Ebben bezzeg élen járunk: minden negyedik magyar az államnak dolgozik
20% feletti azoknak az adót fizető munkavállalóknak az aránya, akik államtól, állami vállalattól vagy az állami szektortól kapják a fizetésüket. Ez Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában 15% körüli maximum, Ausztriában 11, Németországban meg 8%.
- mondta Lázár János néhány napja. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezekkel az adatokkal kívánt érvelni a bürokráciacsökkentési program mellett, amitől a versenyképesség javulását várja.Első pillantásra meglepőnek tűnhetnek a számok, hiszen az OECD legfrissebb, 2013-as adatai nem egészen ezt a képet mutatják. Igaz ugyan, hogy Magyarország valóban a magas állami foglalkoztatással jellemezhető országok között volt (sőt, az említett 20% helyett 23,9%-os az arány), de a magyar adattól alig marad el az észt, a szlovák és a lengyel érték. Vagyis ezen a listán nemigen látszik a túlfoglalkoztatás a régiós társakhoz képest. Pedig a nemzetközi szervezet szerint a statisztika magába foglalja a klasszikus állami szektort és az állami vállalati kört - pont úgy, ahogyan azt Lázár János mondta.

Megkérdeztük hát a Miniszterelnökséget, hogy milyen számok mutatják a kiugró magyar állami foglalkoztatást, ami bürokrácialeépítő program egyik alapját jelenti. A válasz szerint "az OECD 2015-ben publikált, a Magyar kormányzásról és a kormányzati mutatókról szóló, Government at a Glance: How Hungary Compares c. kiadványában szereplő adatok alapján, Magyarországon a közszférában dolgozók aránya a teljes foglalkoztatottsághoz képest, nagyságrendileg megközelíti a 20 százalékot (pontosan 18,8 százalék). Magyarország szempontjából összehasonlítási alapot képező visegrádi országokban, így például Lengyelország tekintetében ez a mutató 9,7 százalék, Csehországban és Szlovákiában 13-13 százalék körüli. A magyar gazdaság szempontjából nagy jelentőséggel bíró Németország és Ausztria esetében a fenti mutatók 10 százalék körül alakulnak (10,6 és 10,7 százalék)."
Ettől a választól persze kicsit összezavarodhatunk, hiszen
- mind a miniszter által ismertetett adatokhoz,
- mind pedig az OECD legfrissebb számaihoz képest
- más értékeket kaptunk a ME-től - szintén az OECD-re hivatkozva.
Akkor most melyik a helytálló a három közül?
A megoldás a következő: az OECD két adatsora két fontos különbség is van. Az egyik, hogy a Miniszterelnökség válaszában idézett változat a szűkebb állami körre vonatkozik, így nem tartalmazza az állami vállalatok dolgozóit, a másik, hogy (az összehasonlíthatóság érdekében) minden ország esetén 2011-re vonatkoznak. Lázár János adatai elvileg ezeket idézik, de néhány számbeli pontatlanságon kívül hibás volt az a megjelölés, hogy ezek az emberek " az államtól, állami vállalattól vagy az állami szektortól kapják a fizetésüket", hiszen kizárólag a szűken értelmezett állami szektorról van szó.
Vagyis a helyzetet leíró ábra így fest:

- a teljes állami szektorban dolgozók aránya az egész KKE-régióban magasnak számít;
- ezen belül a magyar adat az egyik legnagyobb, ugyanakkor a különbség nem látványos;
- ha azonban az állami vállalatok dolgozóit kivesszük a körből , akkor a szűken vett állami szektor foglalkoztatása valóban kiemelkedő Magyarországon;
- ennek oka, hogy a legtöbb KKE-országban az állami foglalkoztatást a sok állami vállalati alkalmazott emeli meg, a szűkebben vett kormányzati szektorban viszont már lényegesen kevesebben dolgoznak;
- Magyarország e szempontból a nyugati trendbe simul: már kevés az állami cégeknél foglalkoztatott.
- vagyis két szempontból is régiós kakukktojások vagyunk: a kiterjedt bürokrácia és a kevés állami vállalati dolgozó is sajátos jelenség Közép-Európában.
Végezetül érdemes megemlíteni egy tényezőt, ami a képet a ténylegesnél még előnytelenebbé varázsolja. A magyar statisztika szerint a közmunkások állami alkalmazottak, ők pedig számításaink szerint a közszférában dolgozók arányát (a teljes munkaerő-állományhoz viszonyítva) bő két százalékponttal emeli. A közmunka azonban sokkal inkább tekinthető egyfajta munkanélküli ellátásnak, mintsem az állami feladatok ellátásához szükséges foglalkoztatásnak.
Alapos ütést vitt be Trump a világ egyik legnagyobb országának: jön az 50 százalékos vám!
Brazília részben a Bolsonaro volt elnök elleni eljárás miatt kapja a büntetést.
Szankciós bombát dobott le az Egyesült Államok Iránra: a legfőbb vezetőig terjedő hálózatot céloztak
A fő célpont az ajatollah vezető tanácsadójának fia.
Jó hírt kaptak a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők
Navracsics Tibor jelentette be.
Alattomos veszély leselkedik az égből az ukrán katonákra, drasztikus megoldáshoz nyúlnak
A hadsereg főparancsnoka jelentette be.
Elképesztő, de igaz: a világ műanyaghulladékának nagy része alig 20 év alatt keletkezett
Szép lassan belefullad a világ.
Drasztikus lépésre kényszerült a Mercedes: leállítja bizonyos elektromos autóinak szállítását az Egyesült Államokba
Átmeneti visszaesésről beszélnek.
Cunamiveszély: jó hírek érkeztek
Így csapott le a kamcsatkai földrengés utáni szökőár a Csendes-óceán térségére.
Kiszáríthatják-e Arizonát a politikai viták?
A vízhiány egyre súlyosbodik, a megoldások pedig egyre ellentmondásosabbak.
Ha nyár, akkor szabadság - mit érdemes tudni a szabadság kiadásának szabályairól?
A nyári időszak a legtöbb munkavállaló számára a pihenés és a szabadság tervezésének időszaka. Azonban a szabadság kiadása nem kizárólag a munkavállaló igényeihez igazodik, hanem jogsza
Forgóeszközhitel - Mennyi pénzt mozgathat meg a GINOP PLUSZ B komponense?
A forgóeszközhitelről már korábban is írtunk, de most megmutatjuk, mit jelent ez országos szinten.
Norvégia útja a karbonsemlegesség felé
Állami és ipari együttműködés a teljes CCS-értéklánc mentén.
Pogi vs. Balásy 2.0 - Vita a piac és a verseny mindenhatóságáról
Pogátsa Zoltán, a Hatalmas arcok és a Pogi podcast műsorvezetője és Balásy Zsolt, a Hold Beat hedge fund menedzsere folytatják a korábban megkezdett vitát a... The post Pogi vs. Balásy 2.0 - Vit
Összeadás, kivonás, rombolás
A mesterséges intelligencia útán egy kis természetes intelligencia. Avagy Összeadás, kivonás, rombolás. Öt bekezdés a számokról címmel friss írásom olvasható az individualista blogon. Kös
Szegény ország, több ima
A szegény országokban többet imádkoznak - akár ez is lehetne az e heti grafikonunk megállapítása. Minél nehezebb az élet, minél kisebb a társadalmi hátszél, annál... The post Szegény orszá
Mennyit költs egyetem alatt?
A napokban Redditen egy apuka segítséget kért, hogy mennyi zsebpénzt adjon az egyetemista gyermekének. Nem olyan régen csináltam arról videót, hogy a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban meglep

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Megúsztuk a legrosszabb forgatókönyvet, de mikor jön a növekedési fordulat?
Friss adatok érkeztek.
Bod Péter Ákos elárulta, miért maradt le a magyar gazdaság
Álom marad az osztrák életszínvonal?
Hatástalanítja a kormány csodafegyverét az árrobbanás?
Milyen áremelkedést bír el az Otthon Start?
