közül kettő vietnámi vendégmunkás.

A két külföldi az első hónapban a korábbi teljes termelési volumen 70%-át állította elő, a másodikban már a 90%-át, a harmadikban a 130%-át. Nagyon szorgalmasan dolgoznak, nem tartanak indokolatlan szüneteket, nem beszélgetnek, betartják az ebédidőt, teljesen más a munkakultúrából jöttek

– mondta Papp, és hozzátette, hogy ez végül azt eredményezte, hogy motiváltak lettek a magyar dolgozók is, hogy megtartsák a munkájukat, így jelentősen nőtt a termelékenység.

Ugyanakkor ez csak akkor működik jól a betanított munkakörökben, ha stabilan kialakulnak a munkakörülmények, azonban ennek éppen ellenkezője történik: „Az uniós szabályozás lehetővé teszi, hogy a vendégmunkások 183 napig járulékmentesen dolgozzanak, ezért bevett gyakorlattá vált a munkaerő-kölcsönzőknél, hogy rotálják ezeket a külföldi munkavállalókat. Ez jogilag kockázatos, és vitatható gyakorlat, mivel a munkaerő-kölcsönző cégek így próbálják elkerülni a külföldi TB-, és SZJA adófizetési kötelezettségeket. Ráadásul így nagyon nehéz kiszámíthatóan teljesíteni, ha fél évig gombát szed valaki, majd fél évre kőművesnek áll” – tette hozzá a vezérigazgató.

A textilipari példából kiindulva tehát tud a magyar munkavállalókra pozitív hatást gyakorolni a külföldiek jelenléte, motiváltabbak lesznek, nem kényelmesednek el, illetve önmagában a hazai kapacitás nyilvánvalóan kevés, tehát csak vendégmunkásokkal lehet fenntartani a nagyobb kivitelezések ütemét, ráadásul csökkentik az árnövekedési nyomást a kivitelezési láncban. Ugyanakkor Papp szerint hosszú távon nem lehet kizárólag rájuk építeni, a magyar szakmai utánpótlást is fejleszteni kell, különben a know-how és a minőség fokozatosan csökkenhet.

A cikk megjelenését a Stratos Magasépítő Zrt. támogatta.

Címlapkép forrása: Pixide