Hiába vannak már virtuális baristák, emberi hozzáértés nélkül nem lesz ugyanolyan a kávé

Idén ünnepli magyarországi jelenlétének 35. évfordulóját az Alois Dallmayr, amely a rendszerváltást követően, a kilencvenes évek elején jelent meg a hazai piacon. A vállalat a 2026-os budapesti SIRHA élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításon külön standdal várta az érdeklődőket, ahol a kávékóstolás mellett a különböző kávégépek és termékek megismerésére is lehetőség nyílt.

A Dallmayr először az italautomatákat működtető üzletágon keresztül vetette meg a lábát Magyarországon, majd fokozatosan erősítette pozícióját a vendéglátóipari szektorban.  

Szabó Zsolt, a Dallmayr magyarországi HoReCa üzletágának igazgatója, az eseményen a Portfolio-nak elmondta, hogy a hozzávetőleg hétmilliárd forintos árbevételű vállalat ma Magyarországon két fő üzletágban van jelen, a Vending and Office és a HoReCa szegmensben, aminek árbevétele közel kétmilliárd forintot tesz ki.

A hazai terjeszkedés egyik legfontosabb mérföldköve az volt, amikor a cég már több mint 20 évvel ezelőtt bekerült a hazai legnagyobb üzemanyag-töltőállomások hálózataiba, aminek köszönhetően a szélesebb közönség is megismerhette a vállalat kávéját és a hozzá kapcsolódó vendéglátóipari szolgáltatásokat. 

Szabó Zsolt szerint bár a magyar kávékultúra nem változott gyökeresen az évtizedek alatt, egyre inkább megjelent a nemzetközi trendek iránti kereslet is. 

A magyar kávéfogyasztási kultúra alapvetően továbbra is presszóalapú, ugyanakkor az elmúlt években jelentősen átalakultak a fogyasztói elvárások. A technológia lényegében változatlan maradt, de a tejes kávéitalok népszerűsége folyamatosan nő, és a fiatalabb generációk egyre inkább a magasabb minőségű, sok esetben százszázalékos arabica kávékat keresik”

– mondta. 

A Dallmayr portfólióját ezekhez a változó igényekhez igazítja, a vállalat németországi központjában öt pörkölőüzem működik, amelyek különböző típusú és kategóriájú kávékat állítanak elő. Az egyes országok piacára mindig az adott fogyasztói preferenciákhoz illeszkedő termékeket vezetik be.

Magyarországon a klasszikus termékek mellett az utóbbi időben specialty és úgynevezett single origin kávék is megjelentek a kínálatban. Ezek lehetővé teszik, hogy a vállalat a belépő kategóriától egészen a prémium szintig kínáljon megoldásokat a vendéglátóhelyek számára.

Digitalizációval és rugalmassággal segítik a vendéglátósokat

A Covid utáni időszak jelentős kihívások elé állította a vendéglátóipart, és a mai napig is rendkívül éles verseny zajlik a fogyasztókért. A Dallmayr ebben a környezetben stabil minőséggel és az egyes vendéglátóhelyek igényeinek pontos feltérképezésével tudja segíteni üzleti partnereit – emelte ki Szabó Zsolt. A termékek kiválasztása mellett az eszközök beszerzésében is segítenek: a géppark biztosítása például többféle konstrukcióban történhet. 

Az egyik leggyakoribb modell az úgynevezett szolgáltatási modell, amelyben a vállalat helyezi ki a berendezéseket, a partnerek által megvásárolt kávémennyiség pedig fedezi a gépkihelyezés költségeit. Ebben a konstrukcióban a vállalat a szervizelést és karbantartást is biztosítja, ugyanakkor lehetőség van a gépek közvetlen megvásárlására is. 

Az elmúlt két-három évben jelentős technológiai fejlesztések történtek a szektorban: a Dallmayr gépparkjának jelentős részét lecserélte és átfogó digitalizációs folyamatot indított el. A modern automata kávégépek többsége ma már internetes hálózati kapcsolattal rendelkezik, így távolról is monitorozható, de a karos gépeket és hozzájuk tartozó őrlőket is összekötötték az internettel, így egy integrált dashboard-rendszeren keresztül komplex adathalmaz áll rendelkezésre.

Az úgynevezett „virtuális barista” funkció lehetővé teszi, hogy a kávézók tulajdonosai akár mobiltelefonról valós időben kövessék a kávékészítés folyamatát és ellenőrizzék az italok minőségét.

Szabó Zsolt hangsúlyozta: a technológia rohamos fejlődése és az automatizáció térnyerése ellenére a személyes vendéglátás élménye továbbra is pótolhatatlan. 

„Az eszpresszó készítése tudományosan és technikailag is lefordítható gépi működésre, azaz egy robot, vagy egy kifejezetten erre a célra gyártott professzionális kávégép képes barista minőségben előállítani egy kiváló minőségű eszpresszót, azonban mihelyt a latte art merül fel igényként, akkor a barista a szépséget és a tökéletességet az intuíciót jeleníti meg a termékben, ami tükrözi az emberi kapcsolat pillanatnyi múló értékét. Ezt egy gép nem tudja emberi módon megjeleníteni – az igazi életérzést mindenképpen egy hozzáértő személy munkája adja meg” – mondta. 

Szűkülő termőterületek, szigorúbb ügyfélelvárások

A tavalyi évben a kávé ára közel 20 százalékot emelkedett, ami három fő tényezőre vezethető vissza. Az egyik az éghajlatváltozás, amely miatt folyamatosan szűkül az Arabica növény termesztésére alkalmas területek köre, a második a tőzsdei ármozgások és a spekuláció hatása, a harmadik pedig a helyi gazdasági környezet és az adóterhek.

Szabó Zsolt elmondta, hogy a Dallmayr ebben a piaci helyzetben is igyekszik stabilitást biztosítani partnerei számára. A cég jelentős beruházásokat hajt végre a zöldkávé-termő régiókban, közvetlen kapcsolatot tart a termelőkkel és jelentős készleteket halmoz fel az árak kiegyensúlyozása érdekében. 

Emellett a fenntarthatóság is a vállalat működésének alapvető része.

Erre azért is szükség van, mert a nagy szállodaláncok és nemzetközi partnerek egyre gyakrabban tanúsítványokkal igazolt fenntarthatósági működést várnak el beszállítóiktól”

– emelte ki Szabó Zsolt. 

Ezért a vállalatnál különösen nagy hangsúlyt fordítanak a kávé útjának végigkövetésére, a pörkölőüzemeik már zöld energiával működnek, és az év végére a teljes portfólió átáll az újrahasznosított csomagolóanyagokra.

A cikk megjelenését az Alois Dallmayr Magyarország támogatta.

Címlapkép forrása: Dallmayr