Matolcsy György is keményen beleszállt a négy fukarba

Portfolio

2020. február 24. 12:51

A múltbeli hallgatólagos alku, a jelenlegi helyzet és a jövőbeli trendek szemszögéből megközelítve is keményen bírálta mai posztjában Matolcsy György jegybankelnök a „nyugati álláspontot”, lényegében a négy fukar tagállamot, amiért a 2021-2027-es uniós költségvetési vitában múlt pénteken befeszültek és ez végül az alku elmaradásához vezetett. Szerinte kimondható, hogy „igazságtalan, ezért az EU jövője szempontjából hibás a mostani uniós költségvetési alkudozásban mutatott nyugati álláspont”.

Matolcsy György 8 pontba szedve vezeti le azt, hogy szerinte miért hibás a nyugati álláspont a múltbeli hallgatólagos alkuk, a jelenlegi gazdasági helyzet és a jövőbeli trendek szemszögéből is az EU közös költségvetése kapcsán. Amint ma mi is megírtuk: az osztrák, dán, holland és svéd vezető kitartott azon álláspontja mellett, hogy az EU közös költségvetésének kötelezettségvállalási plafonja ne legyen a közösség bruttó nemzeti jövedelme 1,03%-ánál magasabb, miközben a kompromisszumos javaslat 1,07% körül lett volna, az Ambiciózus Európa Barátai névre átkeresztelt országcsoport pedig 1,16%-ot kért, hiszen ennyi a britek nélkül számított mostani büdzsé.

Amint rámutattunk: a négy fukarnak mondott tagállam érvelése nehezen védhető és ellentmondásos, mert miközben Európa mellett elkötelezettségüket hangsúlyozzák nagy közös célokkal, aközben a brit kilépés árnyékában jóval kisebb EU-s büdzsét szorgalmaznak.

Éppen ezt és közben az EU-s közös piacból és uniós pályázatokból való masszív nyereségüket kritizálja a négy fukarnak mai posztjában Matolcsy György is. Az utolsó pontjában pedig az alábbiakat is leszögezi:

Az igazi félreértés, valójában dráma az, hogy korunkban az alapvető erőforrások bőségére és nem szűkösségére lehet/kell építeni. Aki a pénzforradalom korában pénzbőség helyett fukar, az nem csupán a fösvénység bűnébe esik, hanem óriásit hibázik.

Végül azzal zárja gondolatait a magyar jegybankelnök, hogy a jogi szaknyelv az igazságtalan elosztáson alapuló szervezetet „societas leoninának”, „oroszlántársaságnak” hívja, nem Európai Uniónak és ezzel utalt a posztja címére is.

Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.