Európa újabb nyomást helyezne Oroszországra, mert Macron szerint Putyin nem akar békét

Emmanuel Macron kedden úgy vélte, hogy orosz részről "jelenleg egyértelműen nincs szándék a tűzszünetre", és úgy vélte, hogy "továbbra is nyomást kell gyakorolni" Oroszországra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. Az Ukrajnát támogató országok vezetőnek videókonferenciáján "több résztvevő beszámolt a közvetlenül az oroszokkal, elsősorban Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott eszmecseréikről" - jelezte a francia államfő.

Ez alapján "jelenleg egyértelműen nincs orosz szándék tűzszünetre" - mondta Macron,

hozzátéve, hogy Moszkva "szándékot sem mutatott arra, hogy a megbeszélések után módosított, amerikai, ukrán és európai szakértők részvételével Genfben a múlt hétvégén kidolgozott amerikai tervről tárgyaljon".

A francia államfő a francia sajtó előtt nyilatkozott a kijevi vezetést támogató, úgynevezett tettrekészek koalíciójához tartozó országok vezetőinek videokonferenciája után. A koalíció több mint harminc, főként európai országot foglal magában, amelyek hajlandóak valamilyen módon biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek, ha tűzszünetet vagy békét köt Moszkvával.

Emmanuel Macron elmondta:

egyeztetéseket kezdeményeznek az Egyesült Államokkal és a NATO-val, hogy megbeszéljék a jövőbeli tűzszünet betartásának megfigyelését.

Emellett a "biztonsági garanciákkal" kapcsolatban úgy vélte, hogy mindenekelőtt "erős ukrán hadseregre" van szükség. A "genfi megbeszélések megmutatták, hogy nem szabad korlátozni az ukrán hadsereget" - hangsúlyozta, ellentétben az amerikai terv első változatával, amelyet az ukránok és az európaiak azóta igyekeztek módosítani.

Egy munkacsoport is létrejön szerdától a "biztosítási erők" számára, amelyek feladata "az ukrán hadsereg megerősítése" lesz egy orosz-ukrán megállapodás esetén - jelentette be Macron. "Franciaország és Nagy-Britannia fogja irányítani, szoros együttműködésben Törökországgal, amely kulcsszerepet játszik a tengeri kérdésekben, és most először az Egyesült Államok bevonásával" - tette hozzá. A videókonferencián Marco Rubio amerikai külügyminiszter is részt vett.

A következő napok során nagyon pontosan véglegesítjük mindenki hozzájárulását, és így tudjuk véglegesíteni ezeket a biztonsági garanciákat

- ígérte meg a francia elnök. Szerinte "ez elengedhetetlen a hiteles béke megkötéséhez és a Oroszországra gyakorolt nyomás fenntartásához is".

Emmanuel Macron ezenkívül jelezte, hogy az orosz befagyasztott vagyonokról szóló döntést "a következő napokban véglegesítik". Ezek a befagyasztott eszközök a francia elnök szerint "rendkívül fontosak" és "nyomást is jelentenek" Oroszországra.

"A következő napokban a legérintettebb európai országokkal, természetesen az Európai Unióval és az Európai Bizottsággal koordinálva, véglegesítünk egy olyan megoldást, amely biztosítja a finanszírozást, távlatot ad Ukrajnának, de fenntartja ezt a nyomást" - mondta.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint az ukrajnai rendezésről folyó tárgyalások Európát és a NATO-t érintő elemeihez az európai országok és a NATO-tagállamok beleegyezése is szükséges, és ezt Washington is elismeri.

Starmer, aki az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciójának keddi londoni virtuális tanácskozásán elnökölt, kijelentette azt is, hogy

el kell érni az orosz energiahordozók vásárlásának teljes embargóját.

A videókapcsolaton keresztül tartott megbeszélésen - amelyen mások mellett Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia államfő, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett - a munkáspárti brit miniszerelnök kijelentette azt is, hogy ha az ukrajnai békéről esik szó, az kizárólag a tartós béke megteremtését jelentheti, ezt viszont nem lehet elérni robusztus biztonsági garanciák nélkül.

Starmer szerint éppen ezért hozzá kell kezdeni az Ukrajnát megvédeni képes jövőbeni ukrajnai fegyveres erők kialakításának tervezéséhez és a finanszírozás megszervezéséhez.

A brit kormányfő szerint ennek létfontosságú elemét képezi majd az ukrajnai rendezés biztosítására készen álló országok koalíciójának Multinational Force Ukraine névvel létrehozni tervezett új nemzetközi alakulata.

Starmer ennek az alakulatnak a tervét a nyáron ismertette. Akkori tájékoztatása szerint az alakulat központja Párizsban lesz, létrehozásának célja pedig az, hogy támogatást nyújtson a majdani ukrajnai békemegállapodás végrehajtásához, amint az egyezség létrejön.

A londoni miniszterelnöki hivatal egyidejűleg ismertetett beszámolója szerint az új szerveződés a jövőben Kijevbe is telepítene egy koordinációs központot, amikor a majdani békemegállapodás biztosítására hivatott alakulat vezénylési struktúrája végleges formát ölt.

A koalíciós országok keddi londoni virtuális tanácskozásán a brit miniszterelnök kijelentette, hogy a résztvevő országok katonai tervezői jelenleg is dolgoznak a többnemzetiségű egység készültségének megteremtésén, és a következő lépéseket összehangolják az amerikai fegyveres erők tervezési tevékenységével.

Starmer hozzátette:

mindehhez erőteljes politikai garanciavállalásra is szükség van, mert meg kell mutatni Oroszországnak, hogy a koalíciós országok komolyan gondolják a válaszlépéseket a majdani megállapodás bármiféle megsértése esetén.

Hozzátette: a tartós ukrajnai béke egyetlen támasztéka az, ha Oroszország el is hiszi, hogy a biztosítékokat vállaló országok komolyan veszik a válaszadást a békemegállapodás bármilyen megszegésére.

A brit kormányfő szerint mindeközben fenn kell tartani az Oroszországra gyakorolt nyomást,.

Ehhez haladást kell elérni az orosz energiahordozók vásárlásának teljes körű embargója felé, mivel ez tényleges károkat okoz az orosz gazdaságnak.

Keir Starmer szerint Nagy-Britannia kész együttműködni az Európai Unióval abban is, hogy Ukrajnának a szankciók keretében zárolt orosz vagyoneszközök értékére alapozva nyújtsanak pénzügyi támogatást. Starmer szerint mindemellett folytatni kell Ukrajna katonai támogatását is, és Nagy-Britannia ennek jegyében a következő hetekben újabb légvédelmi rakétákat szállít az ukrán fegyveres erőknek.

Címlapkép forrása: EU