Az elmúlt napokban a 380-as lélektani szint alá erősödött a forint az euróval szemben, hétfőn több mint háromhónapos csúcson járt a magyar deviza. Ez elsősorban a kedvezőre forduló nemzetközi hangulat és az uniós forrásokról érkező pozitív hírek eredménye, miközben külkereskedelmi mérlegünk többlete és a még mindig relatíve magas magyar kamatszint folyamatosan támogatja a forintot.
Nem módosította az eddigi 7 százalékos alapkamatot a cseh jegybanktanács - közölte Petra Krmelová, a pénzintézet szóvivője csütörtökön Prágában. Az alapkamat tavaly június óta ezen a szinten van.
A várhatóan folytatódó kamatcsökkentés minden jegybanki óvatosság mellett is mérsékli a rövid futamidejű forinteszközök vonzerejét, és az előbbiekben vázolt külső és hazai makrokockázatok mellett az eddig elért egyensúlyjavulás arra lehet elegendő, hogy a forint most látható kamatelőnyét meg nem haladó, de fokozatos és a korábbi évtizedes trendhez visszatérő forintgyengülési pálya váljon a legvalószínűbb forgatókönyvvé 2024-re.
A pozitív reálkamatra szükség van az infláció letöréséhez, ezzel lehet a legtöbbet tenni a növekedés érdekében Magyarországon a mostani változékony és veszélyes világgazdasági környezetben – mondta a Világgazdaságnak Pleschinger Gyula.
Zsinórban a negyedik hónapja emelkedik a spanyol infláció, ami októberben 3,5 százalék volt az előzetes adatok szerint. Ez április óta a legmagasabb, de elmarad a várt 3,8 százalékról – írja a Bloomberg.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist adása. A műsor első részében folytatjuk a CSOK Plusz hatásainak elemzését ezúttal arról volt szó, hogy milyen ingatlanok keresletét hajthatja fel az új lehetőség és mi lesz a lakásárakkal. Vendégünk volt Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője. A második részben az Európai Központi Bank kamatdöntése volt a téma, amellyel hosszú idő után először nem változtattak a kamatlábakon. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban és hat-e ez a magyar monetáris politikára, arról Zsoldos Ákost, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 500 bázisponttal 35 százalékra emelte az irányadó kamatot csütörtökön a török jegybank. A hírre egyelőre nem reagált a líra érdemben.
Az elmúlt két évben egyre kisebb összegre voltak jogosultak a friss lakossági hitelfelvevők, a keresetük ugyanis nem tudott lépést tartani az emelkedő kamatok miatt elszálló törlesztőrészletekkel. A fokozatos kamatcsökkenéseknek és a bankok által önkéntesen vállalt THM-plafonnak köszönhetően úgy tűnik, megérkezett a fordulat: másfél éve nem látott szintre emelkedett a lakossági hitelfelvevők (nominális) hitelezhetősége. Az átlagos és medián keresettel rendelkezőknél vizsgáljuk meg az alábbiakban a maximálisan felvehető összeg alakulását.
A vártnál nagyobb mértékben, 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így 12,25 százalék lesz az irányadó ráta. A döntés hátteréről tartott háttérbeszélgetésen Virág Barnabás elmondta: a dezinflációt 2024-ben is folytatni kell, nem dőlhetünk hátra, ugyanakkor az elmúlt egy hónap hazai adatai lehetővé tették a kamat csökkentését.
75 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, illetve ezzel párhuzamosan a kamatfolyosó két szélét is ugyanennyivel húzták lejjebb – derül ki a jegybank oldalán megjelent határozatból. Hamarosan érkezik majd a hivatalos közlemény az indoklással, illetve háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás alelnök.
Délután három órakor háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki a mai kamatdöntés részleteiről számol be. Különösen izgalmasnak ígérkezik az ülés, hiszen nagy kérdés, hogyan folytatja a jegybank az alapkamat és az irányadó ráta összeolvadása után.
Hétfőn 2007 óta először emelkedett 5 százalék fölé az amerikai tízéves kötvényhozam, ami kulcspillanat lehet a piacon. A befektetők a szeptemberi Fed-ülés után kezdtek erőteljesen kitárazni a kötvényekből, mivel attól tartanak, hogy a jegybank a korábban vártnál tovább tartja magasan a kamatot. Erre tett rá egy lapáttal még az izraeli konfliktus, ami a biztonságosabb befektetések felé tereli a piaci szereplőket.
Szeptemberben - egy újabb 100 bázispontos kamatcsökkentő lépéssel - összeolvasztotta az alapkamatot és az irányadó rátát az MNB Monetáris Tanácsa, most pedig már a folytatásról kell dönteni. Az elmúlt egy hónapban a jegybank nem küldött erős és közvetlen iránymutatást a piacnak,, ezért van egy kis bizonytalanság az elemzők körében, de a nagy többség szerint folytatódik a kamatcsökkentés, csak az eddigi havi 100 bázispontnál kisebb lépéssel.
Több vezető európai pénzpiaci befektető szerint is tévednek a piaci szereplők, amikor azt gondolják, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nem emeli tovább a kamatot – írja a Bloomberg. A kulcs az energiaárak alakulása lehet a következő hónapokban.
Szeptemberben ismét Európa-bajnok inflációnk volt, amihez a régiós szinten is kiemelkedő magyar kamatszint társul. A pozitív reálkamat ellenére a forint sérülékenynek nevezhető, főképp azóta, hogy az MNB belevágott a kamatcsökkentésbe. Mi befolyásolja ennek fényében a forint árfolyamát? Milyen kihívásokkal néz szembe a magyar gazdaság?
Kimagasló kamatokat kínálnak mind lakossági, mind vállalati ügyfelek részére, gyakorlatilag minden futamidőre - mondta a Portfolio-nak Jendrolovics Péter, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese, a Lakossági Divízió vezetője. A szakember szerint a pénzintézet a lakossági betétgyűjtésben és hitelezésben is jobban teljesít a szektor átlagához képest.
A befektetők egyre nagyobb összegben fogadnak az izraeli sékel gyengülésére, ezzel fokozódik a nyomás a jegybankon, hogy tartsa magasan a kamatot a deviza stabilitása érdekében – írja a Financial Times. A másik oldalon ugyanakkor a háború gazdasági költségei miatt a kamatcsökkentés lenne indokolt.
Hét év után először lett pozitív a visszatekintő reálkamat Magyarországon, hiszen a friss 12,2 százalékos szeptemberi inflációs adat már alacsonyabb, mint a 13 százalékos irányadó kamatszint. A fejlemény a következő időszakban támogathatja a forint árfolyamát, azonban továbbra is vannak olyan kockázatok, melyek a magyar deviza komolyabb erősödését fékezhetik.
Továbbra is szigorú monetáris politikát kell folytatniuk a közép- és kelet-európai országoknak, és készen kell állniuk arra, hogy szükség esetén ismét emeljék a kamatlábakat - nyilatkozta Alfred Kammer, az IMF európai igazgatója a Reutersnek. A lengyel és a magyar fogyasztói árindex a legmagasabbak között maradhat Európában, ezért a költségvetési politikának is támogatnia kell szerinte a dezinflációt.
Pont ma egy éve annak, hogy Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy videóban azonnali 500 bázispontos kamatemelést jelentett be. A lépést a forint gyengülésével indokolták, a közelmúltban pedig maga Matolcsy György MNB-elnök is arról beszélt, hogy az árfolyamválság küszöbén volt Magyarország. Azóta a folyó fizetési mérlegünk egyenlege jelentősen javult, a forint is erősödött az extrém magas kamatszint hatására, viszont a gazdaság megszenvedte a helyzetet, hiszen a finanszírozási kondíciók szigorodása jelentősen visszavetette a hitelezést.
Ománban ült össze Amerika egyik legnagyobb ellenségével.
Elindul a Keleti Pajzs.
Arról is beszéltek, mit tehetünk ellene.
Nézzük, mi a helyzet a leggyorsabban változó szakaszon.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
