Gazdaság

Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél

Motyovszki Gergő, OGResearch
A magyar jegybank letért az eddig ismert kamatpolitika útjáról, és októbertől mennyiségi korlátokat vezet be az irányadó eszközére. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat eddigi horgonyzó szerepe meggyengül, a rövid piaci kamatok pedig eltávolodhatnak tőle. Innentől kezdve a monetáris politikát az határozza majd meg, hogy a korlátozás mértéke éppen miként viszonyul az adósságkezelő kibocsátási tervéhez. Így pedig a jegybank fű alatt, az alapkamat változtatása nélkül, hajthat végre további lazítást, vagy akár kényes szigorítást is. Mindez rontja a monetáris politikai eszköztár átláthatóságát, sőt a monetáris transzmisszió hatékonyságát is. Nem állja meg a helyét a lépés olyasfajta indoklása, hogy a korlátozástól élénkülni fog a hitelezés. Cikkünkben megpróbáljuk feltárni a valós jegybanki szándékot is, ezért külön foglalkozunk a jegybank pénzügyi eredményével, illetve azzal, hogy tényleg spórol-e Magyarország az "önfinanszírozással".

1 2

Hogyan is csináljuk a monetáris politikát?.

A közvélemény számára apró változtatásnak tűnhet a jegybank legutóbbi bejelentése az irányadó eszköz mennyiségi korlátozásáról, de szakmai szemmel egyáltalán nem az. Ahogy a fejlett piacokon, úgy itthon is kitüntetett szerepet tölt be az irányadó eszköz a monetáris politika működtetésében. A jegybank ezzel az eszközzel próbálja a gazdaság számára releváns kamatokat befolyásolni: a piaci hozamgörbe rövid végére kifejtett hatás a monetáris transzmissziós mechanizmus első, kiemelten fontos lépcsőfoka. Az irányadó kamat hatása ezen keresztül gyűrűzik tovább a hosszabb lejáratú forint kamatokba, illetve így befolyásolja a gazdasági változókat. Ennek az eszköznek a kamatáról döntenek a Monetáris Tanács tagjai, ettől várják, hogy fűtse, vagy éppen hűtse a gazdaságot a jegybanki célok érdekében. Ennek a kamatnak a pályáját próbálják modellezni a jegybankok, hogy az inflációt kordában tartsák, és ezt a pályát próbálják kitalálni a befektetők is. Amikor pedig a nemzetközi intézmények egy feltörekvő országot vizsgálnak, óriási súlyt adnak annak, ha a monetáris politika ezen a területen hatékonyan működik, vagyis ha van az adott országban egy irányadónak nevezhető kamat, ami magához horgonyozza a belföldi rövid kamatszintet. Magyarország olyan feltörekvő ország, ahol ez mindeddig igen jól működött: az MNB kamatdöntései a rövid kamatokat, mint például a BUBOR-t, nagyon hatásosan irányították, illetve irányítják máig. A legutóbbi kamatcsökkentési ciklussal együtt estek a kereskedelmi bankokban elérhető betéti és hitelkamatok, sőt ezzel egyetemben még a hosszú lakáscélú kamatok is, mert a piac hitelesnek és fenntarthatónak gondolta a kamatdöntéseket.

Az irányadó ráta, ami már nem is annyira irányadó

Azt, hogy ez az eszköz hatékonyan befolyásolta eddig a gazdaságban fellelhető kamatokat, többek között az garantálta, hogy az MNB korlátlanul elfogadta a bankok fölös likviditását. Amellett, hogy a kamatfolyosó alján és tetején folyamatosan rendelkezésre állt egy egynapos betét- és hiteleszközzel, az irányadó eszközével horgonyozta a bankközi kamatokat az általa kitűzött szint köré a kamatfolyosón belül. A bejelentett korlátozással ez viszont gyökeresen megváltozhat. A kamatok ilyesfajta horgonyzása a döntés értelmében meggyengülhet, sőt, meg is szűnhet. Az alapkamat irányadó jellegének gyengülése nem ezzel a döntéssel kezdődött, hanem már jóval korábban, az önfinanszírozási program elindításával. A kezdeti lépések is, mint például a kéthetes kötvény három hónapos betétté alakítása, már csökkentették az irányadó eszköz vonzerejét, hiszen a hosszabb lejárat hátrányosabb likviditási szempontból, továbbá a betét nem szolgál úgy fedezetként, mint a kötvény (ez valójában csak az MNB döntése, sok más jegybank elfogadja a betéteket is fedezetként a hitelműveleteinél). Ezen felül kiszorították a külföldieket és a hazai intézményi befektetőket is az eszközből (mivel megszűnt a másodpiaca), majd pedig a mostani döntéssel jönnek a mennyiségi korlátozások, ami a legfontosabb mozzanat. Ezen korlátozások miatt a likviditási sokkok kezeléséhez a bankok kénytelenek lesznek még inkább állampapírokat használni, tehát nem meglepő, hogy már a kezdetekkor is rögtön jelentkeztek a pénzpiaci hatások (idén júliusig még a jegybank kamatcsere tenderei is ráerősítettek a folyamatra). A rövid kamatok, mint például a DKJ-hozamok eltávolodtak az alapkamattól, sőt az alapkamatra vonatkozó várakozások alatt stabilizálódtak.

Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél

Egy szóval az alapkamatnál lejjebb került a rövid hozamgörbe egy fontos szegmense, amit így a jegybank már ekkor is kevésbé fogott szorosan. A mennyiségi korlátozások életbe lépésével ez valószínűleg a bankközi kamatokra is egyre inkább átterjed majd, vagyis a BUBOR is elkezdhet eltávolodni az irányadó rátától. A kamatok csökkenése így tehát korlátozó intézkedésekkel valósulhat meg a jövőben, nem pedig a hagyományos jegybanki eszköztárral, az irányadó ráta fokozatos csökkentésével.

Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél

Az irányadó eszköz mennyiségi korlátozása lényegében azt eredményezi, hogy a meghatározott alapkamat most még inkább elveszti irányadó jellegét. Amikor a bankrendszer arról dönt, hogy hova helyezze a fölös likviditását, akkor például a háromhavi DKJ-t még akkor is el kell fogadnia, ha azzal rosszabbul jár, mint a jegybanki betéttel. Hogy miért? Mert ha nem vesz DKJ-t és kiszorul a csak havonta megrendezésre kerülő jegybanki tenderből, akkor kénytelen lesz a mínusz 0,05 százalékos egynapos jegybanki betétet választani. A likvid eszközök alternatívái még tovább szűkülnek, az irántuk való változatlanul nagy igény pedig alaptendenciájában lefelé nyomhatja a rövid hozamokat, pont ahogy ezt már a kezdeti intézkedések is okozták. Ugyanakkor októbertől a horgonyzó szerepet betöltő jegybanki betét kérdésessé válása miatt a bankközi kamatok igen hektikussá válhatnak.

Az ÁKK veszi át az irányítást?

Az alapkamat körüli 120 bázispontos kamatfolyosón belüli ingadozást lényegében az adósságkezelő irányíthatja majd azáltal, hogy miként rendezi meg a DKJ-aukciókat. Az ÁKK ugyanis elég nagy rugalmasság mellett dönthet arról, hogy mennyit hirdet meg a rövid lejáratú kincstárjegyekből, illetve azt is mérlegelheti, hogy a meghirdetetthez képest mennyit fogad el az ajánlatokból. Ezen döntésével befolyással lehet arra, hogy éppen milyen átlaghozam alakul ki az elsődleges piacon, amit aztán a másodlagos piac is lekövet.

Egyszóval: ha nincs ott a jegybanki betét, mint valós alternatíva, akkor az ÁKK veszi át az irányítást a hozamgörbe rövid végén az által, hogy mennyi papírt bocsát ki. Ha nagyon keveset, akkor a rövid hozam az egynapos jegybanki betéthez fog közelíteni, ha pedig nagyon sokat (például elfogadva a rosszabb ajánlatokat is), akkor az egynapos hitelkamathoz tart majd az irány. Piaci turbulenciák és likviditási sokk esetén pedig ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy éppen hova kerül a hozamgörbe rövid vége.

Ezzel eljutottunk tehát oda, hogy a korlátozó intézkedés homályossá teszi a monetáris politikai irányultságot, legalábbis ezen a 120 bázispontos kamatsávon belül biztosan. Következtetéseink pedig az alapján lehetnek csak, hogy mekkora korlát lép majd életbe, vagy hogy a pénzpiaci kamatok éppen merre tendálnak.

Ebben a felállásban az alapkamat explicit változtatása nélkül is lehetőség van a monetáris kondíciók és a rövid kamatszint befolyásolására, amit az MNB-betét mennyiségi korlátozásának és az ÁKK kibocsátási tervének kölcsönhatása határoz majd meg - gyakorlatilag "fű alatti" monetáris lazítást vagy szigorítást végrehajtva. Így pedig nagyon sok szakmai kérdés merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy mégis milyen formában működik majd a továbbiakban a hazai monetáris politika.

Ez a cikk folytatódik
1 2
Holdblog

Fára a majmok másszanak!

HOLD After Hours. Nyúl helyett pingvinapukák! - az ünnepek lagymatagsága helyett, legyen velünk ideges! Jó szórakozást! 00:45    A Ryanair Alapkezelő 02:55    Rosenbe

Kasza Elliott-tal

Leggett & Platt Inc. - elemzés

Nem értem a LEG mozgását. 2021 közepe óta esik az árfolyama, akkor 59,16 USD volt az ATH, most éppen 19,08-at ér, azaz kicsit kevesebb mint három év alatt harmadolt az árfolyama. Mivel osztalék

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ennyi volt! - Lázár János rendelettel irtja ki a nyerészkedést az építőiparból

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
Benézett 320 alá a forint Nagy Márton szavaira