Vajon jó irányba tart a mesterséges intelligencia?

A beszélgetés egyik kulcspontja a „varázstalanodás”: a vállalatok egyre kevésbé várnak csodát az AI-tól, inkább stratégiai szinten építik be a működésükbe – miközben józanul szembesülnek a korlátokkal. Friss kutatások szerint a nagyvállalati GenAI‑pilotok zöme elakad, és bár a technológia sok területen már kézzelfogható értéket hoz, a siker kulcsa ma a jó integráció, a megfelelő adat- és infrastruktúra‑alapok, valamint az ember a hurokban: a hibák felismerése, a tényellenőrzés és a kontextusértés továbbra is felértékelődik.

A Telekom nézőpontjából az AI a digitális átmenet gerincévé vált: a „könnyen leválasztható” területeken (például marketingkampányok, közösségi jelenlét) már itthon is látványosak az eredmények, de a core folyamatokban – adattisztítás, adatstruktúrák, adatvédelem, infrastruktúra – még akadnak gátak.

A legnagyobb hatékonyságnövekedést a back‑office és ügyfélszolgálati automatizáció ígéri, miközben a nagyvállalati büdzsék jelentős része még mindig sales‑ és marketing‑megoldásokra megy.

Beszélgetésünkben kitérünk arra is, hogy az adaptációs stratégia döntő: a dobozos, vendortól vett rendszerek gyakran gyorsabban hoznak eredményt, de a hosszú távú versenyelőnyhöz elengedhetetlen a belső tudás és a széleskörű készségfejlesztés. A Telekom integrált kínálata – AI, infrastruktúra, IT‑biztonság és konnektivitás egy kézben – és oktatási programjai ezt a „teljes AI‑stacket” teszik életképessé. Ennek látványos demonstrációja a CoMind: a vállalat AI‑alapú digitális asszisztense magyar cégekhez adott be pályázatokat, szemléltetve, hogyan válik az AI gyakorlati munkaeszközzé a mindennapokban.

A műsor harmadik fókusza az emberközpontúság és a szabályozás. Hogyan növelhető az AI‑hozzáférés úgy, hogy közben védjük a felhasználói jogokat, adatokat és mentális jóllétet? A gyártók és implementátorok felelőssége, hogy a hallucinációk minimalizálása, az átláthatóság és a felhasználói kontroll elsődleges legyen – különösen ott, ahol az AI az egyetlen információforrás. Összevetjük az EU, az USA és Kína megközelítését, és arról is szól, Magyarország hol tart: miben erős (tehetségbázis, KKV‑rugalmasság, nyelvi sajátosságok), hol kell felzárkózni, és hogyan kerülhető el a „fekete doboz” érzet. A konklúzió egyértelmű:

az AI nem kiváltja, hanem eszközzel ruházza fel az embert; a következő 2–5 év nyertesei pedig azok a szervezetek lesznek, amelyeknél az AI‑értés a vezetőktől a frontvonalig legalább annyira alap, mint egy idegen nyelv.

Címlapkép: Portfolio

A cikk és a videó megjelenését a Telekom támogatta.