Tényleg itt az új magyar exodus?
A Nokia Siemens-szel kötött stratégiai megállapodás aláírásakor mondta azt Matolcsy György: a kormány 2020-ig legalább egymillió új munkahelyet szeretne teremteni, valamint visszatérésre kívánja ösztönözni a jelenleg külföldön dolgozó "félmillió kitűnő magyar munkavállalót".
Később a Portfolio.hu kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium bővebben is kifejtette ezt, és ebből megtudtuk: "Matolcsy György nagykövetségektől kapott becsült adatokra hivatkozott. A nagykövetségektől kapott adatok alapján körülbelül 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában (nagyrészt Londonban), mintegy 100 ezer munkavállaló Németországban (jellemzően Berlinben, Bajorországban és Baden-Würtenbergben), körülbelül 50 ezren Ausztriában és 50 ezren az unió többi országában."
Önmagában a félmilliós szám is sokakat megdöbbentett, a minisztérium által megadott számok azonban nem kevésbé megdöbbentőek: 300 ezren Angliában? Másrészt: háromszor annyian, mint Németországban?
Az egyik legnépszerűbb célpont
Anglia - Németország mellett - a magyarok egyik legkedveltebb célpontja külföldi munkavállalásra. Ez adódik abból is, hogy legtöbben ezt a két idegen nyelvet beszélik Magyarországon. Nehéz azonban egyértelmű adatokat szerezni, ha arra vagyunk kíváncsiak, mennyi magyar dolgozik külföldön. Az Európai Unión belül a munkaerő szabad áramlása lehetővé tette, hogy a tagállamok állampolgárai mindenféle regisztráció nélkül utazzanak és vállaljanak munkát másik tagállamban. Támpontot az jelent, hogy pont az uniós tagság miatt az illegális külföldi munkavállalás háttérbe szorult, a külföldön dolgozók munkavállalási engedély nélkül szerezhetnek adószámot és vállalhatnak munkát, illetve másik támpont, hogy több tagállamban kötelező egy bizonyos idő (általában 3 hónap) után a népesség nyilvántartónál regisztrálni.
Az Angliába érkezők első dolga is az adószám megszerzése általában, enélkül ma gyakorlatilag nem lehet munkát vállalni az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Királyság Munka- és Nyugdíjügyi Minisztériuma szerint 2011-ben közel 18 ezer adószámot adtak ki magyaroknak, 3,5 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Ha az adószám igényléseket nézzük, tíz éve - mióta az adatok rendelkezésre állnak - nem ment ki ennyi magyar az Egyesült Királyságba. Annak eldöntésére, hogy mennyire számít ez soknak vagy kevésnek, érdemes megnézni, mi történik régiós társainknál.
26 ezer adószámot adtak ki 2011-ben román állampolgároknak, 14,5 ezret bolgároknak, 84 ezret lengyeleknek, 7,7 ezret cseheknek, 10,4 ezret szlovákoknak. Hogy a számokat ne csak önmagukban, hanem népességarányosan is lássuk: Románia lakossága nagyjából 21 millió fő, Bulgáriáé 7,7 millió fő, Lengyelországé 38 millió fő, Csehországé 10,3 millió fő, Szlovákiáé 5,4 millió fő. A lengyelek migrációja azonban még így is kilóg a sorból. Népessége közel négyszerese Magyarországénak, de az Angliába történő kivándorlás nem négyszeres, hanem nagyjából tízszeres. Ezzel együtt a lengyel népességi adatok szerint mindez szinte meg se kottyant Lengyelországnak.
Nem így a balti államokban. Lettországban és Litvániában igazi exodus zajlik. A 3,3 millió lakosú Litvániából kétszer annyian mentek Angliába 2011-ben, mint magyarok. A válság során Litvánia és Lettország is 10%-ot vesztett népességéből (2007 és 2012 között). Csak hogy elképzeljük: ugyanez Magyarországon azt jelentené, hogy öt év alatt 10 millióról 9 millióra csökken a népesség.

Az adószámok alapján arról is képünk lehet, maximum mennyi magyar dolgozhat az Egyesült Királyságban. A brit minisztérium adatai szerint 2002-től 2012 első negyedévéig kevesebb mint 100 ezer adószámot adtak ki magyaroknak. Ez persze nem jelenti azt, hogy aki egyszer adószámot kapott (akár tíz éve), az még mindig ott él. És hozzá kell gondolnunk, hogy valamennyien lehetnek illegális ott dolgozók is. Mégis furcsának tűnik, hogy 300 ezren dolgoznak ott, miközben 100 ezer adószámot igényeltek.
A brit statisztikai hivatal is sokkal kevesebb magyart tart számon, sőt a 2011-es népszámlálás után a magyarok nem kerültek bele a tíz legnagyobb számban ott élő bevándorló nép közé. A tizedik a nagyjából 140 ezer fős ott élő jamaicai populáció. A brit hivatal 2011-es adatai szerint 48 ezer magyar élt az Egyesült Királyságban.
Tehát a brit népességi adatok szerint van egy 48 ezres számunk a 300 ezerhez képest, miközben azt láthattuk, hogy tíz év alatt kevesebb mint 100 ezer adószám ment ki magyaroknak. Hogy feloldjuk az ellentmondást, nézzük meg, hogy van mindez például a lengyeleknél! A lengyelek 2002 óta több mint egymillióan igényeltek adószámot az Egyesült Királyságban, a népességi adatok szerint pedig 640 ezren élnek ott. Ezek az arányok már jóval közelebb állnak a magyar 100 ezerhez és 48 ezerhez. Ellenben a 100 ezer adószám vs 300 ezer kint élő magyar a lengyeleknél azt jelentené, hogy az egymillió adószám mellett 3 millió lengyel élne az Egyesült Királyságban, ami azért hihetetlennek tűnik.

Németország hasonlóan népszerű célpont a migránsok számára, de nem csak a magyaroknak. Németország lakossága 2012-ben 200 ezerrel bővült a bevándorlás következtében. Magyarországról (az utolsó adatok szerint ) 2011-ben 41 ezren mentek Németországba, ugyanakkor 24 ezren eljöttek onnan. Azaz nem elég önmagában a kivándorlást nézni, az is fontos, mennyien jönnek vissza onnan. A kettő egyenlege azonban így is 17 ezer fő, közel duplája az egy évvel korábbinak. Ráadásul a német statisztikai hivatal (Destatis) közlése szerint 2012 első felében Magyarország felől ugrott meg leginkább a bevándorlás a régiónkból, 46%-kal, ami azt jelentheti, hogy 2012 első felében már 30 ezren érkezhettek Németországba. A német statisztikai hivatal a népességi statisztikáiban összesen 82 ezer magyar jelent meg 2011-ben.


Még nehezebb talán azt megbecsülni, mennyien ingáznak a határ közelében külföldi munkavállalás érdekében. Az osztrák társadalombiztosítás adatai itt alátámasztják a nemzetgazdasági tárca értesüléseit, eszerint 2012 átlagában közel 48 ezer magyar dolgozott Ausztriában.
Egyre népszerűbb jóléti országok
Az unió más országai már kevésbé népszerűek. Spanyolországban például nagyjából 10 ezer magyar él, ami elenyésző amellett, hogy Romániából 850 ezren dolgoznak ott. A magas munkanélküliség ellenére a több millió fő Spanyolországban élő migráns visszaáramlása még nem indult meg.
A válságot egyelőre jobban álló északi jóléti országokba sem áramlanak tömegek, 2011-ben 415 magyar érkezett Norvégiába, ez azonban már csaknem a kétszerese annak, amennyi magyar 2007-ben ment oda.
Exodus, vagy mi folyik itt?
Összességében azt láthatjuk tehát, hogy az utóbbi években egyre többen választják a magyarok közül is a külföldi munkavállalást, miközben a korábbi években a többi régiós országból jóval nagyobb áramlás volt jellemző. Emellett a félmilliós szám még ugyan soknak tűnik, de a migráció megindulása figyelmeztető lehet.
Két tényező állhat a mögött, hogy a magyarok egyre nagyobb számban próbálnak külföldön munkát vállalni. Egyrészt a 2004-es uniós csatlakozás nálunk nem indított el rohamot. Ez látható a fenti ábrákon, például a szlovákok kiáramlása az Egyesült Királyságba jócskán túlszárnyalta a magyarokét a 2000-es évek második felében (lásd első ábra).
Így a mostani számokat felfoghatjuk az uniós csatlakozás utóhatásaként; másrészt a válság kényszerűen mobilisabbá tette az embereket, az általában kimondottan kevésbé mobilis magyarokat is. Az elhúzódó válság minden tekintetben kimeríti a háztartásokat, a devizahitelek elszállása, a magas munkanélküliség, a reálbérek csökkenése, miközben az életszínvonal esését leginkább az mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalom 10%-kal alulmúlja a 2005-ös szintet. Mindez miatt egyre többen ragadhatják meg a külföldi munkalehetőségeket. A migráció szerkezete már csak emiatt is átalakulhatott, az egyre növekvő nemzetközi migráció mellett a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben egyre kisebb lehet a kereslet, de a kivándorlók köre is a magasabban képzett, nyelveket beszélők felé tolódhat el.
Kérdés, hogy az egyes országok miként reagálnak a továbbra sem apadó, sőt meglóduló migrációra. Az Egyesült Királyság például már többször jelezte, hogy szeretnék korlátozni a munkaerő beáramlását, és amennyire lehet a bolgárokat és a románokat megpróbálnák lebeszélni az odautazásról, Svájc pedig (amely nem uniós tagállam) már be is vezette a kvótás korlátozást. 2011-ben a spanyol miniszterelnök beszélt arról, hogy szeretnék elérni, hogy a román munkavállalók maradjanak otthon, hiszen a 850 ezer ott élő 30 százaléka így is munkanélküli.
Nukleáris tengeralattjáróval fokozza a nyomást Trump: azonnal katonákat vezényeltek a határra
Nem csillapodik a helyzet az olajhatalom körül.
Egyre borúsabban látják a jövőt Kijevben: „Putyin már nem fél Trumptól”
Bukhat a csúcstalálkozó terve.
Történelmi lépés: nagy szövetséges mentőövet dob Amerikának a tengeri versenyfutásban
Két nagy bejelentés is erre utal.
Ismét páros lábbal szállt bele a megújuló energiába Donald Trump
679 millió dollárnyi támogatást vontak meg.
Amerika megvillantotta a YFQ-42A harci drónt: ez lehet a kulcs a jövő hadviseléséhez
Villámsebesen elkészült.
Ön befektető? Érdemes néznie az USA fogyasztói bizalmi mutatóját
Az Egyesült Államok gazdasági ciklusának egyik legérzékenyebb előrejelző indikátora a fogyasztói bizalmi mutató. Ez a mérőszám nem csupán a háztartások rövid távú hangulatát tükrözi
Otthon Start: 100 millió Ft 3%-os lakáshitel, akár saját önerő nélkül
Sokan keresik a módját, hogyan lehet minimális önerő mellett elindulni az Otthon Starttal, hogy kedvező feltételek mellett jussanak saját otthonhoz vagy befektetési célú ingatlanhoz. Most a Bank
Ki igényelheti az Otthon Start hitelt?
Egy egyszerű kérdés, mégis ennek kapcsán voltak a legnagyobb változások az elmúlt 4-5 hét során. 2025 szeptember elsejével indul a program, a 2025.07.31-ei közlönyben a társadalmi egyeztetés
A módosított szupernövények jelenthetik a jövőt
Tudósok olyan genetikai módosításon dolgoznak, amelynek köszönhetően a haszonnövények képesek fokozott ütemben megkötni a szén-dioxidot, miközben sokkal magasabb a ter
ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Ha láthatnánk a fizetésedet!
Különösen álláshirdetéseknél, de úgy általában is felmerül, hogy milyen jó lenne átláthatóbbá tenni a fizetéseket. Ha nyíltan lehetne arról beszélni, hogy ki mennyit keres, amiből az i
United Parcel Service Inc. - elemzés
'23-ban már elemeztem, akkor még csak 14 éves osztalékemelés múltja volt, ez azóta 16-ra nőtt. Akkor az tetszett benne, hogy amit mondtak a következő évre, azt kb. hozták is. Na, ez most egy k
Megnyílt a föld alatti aranybánya: geotermia kamatmentes forrással
Képzeld el, hogy van egy technológia, amely egyszerre csökkenti a költségeidet, zöldíti a működésedet és még állami forrás is jár mellé - kamatmentesen, két évtizedre.



Velünk marad az árrésstop, de mit fizetünk érte valójában?
Utánajártunk, vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Nagy pofont kaptak a boltok - Mi jön most?
Örülhetnek a vásárlók ennek?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.